Ügyes terelés, de a ha "A" vállalat elkezdi dömpingáron (előállítási ár alatt) eladni a termékét, akkor az a többi vállalatok árát is lenyomja, különben örökre készleten marad és csak a raktárköltségek nőnek. Magyarul a német és amerikai napelemek ára is a kínai dömping és a válság miatti keresletcsökkenés miatt csökkent le. Csak, hogy az erőviszonyokkal tisztában legyél, a világ 10 legnagyobb napelemgyártó cége közül (ha jól emlkszem) 7 kínai. A német (lásd Q-cell céget, vagy a Bosch pv-részlegét) és az amerikai (lásd Solyndra) napelem cégek pont a kínai árudömping miatt mentek csődbe.
Probléma 2 (Megint egy múltbeli trendet kivetítesz a jövőbe, anélkül, hogy a trend mozgatórugóit ismernéd.):
Idézek tőled " ...a saját szememmel látom, hogy a házunk tervezgetésének kezdete óta ... míg az ár harmadolódott..."
A napelemek ára -mint többször mondtam- nem a technológia fejlődése miatt csökkent le hirtelen, hanem amikor a kínai állam elkezdte (pénzzel és laza környezetvédelmi előírásokkal) támogatni a napelemiparát.
A kínai állam célja az volt, hogy az amerikai és a német napelemcégeke kiüsse a piacról, és a kínai cégek monopol helyzetben legyenek. A tervük nem jött be, ha késve is, de az EU és az USA védővámokat vetett ki a kínai importra.
Majd amikor nyilvánvalóvá vállt, hogy az usa és az eu napelemgyártói ki akarják harcolni a védővámot a kínai miniszterelnök kijelentette, hogy a napelemek és szélturbinák támogatása helyett az atomra koncentrál.
Na, akkor vajon a következő 5-10 évben is folytatódni fog az árcsökkenés eddigi üteme?
Probléma 3 multijunction fotovoltaikus cellák gyártása:
Hogy is lehetne egy lépésben legyártani??? Nem költői a kérdésem, tényleg érdekel!
Vegyünk egy konkrét példát! Felül egy k_nagy tisztaságú (ez miatt drága) gallium-arzenid alapú félvezető, alatta egy k_nagy tisztaságú amorf szilíciumos félvezető. Hogyan gyártanád le ezt egy lépésben??? És ami a legfontosabb, hogyan küszöbölöd ki a keresztszennyeződést ( pl a galliumnak és az arzénnek az amorf szilíciumba diffundálódását; és a szilíciumnak a Ga-As félvezetőbe való diffúzióját)???
Ha tudsz peer-reviewed cikket, valami szabadalmi leiratot adni ez ügyben, vagy egy jó ötletet a kivitelezésre, akkor világosítsd fel ezt a korlátolt vegyészt (engem)!
Probléma 4 (avagy nagyobb bevétel nem jelent mindig nagyobb K+F ráfordítást):
Megint mellébeszélsz. Izé012 és én azt állítjuk, hogy az állami támogatás miatti többletbevétel, amit a napelemgyártók elkönyvelhetnek nem jelentenek feltétlen K+F ráfordítás növekedést. Az, hogy az állami támogatás FORMÁJA mi (közvetlen állami megrendelés, vagy a napelemparkot létesíteni akarókat támogatjuk kötelező és baromi magas átvételi árral, az ebben a kérdésben tökmindegy). A napelemgyártó cégeket (is) TANULT emberek vezetik. Ha ők úgy látják, hogy a k+f-re kiadott extra pénz nem fog extra profitot okozni (határhaszna vagy mije nem pozitív), akkor visszafogják az ilyen kiadásaikat. Márpedig, ahogy azt leírtam komoly fizikai korlátai vannak a hatásfok növelésének.
Probléma 5 "az atomerőmű túlságosan drága":
Egy 1100MW nettó teljesítményű blokk ára 6-7 milliárd euro (számoljunk 7 milliárddal). A Topaz napfarm (tavaly adták át) 2,5 milliárd dollárba ( kb 1,67 milliárd euro) került, teljesítménye 550MW (Forrás: wikpédia). Tehát teljesítményre vetítve az atom: 6'363'636 euro/MW , a fotovoltaikus: 3'036'363 euro/MW.
Úgy tűnik, a nap olcsóbb, csakhogy a napelemek (pl Magyarországon) éves átlagban a teljesítményük 12%-át adják le (tél, hó, felhők, éjszaka). A ködös Angliában csak 8% a teljesítmény-kihasználtságuk.
Az új atomerőművek meg másfél-két éven át szünet nélkül névleges teljesítményen üzemelnek. Figyelembe véve a 15-20 évenkénti hosszabb leállást, és az üzemanyag átrakásokat, a teljesítmény-kihasználságuk 93-95% között van. Tehát a -teljesítményre vetítve- kétszer drágább atomerőmű évente úgy nyolcszor több áramot termel, mint a naperőmű. És az atomerőművek teljesítménye nem szokott csökkenni az öregedéssel, szemben a naperőművekét, és nem 20-25 évre tervezik, hanem 60- (hosszabbítással) 80 évre.
