" ...miközben az ár harmadára, negyedére csökkent..."
-A napelemek árát a kínai (államilag támogatott) dömping, és a gazdasági válság miatti keresletcsökkenés törte le. Kínai gyártás az állami támogatás (napelemgyártó cégek mind veszteségesek voltak éveken át, a támogatások miatt nem csődöltek be), és a laza környezet védelmi szabályzás miatt olcsó.
Ott senki nem fog belekötni, ha a folyékony (tehát könnyen szétterjed a környezetben) SiCl4 hulladékot csak lebaszod valami illegális szeméttelepen. (A napelemekhez szükséges tiszta szilíciumot a SiCl4 többszöri desztillálásával, "magyarul" rektifikálásával állítják elő. A túl szennyezett SiCl4 úgy nevezett fenéktermékként kivonják a rendszerből, és kidobják a picsába...)
Most, hogy az USA, EU büntetővámot vetett ki a kínai importra, az árak csökkenése is megáll.
Ami pedig a pv-cellák hatásfokát illeti:
- A közgazdászok (Paul Krugman) meg az újságírók nagyon szép jóslatokkal tudják hülyíteni a laikusokat amikor a múlt trendjeit extrapolálják, azonban a hatásfok növelésének van egy FIZIKAI KORLÁTJA, ami a mikrovilág kvantált természetéből ered. A napelemek mind-mind félvezetők. Az elektronjaik vagy a vegyértéksávban vannak (ez az alap állapot), vagy a vezetési sávban lehetnek (ez a gerjesztett állapot). Közte van egy tiltott sáv. Az elektronokat természetesen a fotonon tudják felgerjeszteni a vezetési sávba. EGY darab elektront Egy darab foton tud felgerjeszteni, és ez fordítva is igaz. A napelem két sáv energiájának különbségét tudja átalakítani villamos energiává
Tehát 1 Minden olyan foton KÁRBA MEGY (csak melegíteni fogja a napelemet) amelynek energiája kisebb, mint amekkora az energiakülönbség a vezetési sáv és a vegyérték sáv között.
2 A kellő energiával rendelkező (tehát hasznosulni képes) fotonok energiájából CSAK ANNYI HASZNOSUL, AMEKKORA a GERJESZTETT ÉS A TILTOTT SÁV ENERGIAKÜLÖNBSÉGE. A többi nem.
Leegyszerűsítve: Ha túl nagy a két elektronállapot közti energiagát (tiltott sáv), akkor a napból jövő (nagy hullámhosszú -->ki energiájú) fotonok nagy része egyáltalán nem tud villamos energiát termelni. Ami ciki, mert a nap főleg kis energiájú infravörös fotonokat sugároz ki, így csak kevés foton tud hasznosulni.
Ha pedig túl kicsi az energiagát, akkor az megint szopás, mert most ugyan sok-sok foton tud hasznosulni, de mindegyikük szar kvantumhatásfokkal.
Következmény: Még ha a legkedvezőbben választod ki a tiltott sáv nagyságát (ezt a félvezető anyagválasztásával, és "szennyezőatomokkal" tudod szabályozni), akkor sem lehet jobb a hatásfokod olyan 34%-nál. Szilícium alapú napelemekkel olyan 30%-os hatásfok a maximum.
Akkor hogyan szólhatnak az újságcikkel 34% feletti hatásfokú napelemekről? Egyszerű a válasz!
1 MÉRÉSI CSALÁS: nem napfénnyel világították meg a napelemet, hanem egy dióda monokromatikus (csak egy hullámhosszban sugárzó) fényével. Nyilván a napelem számára ideális hullámhosszú fényt bocsátott k a dióda.
2 Multijunction napelem: Két különböző pv cella van egymáson eltérő nagyságú tiltott sávval. Ezzel persze pont a napelem legdrágább alkatrészéből kell 2-szer annyi. Ezzel feltudják tornázni a hatásfokot akár 46%-ra is. CSAK az ÁRA is aránytalanul nagyobb lesz...
Izé012 már korábban pedzegette, hogy az állami megrendelésekből bejövő pénz nem feltétlenül jelent gyorsabb fejlődést. Rákereshetnél, hogy a bevételek hányad részét fordítják K+F-re (angolul R&D) a napelemgyártó cégek.
Egyébként te mire alapozod az olyan kijelentéseidet, hogy: "A jövő a megújuló energiáké"? Előre látod hogy mi hogyan fog fejlődni, vagy csak visszhangzod, amit a tévé/újságok mondanak?
Negatív árig jutott a brit napenergia
- Ezt a képet árnyalni kellene https://en.wikipedia.org/wiki/Solar_cell_efficiency#/media/File:PVeff%28rev150806%29.jpg
" ...miközben az ár harmadára, negyedére csökkent..."
