"Most igen, de egy atomerőmű beruházás 60 évre szól. A napenergia ára az elmúlt 5 évben kb 75%-al csökkent. Egy ilyen gyorsan változó környezetben 60 éves elköteleződést vállalni óriási kockázatnak tűnik..." & "Erre találták ki a szabadalmi védelmet."
Úgy, hogy a megújulókat errefelé előszeretettel támogatják. Ennek eredményét pedig a kínaiak előszeretettel másolják is. Kedvezőtlenül hat a beruházási kedvre, hogy még ha létezik is szabadalom, általában könnyű megkerülni. Tulajdonképpen ilyesmiről szól a reverse engineering, megnézem, hogy a konkurencia mit csinált, és megpróbálok abból kiindulva jobbat/közel olyan jót csinálni. Világszabadalmat levédeni horribilis összeg. Másrészt a kínaiak tipikusan tesznek is rá magasról. De még ha nem is tennének így, be lehet áldozni 1-2 %-ot mondjuk a hatásfokon, a keleti országoknak még mindig ott van az, hogy őrületesen nagy tételben és olcsón tudnak termelni. Valami olyasmit. Kicsit rosszabbat. De olcsón. Ezzel nehéz versenyezni.
60 év... valahol jogos. Viszont megint oda lyukadunk ki, hogy nap- ill, szélerőműveket vetjük össze az atommal. Arról nem is beszélve, hogy mondjuk maga a PV-cella ugyan még lehetne is akár olcsó, de a kiegyenlítő kapacitás nagyon nem az. Ez pedig elengedhetetlen, hiszen a nagyon szigorú (nemzetközi) műszaki követelményeket kell betartani ahhoz, hogy pl. felkapcsolódjon otthon a lámpa. (Még ha az esőzések miatt az elmúlt napokban ez nem is ment teljesen hiánytalanul :) )
"Ausztráliában például már olcsóbb a szélerőművek által előállított energia, mint a szénerőműveké..."
Támogatás eredményeképpen nem nehéz :) Sőt, a szénerőművek ilyen értelemben hátrányban is vannak, hiszen tejelni kell a CO2 után és/vagy leválasztókat kell beépíteniük. Egyáltalán nem a szénerőművek MELLETT beszélek, csak reálisabbnak látom, hogy ha már összehasonlítjuk, legyen a kiindulás mondjuk a technológia. Hogy erre ki milyen árat, ill. támogatás (esetleg adót) pakol rá, az preferencia kérdése. Helyesen. Figyeljünk is a környezetünkre. Csak ennél az esetnél az efféle "piacalapú" megközelítést felemásnak gondolom.
"Nem, sajnos az USA biztos nem fog ilyenre egy fillért sem költeni...." és vonatkozó részei
Nemes lélekre vall, őrizd meg a jó szokásodat. Mi, európaiak legalább tiszta szívvel fulladunk meg. Az is valami :)
"Abszolút nem érdekel, hogy elfogy vagy sem - nem az a gond velük, hogy elfogynak, hanem hogy a kibocsátott CO2 melegíti a Földet."
Mindketten tudjuk, hogy a CO2 nem melegíti a Földet, de értem, hogy hogyan értetted. :) Akkor viszont mi is a baj a szénerőművekkel (ha leválasztom a CO2-t)? Mondjuk megetetem algákkal, majd a döglött algákat is eltüzelem, aminek égéstermékét megint algák eszik meg :) A kérdés nem költői, tényleg érdekel a véleményed.
"Mert egyébként, ha nem az erőműbe vinné, akkor a trágya csak úgy eltűnne?"
