"De nem várhat mindenki a másikra, mert akkor meg nincs fejlesztés." és vonatkozó részei, előzményei
Persze, de nem is várhatod el, hogy mindenki úgy viselkedjen, mint Te. Még akkor sem, ha egyébként valahol ez lenne az érettebb.
"Ez szalmabáb érvelés..."
Úgy festett, hogy a napelemmel, széllel és biomasszával terveznéd megoldani az energiaellátást. Ha nincs erről szó, akkor félreértés történt. Viszont az iméntiekre utalna ez is (a korábban leírtakon túl): "Szóval tiszta veszteség direkt energia növényt termeszteni, hiszen naperőművekkel nagyságrendekkel nagyobb teljesítményt lehetne kinyerni." Szóval adná magát a kérdésem: Te hogyan képzeled el Magyarország energiaellátását mondjuk 10, majd 20 év múlva? Mármint ha Te dönthetnél, "királyként".
De tényleg nem vili, hogy hogyan működik a VER, igaz? (Becsszó nem trollkodásból kérdezem.)
"Most akkor szinte mindenhol alkalmazzák vagy csak 1-2 ilyen erőmű van (a megadott linken 9 EU erőmű szerepel, aminél még atomerőműből is jóval több van az EU-ban...)"
Példát kértél. Példát küldtem. Meglepett, hogy leválasztásról még csak nem is hallottál. Mármint érthető, nem ezzel foglalkozol, miért is hallottál volna róla... "Valamilyen" leválsztást általában szoktak alkalmazni. Ha nem, akkor azért, mert még mindig olcsóbb kifizetni a bírságokat, bár ez igen ritka. Alapelvként azt lehet mondani, hogy az erőműnek nem áramot kell termelnie, hanem profitot, így (az erőmű típusától függetlenül) a környezetvédelem tisztán gazdasági döntés. Járulékos döntési változó, szép, vagy sem. Mint írtam, általában a leválasztási technológiÁK kutatott területet jelentenek, de létező megoldások jócskán vannak. (Pl. a Mátrai Erőműben pont algákkal kísérleteztek egy időben.) Tényleg (akár ha magyarul is rákeresel) fogsz találni értékelhető eredményeket. Angolul sokkal többet.
"És persze ha a biomasszánál figyelembe veszed a szállítás CO2 kibocsátását, akkor ne felejtsd el figyelembe venni a szénerőműnél sem a szén szállítását..."
Hja, csak a szénerőműveket általában szénbányák közelébe szokták telepíteni. A biomassza erőműveknek meg olyan nagyon nagy a területigénye (ezt számoltuk az imént!!), hogy ez nehézkes. És a szenet kevésbé kell gondozni. Nade visszakanyarodva: a sok kis erőmű (bár reális LEHETŐSÉG a jövőben), a villamos rendszer alapos átdolgozását jelentené. Ez nagyon drága buli. Nade ezzel együtt különben jó cucc a biomassza, csak ne felejtsük el, hogy tényleg a fél ország kellene ahhoz, hogy a primerenergia-felhasználásunkat fedezni tudjuk. Legjobb (!) esetben is. A nap meg pocsék alaperőmű. De mint kiegészítő energiaforrások, szerintem kifogástalanok. Bár (különösen a napelemnél) azért az ökolábnyom szerintem nagyon érdekes adat lenne. Életciklusra vetítve, per kW. Korrekten.
"tiszta haszon, hiszen a kukoricaszár akkor is ott lenne, ha nem akarnánk belőle energiát kinyerni."
A nem energetikai célú növények alternatív felhasználását a "természetes" felhasználás jelenti. Pl. trágyázás.
"Nem a termodinamika a korlát, hanem a fotoszintézis - a fotoszintézis hatásfoka elképesztően rossz (1% alatt van), amit a legrosszabb naperőmű is lazán ver."
Termodinamika > fotoszintézis. Mármint a jelenlegi fizikai ismereteink szerint. Mindig a termodinamika a korlát. :)
"És még sok-sok ötletet lehetne itt felsorolni..."
Fantáziálni én is tudok :)
Nem nagyon látszik haladni a beszélgetés, ezért lasscskán kihátrálok, ha nem haragszol. Ritkán írok 5-6 sorosnál hosszabb kommenteket (és igyekszem egyszerűsíteni, ahol csak tudok), de szimpatikusnak találtam, hogy ennyire érdekel a téma. Tök örülök, hogy foglalkoztat az energetika, szerintem szép terület. Annyit javasolnék csupán, hogy ne zsigerből dönt egyik-másik megoldás ellen, vagy mellett. A kritikai érzékedet (amivel szemmel láthatóan nincs gond), élezd minden technológia irányába, és egyértelműen látni fogod a megújulók hátrányait is, ezt garantálom. Ha esetleg konkrét kérdésed lenne egy-egy technológiával (ill. azok konkrét működésével) kapcsolatban, arra igyekszem válaszolni.