-A napelemek árát a kínai (államilag támogatott) dömping, és a gazdasági válság miatti keresletcsökkenés törte le. Kínai gyártás az állami támogatás (napelemgyártó cégek mind veszteségesek voltak éveken át, a támogatások miatt nem csődöltek be), és a laza környezet védelmi szabályzás miatt olcsó.
Ott senki nem fog belekötni, ha a folyékony (tehát könnyen szétterjed a környezetben) SiCl4 hulladékot csak lebaszod valami illegális szeméttelepen. (A napelemekhez szükséges tiszta szilíciumot a SiCl4 többszöri desztillálásával, "magyarul" rektifikálásával állítják elő. A túl szennyezett SiCl4 úgy nevezett fenéktermékként kivonják a rendszerből, és kidobják a picsába...)
Most, hogy az USA, EU büntetővámot vetett ki a kínai importra, az árak csökkenése is megáll.
Ami pedig a pv-cellák hatásfokát illeti:
- A közgazdászok (Paul Krugman) meg az újságírók nagyon szép jóslatokkal tudják hülyíteni a laikusokat amikor a múlt trendjeit extrapolálják, azonban a hatásfok növelésének van egy FIZIKAI KORLÁTJA, ami a mikrovilág kvantált természetéből ered. A napelemek mind-mind félvezetők. Az elektronjaik vagy a vegyértéksávban vannak (ez az alap állapot), vagy a vezetési sávban lehetnek (ez a gerjesztett állapot). Közte van egy tiltott sáv. Az elektronokat természetesen a fotonon tudják felgerjeszteni a vezetési sávba. EGY darab elektront Egy darab foton tud felgerjeszteni, és ez fordítva is igaz. A napelem két sáv energiájának különbségét tudja átalakítani villamos energiává
És most jön a baj: A nap nem monokromatikus fényt bocsát ki, hanem ezt: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Solar_Spectrum.png
Tehát 1 Minden olyan foton KÁRBA MEGY (csak melegíteni fogja a napelemet) amelynek energiája kisebb, mint amekkora az energiakülönbség a vezetési sáv és a vegyérték sáv között.
2 A kellő energiával rendelkező (tehát hasznosulni képes) fotonok energiájából CSAK ANNYI HASZNOSUL, AMEKKORA a GERJESZTETT ÉS A TILTOTT SÁV ENERGIAKÜLÖNBSÉGE. A többi nem.
Leegyszerűsítve: Ha túl nagy a két elektronállapot közti energiagát (tiltott sáv), akkor a napból jövő (nagy hullámhosszú -->ki energiájú) fotonok nagy része egyáltalán nem tud villamos energiát termelni. Ami ciki, mert a nap főleg kis energiájú infravörös fotonokat sugároz ki, így csak kevés foton tud hasznosulni.
Ha pedig túl kicsi az energiagát, akkor az megint szopás, mert most ugyan sok-sok foton tud hasznosulni, de mindegyikük szar kvantumhatásfokkal.
Következmény: Még ha a legkedvezőbben választod ki a tiltott sáv nagyságát (ezt a félvezető anyagválasztásával, és "szennyezőatomokkal" tudod szabályozni), akkor sem lehet jobb a hatásfokod olyan 34%-nál. Szilícium alapú napelemekkel olyan 30%-os hatásfok a maximum.
Akkor hogyan szólhatnak az újságcikkel 34% feletti hatásfokú napelemekről? Egyszerű a válasz!
1 MÉRÉSI CSALÁS: nem napfénnyel világították meg a napelemet, hanem egy dióda monokromatikus (csak egy hullámhosszban sugárzó) fényével. Nyilván a napelem számára ideális hullámhosszú fényt bocsátott k a dióda.
2 Multijunction napelem: Két különböző pv cella van egymáson eltérő nagyságú tiltott sávval. Ezzel persze pont a napelem legdrágább alkatrészéből kell 2-szer annyi. Ezzel feltudják tornázni a hatásfokot akár 46%-ra is. CSAK az ÁRA is aránytalanul nagyobb lesz...
Izé012 már korábban pedzegette, hogy az állami megrendelésekből bejövő pénz nem feltétlenül jelent gyorsabb fejlődést. Rákereshetnél, hogy a bevételek hányad részét fordítják K+F-re (angolul R&D) a napelemgyártó cégek.
Egyébként te mire alapozod az olyan kijelentéseidet, hogy: "A jövő a megújuló energiáké"? Előre látod hogy mi hogyan fog fejlődni, vagy csak visszhangzod, amit a tévé/újságok mondanak?