Igazából azzal van a baj, hogy minden keresett tulajdonságra igaz, hogy általában már nem a természetes skálán kihozható valós teljesítményünket mutatjuk, illetve keressük a másikban, hanem egy mesterségesen felturbózott vagy irreálisan túlspecializált "edzéssel" kialakítható "szuperteljesítményt". Legyen az szépség, koncentrálóképesség, reflexek, állóképesség, erőnlét, gyorsaság, logikai készség, stb. Ez mindig is így volt nyilván (mármint hogy az emberek igyekeztek minél jobbnak mutatni magukat), csak akkor még nem voltak ennyire hatékony rásegítő eszközök, mindenki kénytelen volt "azzal főzni, amit otthonról hozott". Az új módszerek használatával viszont már egyre kevésbé tükrözi a természetes kvalitásainkat a teljesítményünk (max. a megfelelési vágyunk mértékét + az anyagi hátterünket).
Azt szintén érdekes tendenciának tartom, hogy milyen tevékenységeknek, szakmáknak hogyan változik a társadalmi megbecsültsége, sikeressége, elismertsége pusztán attól is, hogy kis közösségekben vagy nagyobb népességben, szélesebb nyilvánosság előtt művelik őket. :) Kicsit tágan értelmezett hasonlattal élve a kevésbé "életképes" vagy közvetlenül hasznos értékekkel, teljesítménnyel való "koldulás" sok kicsi sokra megy alapon jobban megéri egy nagyvárosban, mint egy konkrétabb, földhöz ragadtabb értékekre, teljesítményre alapozó, önfenntartó kis csoportban. Na, ezt nem biztos, hogy normálisan meg tudtam fogalmazni, már fáradok. :)
Szépségideál országról országra
Igazából azzal van a baj, hogy minden keresett tulajdonságra igaz, hogy általában már nem a természetes skálán kihozható valós teljesítményünket mutatjuk, illetve keressük a másikban, hanem egy mesterségesen felturbózott vagy irreálisan túlspecializált "edzéssel" kialakítható "szuperteljesítményt". Legyen az szépség, koncentrálóképesség, reflexek, állóképesség, erőnlét, gyorsaság, logikai készség, stb. Ez mindig is így volt nyilván (mármint hogy az emberek igyekeztek minél jobbnak mutatni magukat), csak akkor még nem voltak ennyire hatékony rásegítő eszközök, mindenki kénytelen volt "azzal főzni, amit otthonról hozott". Az új módszerek használatával viszont már egyre kevésbé tükrözi a természetes kvalitásainkat a teljesítményünk (max. a megfelelési vágyunk mértékét + az anyagi hátterünket).
Azt szintén érdekes tendenciának tartom, hogy milyen tevékenységeknek, szakmáknak hogyan változik a társadalmi megbecsültsége, sikeressége, elismertsége pusztán attól is, hogy kis közösségekben vagy nagyobb népességben, szélesebb nyilvánosság előtt művelik őket. :) Kicsit tágan értelmezett hasonlattal élve a kevésbé "életképes" vagy közvetlenül hasznos értékekkel, teljesítménnyel való "koldulás" sok kicsi sokra megy alapon jobban megéri egy nagyvárosban, mint egy konkrétabb, földhöz ragadtabb értékekre, teljesítményre alapozó, önfenntartó kis csoportban. Na, ezt nem biztos, hogy normálisan meg tudtam fogalmazni, már fáradok. :)