"Szerintem Téged kimondottan érdekelnének a smart grid-ek, határozottan javaslom, hogy nézz utána"
Utána is fogok, megígérem.
"Ez viszonylag kevésbé köztudott dolog"
Én sem tudtam - azt tudtam, hogy frekvenciakülönbség esetén vagy ha a rendszerek nincsenek szinkronban, akkor egyenáramú átjátszást használnak, de a nagy távolságokat nem tudtam. Egyébként szerintem Európán belül nincs akkora távolság, hogy ezt megérje használni - ellenben ha el tudnánk érni, hogy az egész bolygó egy nagy grid legyen, akkor a napenergia ciklikussága már nem is lenne akkora probléma :-)
"A biológiai részéhez nem értek, gondolom tápanyagokból, vagy ilyesmi"
A növények a gyökerükön keresztül csak szervetlen tápanyagokat vesznek fel - azokban pedig nyilván nincs szén. A szén forrása mindig a légkör CO2 tartalma, legalábbis én így tudom. Így a kukoricaszár elégetésével nem kerülhet több CO2 a légkörbe, mint amennyit megkötött a növény. A kukorica szár szállításakor keletkező CO2 pedig csökkenthető, ha az üzemanyagot is növényi hulladékból (vagy mondjuk használt növényi olajból) állítjuk elő.
"De ami a legfontosabb: 10% veszteség nagyon sok, amennyiben létezik "jobb", nem sokkal drágábban"
10% veszteség elhanyagolható az elpocsékolás 100%-os értékéhez képest. Ha növelni akarjuk a megújulók arányát, akkor kell építeni tárolókapacitásokat. Ez kétségtelen. Az atomerőművek népszerűsége a béka segge alatt van - elsősorban Fukusima miatt - és a hatalmas egyszeri költség sem teszi reálissá új erőművek építését. Egy tanulmány szerinte (http://hvg.hu/gazdasag/20150623_Megkapta_a_kegyelemdofest_Paks_II) Paks II akkor lehet gazdaságos, ha a jelenlegi áramár 75-al emelkedik - ellenkező esetben évi száz milliárdos dotációra fog szorulni. Az EU prognózisa szerint a következő 15 évben kb 25%-al fog emelkedni az áram ára, onnan lassú csökkenést várnak.
Én nem hiszek sosem az ilyen cikkeknek, amíg kicsit utána nem számolok. A bővítés 2400MW-os lenne, a felépítés költsége pedig 12 milliárd Euro, durván 3600 milliárd forint. Bár nem ismerjük a hitel részleteit, de hosszú távú hitelnél én saccolok egy 4%-os kamatot és a rendelkezésre álló adatok alapján 2,5 milliárdos önrészt. Azaz a hitel kb 2850 milliárd forint lenne, aminek 60 éves hitel esetén az éves törlesztő részlete 120 milliárd körül adódik (nem ilyen a visszafizetés üteme, de ezzel könnyebb számolni). A két új blokk évente 19 TWh energiát termelne 90% kihasználtság mellett. Ebből az látszik, hogy csak a törlesztőrészlet kifizetése 6Ft-ba kerül kWh-nként. Erre jön még a durván 13 forintos termelői ár (ennyiből termel most Paks). Tehát 19Ft-os áramár jön ki. Az tényleg nem rossz - ehhez képest a napelemmel előállított energia ára 25 éves élettartamot feltételezve most valamivel 30 forint alatt adódik.
ui: még mindig nem válaszoltál arra, hogy mivel látnád el energiával Magyarországot 10-20 éves időtávon :-)
Negatív árig jutott a brit napenergia
Utána is fogok, megígérem.
"Ez viszonylag kevésbé köztudott dolog"
Én sem tudtam - azt tudtam, hogy frekvenciakülönbség esetén vagy ha a rendszerek nincsenek szinkronban, akkor egyenáramú átjátszást használnak, de a nagy távolságokat nem tudtam. Egyébként szerintem Európán belül nincs akkora távolság, hogy ezt megérje használni - ellenben ha el tudnánk érni, hogy az egész bolygó egy nagy grid legyen, akkor a napenergia ciklikussága már nem is lenne akkora probléma :-)
"A biológiai részéhez nem értek, gondolom tápanyagokból, vagy ilyesmi"
A növények a gyökerükön keresztül csak szervetlen tápanyagokat vesznek fel - azokban pedig nyilván nincs szén. A szén forrása mindig a légkör CO2 tartalma, legalábbis én így tudom. Így a kukoricaszár elégetésével nem kerülhet több CO2 a légkörbe, mint amennyit megkötött a növény. A kukorica szár szállításakor keletkező CO2 pedig csökkenthető, ha az üzemanyagot is növényi hulladékból (vagy mondjuk használt növényi olajból) állítjuk elő.
"De ami a legfontosabb: 10% veszteség nagyon sok, amennyiben létezik "jobb", nem sokkal drágábban"
10% veszteség elhanyagolható az elpocsékolás 100%-os értékéhez képest. Ha növelni akarjuk a megújulók arányát, akkor kell építeni tárolókapacitásokat. Ez kétségtelen. Az atomerőművek népszerűsége a béka segge alatt van - elsősorban Fukusima miatt - és a hatalmas egyszeri költség sem teszi reálissá új erőművek építését. Egy tanulmány szerinte (http://hvg.hu/gazdasag/20150623_Megkapta_a_kegyelemdofest_Paks_II) Paks II akkor lehet gazdaságos, ha a jelenlegi áramár 75-al emelkedik - ellenkező esetben évi száz milliárdos dotációra fog szorulni. Az EU prognózisa szerint a következő 15 évben kb 25%-al fog emelkedni az áram ára, onnan lassú csökkenést várnak.
Én nem hiszek sosem az ilyen cikkeknek, amíg kicsit utána nem számolok. A bővítés 2400MW-os lenne, a felépítés költsége pedig 12 milliárd Euro, durván 3600 milliárd forint. Bár nem ismerjük a hitel részleteit, de hosszú távú hitelnél én saccolok egy 4%-os kamatot és a rendelkezésre álló adatok alapján 2,5 milliárdos önrészt. Azaz a hitel kb 2850 milliárd forint lenne, aminek 60 éves hitel esetén az éves törlesztő részlete 120 milliárd körül adódik (nem ilyen a visszafizetés üteme, de ezzel könnyebb számolni). A két új blokk évente 19 TWh energiát termelne 90% kihasználtság mellett. Ebből az látszik, hogy csak a törlesztőrészlet kifizetése 6Ft-ba kerül kWh-nként. Erre jön még a durván 13 forintos termelői ár (ennyiből termel most Paks). Tehát 19Ft-os áramár jön ki. Az tényleg nem rossz - ehhez képest a napelemmel előállított energia ára 25 éves élettartamot feltételezve most valamivel 30 forint alatt adódik.
ui: még mindig nem válaszoltál arra, hogy mivel látnád el energiával Magyarországot 10-20 éves időtávon :-)