"Nekünk kell megváltoznunk hozzá, nem a kínaiakat hibáztatni."
Pöttyet sem hibáztatom a kínaiakat, félreérted. Azt csinálják, amit tudnak. Csak azt mondom, hogy az innovációs versenyt fenntartani annak szívás, aki a K+F motorját képezi, nem annak, aki azt másolja. Nincs kockázati felár, illetve magas tőkeigény. Ha a kínai dömping (vagy bármi) miatt nem térül meg, a beruházók szélnek erednek. Ennyi.
Azért valljuk be, hogy a társadalmat hibáztatni mindig kényelmes álláspont. Persze, felőlem beboríthatnánk a fél Alföldet napelemmel, a hiányt importálhatnánk dán offshore szélparkokból, a házakat pedig adiabatikus fallal vehetnénk körbe, így hőre sem igazán lenne szükségünk. Szóval mindent lehet, csak előbb-utóbb az emberek az utcára mennek a (villany)számla miatt. (Nameg minden miatt, mert az energiaárak emelkedése inflációt gerjeszthet.)
"Az atomerőműhöz is nagyon jó lenne tárolókapacitásokat kiépíteni, mivel éjszaka a termelt energia zöme kárba megy, hiszen nincs aki elhasználja. Tudom, hogy a tárolás még nagyon nehézkes, de ez lesz a következő terület, amit fejleszteni kell, ha a megújulók részaránya eléri azt a szintet, hogy már gondot okoz."
illetve pl.
"És persze, hogy nem lehet csak biomassza erőművekkel ellátni egy országot. De jó kiegészítése lenne a nap- és szélerőművekek."
Nem nagyon érted, hogy hogyan épül fel a VER, igaz? Mármint több szempontból sem. (Nem bántásból kérdezem.)
"És ahhoz nem kell szállítani?"
Utána azt hiszem, azért kb. alaposan kifejtettem, hogy pontosan mire gondoltam, lehet, hogy nem sikerült. A trágyát (függetlenül attól, hogy ki mit hova szállít) továbbra is trágyázásra használnám. Lehet, hogy én vagyok naív, de gondolom a természetes trágya nem árthat értelmes mennyiségben a növényzetnek. Talán jónak ims mondanám. Ezt egy kicsit az túlzott (!) műtrágyázás ellenében is mondom.
Magyarán ha jól értem, ahelyett, hogy "visszaadnánk" a természetnek a (leglalábbis a másodlagos) biomasszát, égessük el? Ez aztán javából zöld! :)
"Sose hallottam a CO2 leválasztásról - hol van ilyen szénerőmű?"
Amúgy szinte mindenhol kell leválasztást alkalmazni, bár jelenleg ez inkább gazdasági döntés. Néha olcsóbb kifizetni a bírságot, mint beruházni. Ez is kutatott terület egyébként, a fejlődés folyamatos. Itt (is) elsősorban a támogatás hiánya jelent akadályt. Ezt nem "panaszkodásból" írom, hanem mert kérdéses, hogy mi lenne, ha megkapnák azt a pénzt, amit megújulókba fektetünk... na de ez már filozófia, gondolatjáték lenne...
~5 másodperces keresés eredményeképpen néhány ilyen erőmű (de egyébként tényleg többféle technológia van, ha érdekel, érdemes utánanézni, ügyes megoldások látnak napvilágot): http://sequestration.mit.edu/tools/projects/index_capture.html
"Azt ugyanis nem kellene direkt megtermelni, hanem egyszerűen egy már létező hulladékot hasznosítanánk ahelyett, hogy eldobnánk."
Értem. Tehát Te biomassza alatt a másodlagos- és harmadlagos biomasszát érted. Valahol hulladéktüzelést (a hulladékégetés egyébként megintcsak megkérdőjelezhetően "zöld"!). A biomassza a szememben addig "zöld", amíg a teljes életciklusa alatt több CO2-t köt meg, mint amennyi a feldolgozása során keletkezik (miközben eredőben pozitív a kinyerhető energia és mégsem jelent totális gazdasági csődöt).
