2010-es adatot találtam Magyarországra utolsó adatot, akkor 7% volt a megújuló aránya. Ha nem valósul meg Paks II (amit elsősorban a hitel miatt nagyon remélek), akkor egy olyan 30-50%-ot tartok reálisnak 20 év múlva. Ha lesz Paks II, akkor ennek úgy a felét.
"A PV szilíciumalapú technológia, az ökológiai lábnyoma ha tippelnem kellene, akkora, mint egy jetié"
Ahogy már írtam, nem értek az ilyen technológiákhoz, ezért csak azt tudom írni, amit a Wiki ír: "In one paper, sequestration consumed 25 percent of the plant's rated 600-megawatt output capacity". Ekkora energia igény jó nagy lábnyommal jár.
"Ráadásul őrületesen nagy kiegyenlítő kapacitás kellene"
Én a fogyasztás időzítését legalább ennyire fontosnak tartanám - intelligens rendszereket simán irányíthatna az áramszolgáltató, hogy akkor kapcsoljanak be, amikor túltermelés van és akkor ki, amikor túlterhelés. A módszer létezik, használják, csak bővíteni kellene a kapcsolt rendszereket (most a nagy villanybojlerek és elektromos fűtés rendszerek tartoznak ide)
"Ráadásul szén tökre van szinte mindenhol, ráadásul sok"
Történetesen Magyarországon nincs.
"Ráadásul az égés eredményeképpen keletkező füstgáz CO2 (stb.) terhelést jelent. Amit jelzem, le kell választanod... :)"
Miért is kellene leválasztani? A biomassza erőműben keletkező CO2 az a CO2, amit a növény élete során megkötött. A mérleg éppen pont nulla. Miért is kellene ezt a CO2-t elásni?
"Honnan tudod, hogy egyáltalán fizikailag lehetséges a következő 100 évben?"
A Tesla Szeptembertől árulni fogja a napenergia otthoni tárolására szolgáló powerpack-ját Powerwall néven. Más cégek is árulnak már hasonló technológiát. Vannak cégek, akik ipari méretű akkukat gyártanak hasonló célból. Japánban kutatási célokból jelenleg is épül két gigantikus akkumlátor telep, hogy tanulmányozzák a napenergia tárolsának lehetőségeit. A technológia már most is adott, csak használni kellene.
Nem válaszoltál végül, hogy te hogyan képzeled el Magyarország áramellátását 10-20 éves időtávon.
2010-es adatot találtam Magyarországra utolsó adatot, akkor 7% volt a megújuló aránya. Ha nem valósul meg Paks II (amit elsősorban a hitel miatt nagyon remélek), akkor egy olyan 30-50%-ot tartok reálisnak 20 év múlva. Ha lesz Paks II, akkor ennek úgy a felét.
"A PV szilíciumalapú technológia, az ökológiai lábnyoma ha tippelnem kellene, akkora, mint egy jetié"
Ahogy már írtam, nem értek az ilyen technológiákhoz, ezért csak azt tudom írni, amit a Wiki ír: "In one paper, sequestration consumed 25 percent of the plant's rated 600-megawatt output capacity". Ekkora energia igény jó nagy lábnyommal jár.
"Ráadásul őrületesen nagy kiegyenlítő kapacitás kellene"
Én a fogyasztás időzítését legalább ennyire fontosnak tartanám - intelligens rendszereket simán irányíthatna az áramszolgáltató, hogy akkor kapcsoljanak be, amikor túltermelés van és akkor ki, amikor túlterhelés. A módszer létezik, használják, csak bővíteni kellene a kapcsolt rendszereket (most a nagy villanybojlerek és elektromos fűtés rendszerek tartoznak ide)
"Ráadásul szén tökre van szinte mindenhol, ráadásul sok"
Történetesen Magyarországon nincs.
"Ráadásul az égés eredményeképpen keletkező füstgáz CO2 (stb.) terhelést jelent. Amit jelzem, le kell választanod... :)"
Miért is kellene leválasztani? A biomassza erőműben keletkező CO2 az a CO2, amit a növény élete során megkötött. A mérleg éppen pont nulla. Miért is kellene ezt a CO2-t elásni?
"Honnan tudod, hogy egyáltalán fizikailag lehetséges a következő 100 évben?"
A Tesla Szeptembertől árulni fogja a napenergia otthoni tárolására szolgáló powerpack-ját Powerwall néven. Más cégek is árulnak már hasonló technológiát. Vannak cégek, akik ipari méretű akkukat gyártanak hasonló célból. Japánban kutatási célokból jelenleg is épül két gigantikus akkumlátor telep, hogy tanulmányozzák a napenergia tárolsának lehetőségeit. A technológia már most is adott, csak használni kellene.
Nem válaszoltál végül, hogy te hogyan képzeled el Magyarország áramellátását 10-20 éves időtávon.