Mondjuk trágyáznának vele. :) Na de kicsit komoly(abb)ra fordítva, általában szénerőművet talán könnyebb szénbánya közelébe építeni, mint sok helyről összekukázni a tüzeléshez szükséges anyagot. Különben a biomassza (legalábbis itthon) önmagában véve jó ötlet, ez valóban bír relevanciával, ahogy írtam is. Ösztönzőleg hat az EU-s szabályozás (de kevésbé a piac!) a szénerőművekkel szemben, aminek környezetvédelmi okai vannak, és nem műszakiak. Szóval egy fenntartott rendszerben működik igazán jól. (Amúgy sosem vagyok benne biztos, hogy globálisan, EU-szinten, vagy magyarországi kontextusban beszélünk-e egy-egy témáról, eléggé ugrálunk, azt hiszem.) Az egyik fő gond (pl. itthon, de általában is) igazából a volumennel van. A "bioerőművekkel" tipikusan kis, vagy esetleg közepes beépített teljesítményt tehet megvalósítani. Általában gázmotorokkal, ritkábban mikrogázturbinákkal, bár ez utóbbival eszed a hatásfokot. (Persze, lehet pl. kapcsoltan termelni, de pedig újabb kérdéseket vet fel.) Lényeg, hogy ahhoz, hogy alkalmazható legyen, valóban diverzifikáltan kellene villanyt és hőt előállítani ("minden 10 falu építsen egy erőművet"), amihez a villamos rendszerünket alaposan újra kellene tervezni. Mondom, hosszútávon lehet ennek realitása (legalábbis részben), de pillanatnyilag nagyon drága megoldást kínál.
Nem számoltam utánad, viszont pár dolog hirtelen szemet szúrt. A gázolaj fűtőértéke ~35MJ/l körüli és nem 50, legalábbis így rémlik. Mindemellett a dízelmotorok hatásfoka sem 100%, legyen ez is inkább 33% (ez is nagyvonalú, de legyen benne jóindulattal a gépjármű teljes önfogyasztása is.) Nyilvánvalóan azonban nem csupán a szállításra próbáltam célozni, hanem a betakarításra, öntözésre, ültetésre, gondozásra, stb. Ennek mind-mind bizony van energiaigénye. Sajnos a pellet nem igénytelen pelletfán terem, ami közvetlenül a kazánba potyog, napjában sokszor. :) Arról nem is beszélve, hogy miközben "elpöfög" a (tágan értelmezett) "virtuális traktor" A-ból B-be, szintén környezeti terhelést jelent.
Nade lássuk az igazi problémát, Magyarországra vetítve. Az erdők fajlagos energiahozama mintegy 15-20 GJ/ha/év. Energiaerdők esetén 100-120 GJ/Ha/év, energetikai faültetvényekre pedig 150-250 GJ/ha/év jellemző. Hazánk teljes primerenergia-felhasználása durván 1,2 EJ/év. Ha 93.000 km2-tel számolunk (és a Parlament és a Balaton helyén is növények vannak) és végig felső értékekkel számolunk (és jóindulatunkat fenntartva, pl. figyelmen kívül hagyjuk az önfogyasztást, és minden mást), akkor:
- erdő esetén 186 PJ/év,
- energiaerdő esetén 1,116 EJ/év,
- energetikai faültetvénynél 2,325 EJ/év adódik.
Másképp fogalmazva (legjobb esetben is): hagyományos erdő esetén hazánk hatszorosa, energiaerdő esetén kb. teljes területe, míg energetikai faültetvény esetén közel fele lenne szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi energiaigényünket fedezni tudjuk.
Naséknak végre kellene találniuk valami "ultimate növényt", ami remek tüzeléstechnikai jellemzőkkel bír, teljességgel igénytelen, könnyen és rövid ciklusokkal betakarítható/feldolgozható, továbbá több CO2-t köt meg, mint amennyi a felhasználásához köthető és lehetőleg a termése ehető. Az sem baj, ha finom :) Hajrá! :) Ezzel kapcsolatban viszont meglepne, ha később nem vetődne fel előbb-utóbb a génmanipuláció körüli hiszti. :)
Vagy vegyük mondjuk a repcét, az úgyis menő mostanság :) 3t/ha/év ideális esetnek számít (itthon talán túlzó is), ráadásul ennek csak mintegy fele hasznosítható olajként, aminek fűtőértéke (kerekítve) 40 MJ/kg. 60 GJ/ha/év adódik, ami az ország teljes területére vetítve alig 560 GJ/évet jelent. Ez a teljes primerenergia-igény kb. fele.
Egyébként nem véletlenül rugózom azon, hogy érdemes lenne tudni, hogy mekkora a teljes életciklusra vett környezeti terhelés mondjuk biomassza esetén is. Nem látni tisztán, hogy eredőben "mi történik"?