Részemről elsődleges biomasszára adtam egy nagyon-nagyon jóindulatú becslést. (A többedleges biomasszát már valaki valamennyire felhasználta, pl. ezért marad életben a tehát. Hihető tehát, hogy az így kinyerhető energiatartalom ezáltal kisebb. Pláne, ha egy kimondottan erre a célra nemesített növénnyel hasonlítod össze a pl. trágyát.) Kijött, hogy az ország felét növény kellene, hogy borítsa. Optimális peremfeltételeket feltételeztem (időjárás mindig "pont jó", földrajzi korlátok nincsenek, feldolgozás problémamentes, kártevők nincsenek, a "fák között elfér egy-egy erőmű is", zérus a veszteség, stb., stb., stb.) Tényleg abszolút felső becslésről van szó, mindössze igen túlzó számokról, hogy véletlenül se érje szó a ház elejét. Ennek azért elég világosan látszanak még így is a korlátai... Vagy csak nekem?
"A technológia elején vagyunk, szerintem korai ilyeneket vizsgálni. Ez kb olyan, mintha 120 éve az első autó feltalálásakor azt mondták volna, hogy az autó többe kerül, többet fogyaszt és lassabb, mint a ló, ezért fölösleges, ne foglalkozzunk vele."
Meglátásom szerint már az elejétől kezdve kell ilyesmivel (is) foglalkozni, hiszen ma már tudjuk, hogy pl. a CO2 szempont. Régen nem volt az. Ha látszik fejlődés (ebben az irányban is) az jó. Ha nem, az nem.
Szóval szerintem is foglalkoznunk kell a biomasszával, mint minden egyéb energiaforrással. Helyes, ha elfogultság nélkül tesszük! A biomassza egyébként az egyik legrégebbi energiaforrásunk, ipari alkalmazásban is régóta jelen van, így tapasztalat is van bőven. A génkutatás egy lehetséges fejlődési irányt jelent, de annyit azért lássunk, hogy egyhamar nagyságrendnyi (!) javulás a műszaki-gazdasági paraméterekben (pláne egyidejűleg) aligha fog bekövetkezni. Fantáziálhatunk olyan növényről, aminek fűtőértéke a jelenleg ismert legmagasabbnál 100x magasabb, évenként betakarítja magát, és a feldolgozása sem jelen olyan értelemben akadályt, hogy nemlétező ötvözöttségű acélokkal lehessen csak darabolni (ill. feldolgozni), stb. Amivel mostanában inkább játszanak az a közeg (ld. pl. ORC), de nyilván a termodinamikai határokat ezzel sem lehet áthágni.
Negatív árig jutott a brit napenergia
Pöttyet sem hibáztatom a kínaiakat, félreérted. Azt csinálják, amit tudnak. Csak azt mondom, hogy az innovációs versenyt fenntartani annak szívás, aki a K+F motorját képezi, nem annak, aki azt másolja. Nincs kockázati felár, illetve magas tőkeigény. Ha a kínai dömping (vagy bármi) miatt nem térül meg, a beruházók szélnek erednek. Ennyi.
Azért valljuk be, hogy a társadalmat hibáztatni mindig kényelmes álláspont. Persze, felőlem beboríthatnánk a fél Alföldet napelemmel, a hiányt importálhatnánk dán offshore szélparkokból, a házakat pedig adiabatikus fallal vehetnénk körbe, így hőre sem igazán lenne szükségünk. Szóval mindent lehet, csak előbb-utóbb az emberek az utcára mennek a (villany)számla miatt. (Nameg minden miatt, mert az energiaárak emelkedése inflációt gerjeszthet.)
"Az atomerőműhöz is nagyon jó lenne tárolókapacitásokat kiépíteni, mivel éjszaka a termelt energia zöme kárba megy, hiszen nincs aki elhasználja. Tudom, hogy a tárolás még nagyon nehézkes, de ez lesz a következő terület, amit fejleszteni kell, ha a megújulók részaránya eléri azt a szintet, hogy már gondot okoz."
illetve pl.
"És persze, hogy nem lehet csak biomassza erőművekkel ellátni egy országot. De jó kiegészítése lenne a nap- és szélerőművekek."
Nem nagyon érted, hogy hogyan épül fel a VER, igaz? Mármint több szempontból sem. (Nem bántásból kérdezem.)
"És ahhoz nem kell szállítani?"
Utána azt hiszem, azért kb. alaposan kifejtettem, hogy pontosan mire gondoltam, lehet, hogy nem sikerült. A trágyát (függetlenül attól, hogy ki mit hova szállít) továbbra is trágyázásra használnám. Lehet, hogy én vagyok naív, de gondolom a természetes trágya nem árthat értelmes mennyiségben a növényzetnek. Talán jónak ims mondanám. Ezt egy kicsit az túlzott (!) műtrágyázás ellenében is mondom.