Ügyes terelés, de a ha "A" vállalat elkezdi dömpingáron (előállítási ár alatt) eladni a termékét, akkor az a többi vállalatok árát is lenyomja, különben örökre készleten marad és csak a raktárköltségek nőnek. Magyarul a német és amerikai napelemek ára is a kínai dömping és a válság miatti keresletcsökkenés miatt csökkent le. Csak, hogy az erőviszonyokkal tisztában legyél, a világ 10 legnagyobb napelemgyártó cége közül (ha jól emlkszem) 7 kínai. A német (lásd Q-cell céget, vagy a Bosch pv-részlegét) és az amerikai (lásd Solyndra) napelem cégek pont a kínai árudömping miatt mentek csődbe.
Probléma 2 (Megint egy múltbeli trendet kivetítesz a jövőbe, anélkül, hogy a trend mozgatórugóit ismernéd.):
Idézek tőled " ...a saját szememmel látom, hogy a házunk tervezgetésének kezdete óta ... míg az ár harmadolódott..."
A napelemek ára -mint többször mondtam- nem a technológia fejlődése miatt csökkent le hirtelen, hanem amikor a kínai állam elkezdte (pénzzel és laza környezetvédelmi előírásokkal) támogatni a napelemiparát.
A kínai állam célja az volt, hogy az amerikai és a német napelemcégeke kiüsse a piacról, és a kínai cégek monopol helyzetben legyenek. A tervük nem jött be, ha késve is, de az EU és az USA védővámokat vetett ki a kínai importra.
Majd amikor nyilvánvalóvá vállt, hogy az usa és az eu napelemgyártói ki akarják harcolni a védővámot a kínai miniszterelnök kijelentette, hogy a napelemek és szélturbinák támogatása helyett az atomra koncentrál.
Na, akkor vajon a következő 5-10 évben is folytatódni fog az árcsökkenés eddigi üteme?
Forrás:
http://www.greentechmedia.com/articles/read/Some-Notes-on-the-China-US-Solar-Trade-War http://phys.org/news/2011-11-china-solar-industry-anti-dumping-probe.html
http://www.dailykos.com/story/2012/03/14/1074145/-China-s-Energy-Future-Less-Solar-and-Wind-More-Nuclear-and-Hydro
Probléma 3 multijunction fotovoltaikus cellák gyártása:
Hogy is lehetne egy lépésben legyártani??? Nem költői a kérdésem, tényleg érdekel!
Vegyünk egy konkrét példát! Felül egy k_nagy tisztaságú (ez miatt drága) gallium-arzenid alapú félvezető, alatta egy k_nagy tisztaságú amorf szilíciumos félvezető. Hogyan gyártanád le ezt egy lépésben??? És ami a legfontosabb, hogyan küszöbölöd ki a keresztszennyeződést ( pl a galliumnak és az arzénnek az amorf szilíciumba diffundálódását; és a szilíciumnak a Ga-As félvezetőbe való diffúzióját)???
Ha tudsz peer-reviewed cikket, valami szabadalmi leiratot adni ez ügyben, vagy egy jó ötletet a kivitelezésre, akkor világosítsd fel ezt a korlátolt vegyészt (engem)!
Probléma 4 (avagy nagyobb bevétel nem jelent mindig nagyobb K+F ráfordítást):
Megint mellébeszélsz. Izé012 és én azt állítjuk, hogy az állami támogatás miatti többletbevétel, amit a napelemgyártók elkönyvelhetnek nem jelentenek feltétlen K+F ráfordítás növekedést. Az, hogy az állami támogatás FORMÁJA mi (közvetlen állami megrendelés, vagy a napelemparkot létesíteni akarókat támogatjuk kötelező és baromi magas átvételi árral, az ebben a kérdésben tökmindegy). A napelemgyártó cégeket (is) TANULT emberek vezetik. Ha ők úgy látják, hogy a k+f-re kiadott extra pénz nem fog extra profitot okozni (határhaszna vagy mije nem pozitív), akkor visszafogják az ilyen kiadásaikat. Márpedig, ahogy azt leírtam komoly fizikai korlátai vannak a hatásfok növelésének.
Probléma 5 "az atomerőmű túlságosan drága":
Egy 1100MW nettó teljesítményű blokk ára 6-7 milliárd euro (számoljunk 7 milliárddal). A Topaz napfarm (tavaly adták át) 2,5 milliárd dollárba ( kb 1,67 milliárd euro) került, teljesítménye 550MW (Forrás: wikpédia). Tehát teljesítményre vetítve az atom: 6'363'636 euro/MW , a fotovoltaikus: 3'036'363 euro/MW.
Úgy tűnik, a nap olcsóbb, csakhogy a napelemek (pl Magyarországon) éves átlagban a teljesítményük 12%-át adják le (tél, hó, felhők, éjszaka). A ködös Angliában csak 8% a teljesítmény-kihasználtságuk.
Az új atomerőművek meg másfél-két éven át szünet nélkül névleges teljesítményen üzemelnek. Figyelembe véve a 15-20 évenkénti hosszabb leállást, és az üzemanyag átrakásokat, a teljesítmény-kihasználságuk 93-95% között van. Tehát a -teljesítményre vetítve- kétszer drágább atomerőmű évente úgy nyolcszor több áramot termel, mint a naperőmű. És az atomerőművek teljesítménye nem szokott csökkenni az öregedéssel, szemben a naperőművekét, és nem 20-25 évre tervezik, hanem 60- (hosszabbítással) 80 évre.