European Environment Agency Scientific Committee: Opinion of the EEA Scientific Committee on Greenhouse Gas Accounting in Relation to Bioenergy (2011) http://www.news.cornell.edu/stories/2005/07/ethanol-biodiesel-corn-and-other-crops-not-worth-energy
Negatív árig jutott a brit napenergia
Úgy, hogy a megújulókat errefelé előszeretettel támogatják. Ennek eredményét pedig a kínaiak előszeretettel másolják is. Kedvezőtlenül hat a beruházási kedvre, hogy még ha létezik is szabadalom, általában könnyű megkerülni. Tulajdonképpen ilyesmiről szól a reverse engineering, megnézem, hogy a konkurencia mit csinált, és megpróbálok abból kiindulva jobbat/közel olyan jót csinálni. Világszabadalmat levédeni horribilis összeg. Másrészt a kínaiak tipikusan tesznek is rá magasról. De még ha nem is tennének így, be lehet áldozni 1-2 %-ot mondjuk a hatásfokon, a keleti országoknak még mindig ott van az, hogy őrületesen nagy tételben és olcsón tudnak termelni. Valami olyasmit. Kicsit rosszabbat. De olcsón. Ezzel nehéz versenyezni.
60 év... valahol jogos. Viszont megint oda lyukadunk ki, hogy nap- ill, szélerőműveket vetjük össze az atommal. Arról nem is beszélve, hogy mondjuk maga a PV-cella ugyan még lehetne is akár olcsó, de a kiegyenlítő kapacitás nagyon nem az. Ez pedig elengedhetetlen, hiszen a nagyon szigorú (nemzetközi) műszaki követelményeket kell betartani ahhoz, hogy pl. felkapcsolódjon otthon a lámpa. (Még ha az esőzések miatt az elmúlt napokban ez nem is ment teljesen hiánytalanul :) )
"Ausztráliában például már olcsóbb a szélerőművek által előállított energia, mint a szénerőműveké..."
Támogatás eredményeképpen nem nehéz :) Sőt, a szénerőművek ilyen értelemben hátrányban is vannak, hiszen tejelni kell a CO2 után és/vagy leválasztókat kell beépíteniük. Egyáltalán nem a szénerőművek MELLETT beszélek, csak reálisabbnak látom, hogy ha már összehasonlítjuk, legyen a kiindulás mondjuk a technológia. Hogy erre ki milyen árat, ill. támogatás (esetleg adót) pakol rá, az preferencia kérdése. Helyesen. Figyeljünk is a környezetünkre. Csak ennél az esetnél az efféle "piacalapú" megközelítést felemásnak gondolom.
"Nem, sajnos az USA biztos nem fog ilyenre egy fillért sem költeni...." és vonatkozó részei
Nemes lélekre vall, őrizd meg a jó szokásodat. Mi, európaiak legalább tiszta szívvel fulladunk meg. Az is valami :)
"Abszolút nem érdekel, hogy elfogy vagy sem - nem az a gond velük, hogy elfogynak, hanem hogy a kibocsátott CO2 melegíti a Földet."
Mindketten tudjuk, hogy a CO2 nem melegíti a Földet, de értem, hogy hogyan értetted. :) Akkor viszont mi is a baj a szénerőművekkel (ha leválasztom a CO2-t)? Mondjuk megetetem algákkal, majd a döglött algákat is eltüzelem, aminek égéstermékét megint algák eszik meg :) A kérdés nem költői, tényleg érdekel a véleményed.
"Mert egyébként, ha nem az erőműbe vinné, akkor a trágya csak úgy eltűnne?"
Mondjuk trágyáznának vele. :) Na de kicsit komoly(abb)ra fordítva, általában szénerőművet talán könnyebb szénbánya közelébe építeni, mint sok helyről összekukázni a tüzeléshez szükséges anyagot. Különben a biomassza (legalábbis itthon) önmagában véve jó ötlet, ez valóban bír relevanciával, ahogy írtam is. Ösztönzőleg hat az EU-s szabályozás (de kevésbé a piac!) a szénerőművekkel szemben, aminek környezetvédelmi okai vannak, és nem műszakiak. Szóval egy fenntartott rendszerben működik igazán jól. (Amúgy sosem vagyok benne biztos, hogy globálisan, EU-szinten, vagy magyarországi kontextusban beszélünk-e egy-egy témáról, eléggé ugrálunk, azt hiszem.) Az egyik fő gond (pl. itthon, de általában is) igazából a volumennel van. A "bioerőművekkel" tipikusan kis, vagy esetleg közepes beépített teljesítményt tehet megvalósítani. Általában gázmotorokkal, ritkábban mikrogázturbinákkal, bár ez utóbbival eszed a hatásfokot. (Persze, lehet pl. kapcsoltan termelni, de pedig újabb kérdéseket vet fel.) Lényeg, hogy ahhoz, hogy alkalmazható legyen, valóban diverzifikáltan kellene villanyt és hőt előállítani ("minden 10 falu építsen egy erőművet"), amihez a villamos rendszerünket alaposan újra kellene tervezni. Mondom, hosszútávon lehet ennek realitása (legalábbis részben), de pillanatnyilag nagyon drága megoldást kínál.