Magyarán ha jól értem, ahelyett, hogy "visszaadnánk" a természetnek a (leglalábbis a másodlagos) biomasszát, égessük el? Ez aztán javából zöld! :)
"Sose hallottam a CO2 leválasztásról - hol van ilyen szénerőmű?"
Amúgy szinte mindenhol kell leválasztást alkalmazni, bár jelenleg ez inkább gazdasági döntés. Néha olcsóbb kifizetni a bírságot, mint beruházni. Ez is kutatott terület egyébként, a fejlődés folyamatos. Itt (is) elsősorban a támogatás hiánya jelent akadályt. Ezt nem "panaszkodásból" írom, hanem mert kérdéses, hogy mi lenne, ha megkapnák azt a pénzt, amit megújulókba fektetünk... na de ez már filozófia, gondolatjáték lenne...
~5 másodperces keresés eredményeképpen néhány ilyen erőmű (de egyébként tényleg többféle technológia van, ha érdekel, érdemes utánanézni, ügyes megoldások látnak napvilágot):
http://sequestration.mit.edu/tools/projects/index_capture.html
"Azt ugyanis nem kellene direkt megtermelni, hanem egyszerűen egy már létező hulladékot hasznosítanánk ahelyett, hogy eldobnánk."
Értem. Tehát Te biomassza alatt a másodlagos- és harmadlagos biomasszát érted. Valahol hulladéktüzelést (a hulladékégetés egyébként megintcsak megkérdőjelezhetően "zöld"!). A biomassza a szememben addig "zöld", amíg a teljes életciklusa alatt több CO2-t köt meg, mint amennyi a feldolgozása során keletkezik (miközben eredőben pozitív a kinyerhető energia és mégsem jelent totális gazdasági csődöt).
Részemről elsődleges biomasszára adtam egy nagyon-nagyon jóindulatú becslést. (A többedleges biomasszát már valaki valamennyire felhasználta, pl. ezért marad életben a tehát. Hihető tehát, hogy az így kinyerhető energiatartalom ezáltal kisebb. Pláne, ha egy kimondottan erre a célra nemesített növénnyel hasonlítod össze a pl. trágyát.) Kijött, hogy az ország felét növény kellene, hogy borítsa. Optimális peremfeltételeket feltételeztem (időjárás mindig "pont jó", földrajzi korlátok nincsenek, feldolgozás problémamentes, kártevők nincsenek, a "fák között elfér egy-egy erőmű is", zérus a veszteség, stb., stb., stb.) Tényleg abszolút felső becslésről van szó, mindössze igen túlzó számokról, hogy véletlenül se érje szó a ház elejét. Ennek azért elég világosan látszanak még így is a korlátai... Vagy csak nekem?
"A technológia elején vagyunk, szerintem korai ilyeneket vizsgálni. Ez kb olyan, mintha 120 éve az első autó feltalálásakor azt mondták volna, hogy az autó többe kerül, többet fogyaszt és lassabb, mint a ló, ezért fölösleges, ne foglalkozzunk vele."
Meglátásom szerint már az elejétől kezdve kell ilyesmivel (is) foglalkozni, hiszen ma már tudjuk, hogy pl. a CO2 szempont. Régen nem volt az. Ha látszik fejlődés (ebben az irányban is) az jó. Ha nem, az nem.
Szóval szerintem is foglalkoznunk kell a biomasszával, mint minden egyéb energiaforrással. Helyes, ha elfogultság nélkül tesszük! A biomassza egyébként az egyik legrégebbi energiaforrásunk, ipari alkalmazásban is régóta jelen van, így tapasztalat is van bőven. A génkutatás egy lehetséges fejlődési irányt jelent, de annyit azért lássunk, hogy egyhamar nagyságrendnyi (!) javulás a műszaki-gazdasági paraméterekben (pláne egyidejűleg) aligha fog bekövetkezni. Fantáziálhatunk olyan növényről, aminek fűtőértéke a jelenleg ismert legmagasabbnál 100x magasabb, évenként betakarítja magát, és a feldolgozása sem jelen olyan értelemben akadályt, hogy nemlétező ötvözöttségű acélokkal lehessen csak darabolni (ill. feldolgozni), stb. Amivel mostanában inkább játszanak az a közeg (ld. pl. ORC), de nyilván a termodinamikai határokat ezzel sem lehet áthágni.