"akkor egy olyan 30-50%-ot tartok reálisnak 20 év múlva" (ha nincs Paks II.)
Ezt rengetegnek gondolom (pláne, hogy alaperőmű ellenében gondolod mindezt), de végeredményben a kérdésre válaszoltál, így fikázni nem akarom.
Hogyne, smart grid-ek léteznek (ha erre gondolsz). Úgy a nagyon távoli jövőben nem is lenne mondjuk elképzelhetetlen, hogy a Szahara közepén óriási napelem-telepeket hozunk létre, szelet pedig az összes tengerparton befognánk, és mindent egyetlen nagy hálózatban vezérelve osztogatjuk egyenáramú távvezetékeken az áramot úgy, ahogy szeretnénk. Ettől azért még messze vagyunk, de nagyon hosszútávon ez lehetőség.
"Történetesen Magyarországon nincs." (Szén)
Nem tudom, ezt honnan vetted, de ezt azért olvasd el. Online anyagok közül nagy hirtelen csak ezt találtam (bocsi), de folyóiratban (Magyar Energetika, stb.) részletesebben is esik ezekről szó időnként. http://meltanyossag.hu/node/3191
"Miért is kellene leválasztani?"
Na oké, de Te korábban a kukorica mellett érveltél, az a teljes életciklusa alatt nem köt meg annyi CO2-t, mint amennyi a feldolgozása során keletkezik. Ez leginkább a 3. generációs bioüzemanyagoknál érhető tetten. Kimondottan erre nemesített növényekkel lehetett elérni, hogy a CO2 mérleg pozitív legyen. (Mármint "jó" értelemben pozitív.) Egyébként tudom, hogy neten ez kicsit sem szokott számítani (mint erre felhívtad a figyelmemet), de pont ilyen leválasztó tervezésén dolgozunk páran... (Mármint nem önjelölt feltalálóként, hanem értelmes keretek között :) ) Na mindegy, ezzel az infóval nem kell semmit sem kezdeni, inkább csak adaléknak szántam.
" A technológia már most is adott, csak használni kellene."
Áramot jó hatásfokkal nem tárolunk. Különben nem csupán a veszteségek miatt nem, hanem elvből sem, ugyanis jellemzően (lehetőségköltségen számolva (opportunity cost)) ez tipikusan veszteséget jelent, ami nem megengedhető. Inkább termelünk mindig pont annyit, amennyi kell, és szabályozzuk pl. a frekvencia változásán stb. keresztül. Ez jó filozófia, működik. Az akkumulátorok erőművi alkalmazhatósággal azért ne szaladjunk előre, ennél valamelyest bonyolultabb a dolog.
"Nem válaszoltál végül, hogy te hogyan képzeled el Magyarország áramellátását 10-20 éves időtávon."
Bakker tényleg, ez lemaradt az előzőnél. Holnap fogok, ígérem, ma már nem vágnék bele. Értelmes vitapartner vagy, szeretnék értelmes választ adni zárszóul.
Negatív árig jutott a brit napenergia
Ezt rengetegnek gondolom (pláne, hogy alaperőmű ellenében gondolod mindezt), de végeredményben a kérdésre válaszoltál, így fikázni nem akarom.
Hogyne, smart grid-ek léteznek (ha erre gondolsz). Úgy a nagyon távoli jövőben nem is lenne mondjuk elképzelhetetlen, hogy a Szahara közepén óriási napelem-telepeket hozunk létre, szelet pedig az összes tengerparton befognánk, és mindent egyetlen nagy hálózatban vezérelve osztogatjuk egyenáramú távvezetékeken az áramot úgy, ahogy szeretnénk. Ettől azért még messze vagyunk, de nagyon hosszútávon ez lehetőség.
"Történetesen Magyarországon nincs." (Szén)
Nem tudom, ezt honnan vetted, de ezt azért olvasd el. Online anyagok közül nagy hirtelen csak ezt találtam (bocsi), de folyóiratban (Magyar Energetika, stb.) részletesebben is esik ezekről szó időnként.
http://meltanyossag.hu/node/3191
"Miért is kellene leválasztani?"
Na oké, de Te korábban a kukorica mellett érveltél, az a teljes életciklusa alatt nem köt meg annyi CO2-t, mint amennyi a feldolgozása során keletkezik. Ez leginkább a 3. generációs bioüzemanyagoknál érhető tetten. Kimondottan erre nemesített növényekkel lehetett elérni, hogy a CO2 mérleg pozitív legyen. (Mármint "jó" értelemben pozitív.) Egyébként tudom, hogy neten ez kicsit sem szokott számítani (mint erre felhívtad a figyelmemet), de pont ilyen leválasztó tervezésén dolgozunk páran... (Mármint nem önjelölt feltalálóként, hanem értelmes keretek között :) ) Na mindegy, ezzel az infóval nem kell semmit sem kezdeni, inkább csak adaléknak szántam.
" A technológia már most is adott, csak használni kellene."
Áramot jó hatásfokkal nem tárolunk. Különben nem csupán a veszteségek miatt nem, hanem elvből sem, ugyanis jellemzően (lehetőségköltségen számolva (opportunity cost)) ez tipikusan veszteséget jelent, ami nem megengedhető. Inkább termelünk mindig pont annyit, amennyi kell, és szabályozzuk pl. a frekvencia változásán stb. keresztül. Ez jó filozófia, működik. Az akkumulátorok erőművi alkalmazhatósággal azért ne szaladjunk előre, ennél valamelyest bonyolultabb a dolog.
"Nem válaszoltál végül, hogy te hogyan képzeled el Magyarország áramellátását 10-20 éves időtávon."
Bakker tényleg, ez lemaradt az előzőnél. Holnap fogok, ígérem, ma már nem vágnék bele. Értelmes vitapartner vagy, szeretnék értelmes választ adni zárszóul.