Nem számoltam utánad, viszont pár dolog hirtelen szemet szúrt. A gázolaj fűtőértéke ~35MJ/l körüli és nem 50, legalábbis így rémlik. Mindemellett a dízelmotorok hatásfoka sem 100%, legyen ez is inkább 33% (ez is nagyvonalú, de legyen benne jóindulattal a gépjármű teljes önfogyasztása is.) Nyilvánvalóan azonban nem csupán a szállításra próbáltam célozni, hanem a betakarításra, öntözésre, ültetésre, gondozásra, stb. Ennek mind-mind bizony van energiaigénye. Sajnos a pellet nem igénytelen pelletfán terem, ami közvetlenül a kazánba potyog, napjában sokszor. :) Arról nem is beszélve, hogy miközben "elpöfög" a (tágan értelmezett) "virtuális traktor" A-ból B-be, szintén környezeti terhelést jelent.
Nade lássuk az igazi problémát, Magyarországra vetítve. Az erdők fajlagos energiahozama mintegy 15-20 GJ/ha/év. Energiaerdők esetén 100-120 GJ/Ha/év, energetikai faültetvényekre pedig 150-250 GJ/ha/év jellemző. Hazánk teljes primerenergia-felhasználása durván 1,2 EJ/év. Ha 93.000 km2-tel számolunk (és a Parlament és a Balaton helyén is növények vannak) és végig felső értékekkel számolunk (és jóindulatunkat fenntartva, pl. figyelmen kívül hagyjuk az önfogyasztást, és minden mást), akkor:
- erdő esetén 186 PJ/év,
- energiaerdő esetén 1,116 EJ/év,
- energetikai faültetvénynél 2,325 EJ/év adódik.
Másképp fogalmazva (legjobb esetben is): hagyományos erdő esetén hazánk hatszorosa, energiaerdő esetén kb. teljes területe, míg energetikai faültetvény esetén közel fele lenne szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi energiaigényünket fedezni tudjuk.
Naséknak végre kellene találniuk valami "ultimate növényt", ami remek tüzeléstechnikai jellemzőkkel bír, teljességgel igénytelen, könnyen és rövid ciklusokkal betakarítható/feldolgozható, továbbá több CO2-t köt meg, mint amennyi a felhasználásához köthető és lehetőleg a termése ehető. Az sem baj, ha finom :) Hajrá! :) Ezzel kapcsolatban viszont meglepne, ha később nem vetődne fel előbb-utóbb a génmanipuláció körüli hiszti. :)
Vagy vegyük mondjuk a repcét, az úgyis menő mostanság :) 3t/ha/év ideális esetnek számít (itthon talán túlzó is), ráadásul ennek csak mintegy fele hasznosítható olajként, aminek fűtőértéke (kerekítve) 40 MJ/kg. 60 GJ/ha/év adódik, ami az ország teljes területére vetítve alig 560 GJ/évet jelent. Ez a teljes primerenergia-igény kb. fele.
A bioüzemanyagokkal kapcsolatban megjelent cikk a korábbi etikai (humanitárius és környezetvédelmi) kételyeket taglalja:
http://www.theguardian.com/politics/2004/nov/23/greenpolitics.uk
Egyébként nem véletlenül rugózom azon, hogy érdemes lenne tudni, hogy mekkora a teljes életciklusra vett környezeti terhelés mondjuk biomassza esetén is. Nem látni tisztán, hogy eredőben "mi történik"?
European Environment Agency Scientific Committee: Opinion of the EEA Scientific Committee on Greenhouse Gas Accounting in Relation to Bioenergy (2011)
http://www.news.cornell.edu/stories/2005/07/ethanol-biodiesel-corn-and-other-crops-not-worth-energy
Nos, ilyenek.