Negatív árig jutott a brit napenergia
Persze, de nem is várhatod el, hogy mindenki úgy viselkedjen, mint Te. Még akkor sem, ha egyébként valahol ez lenne az érettebb.
"Ez szalmabáb érvelés..."
Úgy festett, hogy a napelemmel, széllel és biomasszával terveznéd megoldani az energiaellátást. Ha nincs erről szó, akkor félreértés történt. Viszont az iméntiekre utalna ez is (a korábban leírtakon túl): "Szóval tiszta veszteség direkt energia növényt termeszteni, hiszen naperőművekkel nagyságrendekkel nagyobb teljesítményt lehetne kinyerni." Szóval adná magát a kérdésem: Te hogyan képzeled el Magyarország energiaellátását mondjuk 10, majd 20 év múlva? Mármint ha Te dönthetnél, "királyként".
De tényleg nem vili, hogy hogyan működik a VER, igaz? (Becsszó nem trollkodásból kérdezem.)
"Most akkor szinte mindenhol alkalmazzák vagy csak 1-2 ilyen erőmű van (a megadott linken 9 EU erőmű szerepel, aminél még atomerőműből is jóval több van az EU-ban...)"
Példát kértél. Példát küldtem. Meglepett, hogy leválasztásról még csak nem is hallottál. Mármint érthető, nem ezzel foglalkozol, miért is hallottál volna róla... "Valamilyen" leválsztást általában szoktak alkalmazni. Ha nem, akkor azért, mert még mindig olcsóbb kifizetni a bírságokat, bár ez igen ritka. Alapelvként azt lehet mondani, hogy az erőműnek nem áramot kell termelnie, hanem profitot, így (az erőmű típusától függetlenül) a környezetvédelem tisztán gazdasági döntés. Járulékos döntési változó, szép, vagy sem. Mint írtam, általában a leválasztási technológiÁK kutatott területet jelentenek, de létező megoldások jócskán vannak. (Pl. a Mátrai Erőműben pont algákkal kísérleteztek egy időben.) Tényleg (akár ha magyarul is rákeresel) fogsz találni értékelhető eredményeket. Angolul sokkal többet.
"És persze ha a biomasszánál figyelembe veszed a szállítás CO2 kibocsátását, akkor ne felejtsd el figyelembe venni a szénerőműnél sem a szén szállítását..."
Hja, csak a szénerőműveket általában szénbányák közelébe szokták telepíteni. A biomassza erőműveknek meg olyan nagyon nagy a területigénye (ezt számoltuk az imént!!), hogy ez nehézkes. És a szenet kevésbé kell gondozni. Nade visszakanyarodva: a sok kis erőmű (bár reális LEHETŐSÉG a jövőben), a villamos rendszer alapos átdolgozását jelentené. Ez nagyon drága buli. Nade ezzel együtt különben jó cucc a biomassza, csak ne felejtsük el, hogy tényleg a fél ország kellene ahhoz, hogy a primerenergia-felhasználásunkat fedezni tudjuk. Legjobb (!) esetben is. A nap meg pocsék alaperőmű. De mint kiegészítő energiaforrások, szerintem kifogástalanok. Bár (különösen a napelemnél) azért az ökolábnyom szerintem nagyon érdekes adat lenne. Életciklusra vetítve, per kW. Korrekten.
"tiszta haszon, hiszen a kukoricaszár akkor is ott lenne, ha nem akarnánk belőle energiát kinyerni."
A nem energetikai célú növények alternatív felhasználását a "természetes" felhasználás jelenti. Pl. trágyázás.
"Nem a termodinamika a korlát, hanem a fotoszintézis - a fotoszintézis hatásfoka elképesztően rossz (1% alatt van), amit a legrosszabb naperőmű is lazán ver."
Termodinamika > fotoszintézis. Mármint a jelenlegi fizikai ismereteink szerint. Mindig a termodinamika a korlát. :)
"És még sok-sok ötletet lehetne itt felsorolni..."
Fantáziálni én is tudok :)
Nem nagyon látszik haladni a beszélgetés, ezért lasscskán kihátrálok, ha nem haragszol. Ritkán írok 5-6 sorosnál hosszabb kommenteket (és igyekszem egyszerűsíteni, ahol csak tudok), de szimpatikusnak találtam, hogy ennyire érdekel a téma. Tök örülök, hogy foglalkoztat az energetika, szerintem szép terület. Annyit javasolnék csupán, hogy ne zsigerből dönt egyik-másik megoldás ellen, vagy mellett. A kritikai érzékedet (amivel szemmel láthatóan nincs gond), élezd minden technológia irányába, és egyértelműen látni fogod a megújulók hátrányait is, ezt garantálom. Ha esetleg konkrét kérdésed lenne egy-egy technológiával (ill. azok konkrét működésével) kapcsolatban, arra igyekszem válaszolni.