"Ergo innentől veled újra normálisan beszélek egészen addig amíg újra fel nem rúgod ezt."
Hasonlóképpen.
"Csúsztatás azért volt mert nem a mangina kifejzésre voltál kíváncsi hanem fikázni akartad a férfihangot."
A feltételezés helytelen, és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ezt speciel egyedül én tudom megítélni. :) Szóval akarta a fene, "kidobta" harmadikként, megakadt rajta a szemem, rákattintottam. A kontextusból hihető volt, hogy kb. jó helyen keresgélek, nyilván nem tudhattam, hogy mi vár a "link mögött". Különben pedig engedjük el a téma kezét, teljesen terméketlen a vélt motivációmról, illetve keresési szokásaimról vitatkozni. Pláne, hogy ebben aligha tud igazad lenni. Ez van, fogadjuk el így.
A cikk... szóval a tartalmi rész...:
Könnyebb lenne idézgetni onnan, de az adatvédelmis marhaság miatt elvből sem fogok. Néhány a "sérelmeim" közül:
1) Csípi a szemem, hogy úgy állítja be a problémát, mintha teljesen mindennapos lenne. Részemről ilyet nem tapasztalok sem közvetlenül, sem közvetve. Általánosságban beszél férfiakról, illetve az őket érő nehézségekről, nevezetesen a (szememben) "hímhiszti" társadalmi legitimitásáról. Én férfi vagyok, ez mégsem az én problémám. Tudtommal a környezetemé sem. Gondolom, vagyunk még ezzel páran.
2) Szintén zavarólag hat, hogy a nőkről egyrészt tiszteletlenül írnak, másrészt végletesen sztereotíp jelleggel. (Fordítva ugyanígy zavarna mellesleg.) Ez lenne az intelligens férfi (ember) hozzáállása? Biztos léteznek ilyen veszedelmes hárpiák, de miért ők jelentik az origót? Utoljára "ellenségként" a lányokra oviban néztünk, de akkor még egy teljes délutánon keresztül tudtunk örülni egy csattogós lepkének is... A francnak hiányzik az ellenségkép-gyártás...
3) Megoldásként bedobni a PUA tanácsadást... nos, visszásan hat. Reakcióként a cikkre (az egyértelműség kedvéért: nem neked címezve) azt tudom mondani, hogy tessék elmenni sörözni/kávézni a barátokkal, ha olyan a téma, hogy mindenképpen beszélni kell róla... Vagy miért olyan elképzelhetetlen, hogy megbeszéld a pároddal? Ha (úgy általában véve) nem lehet, el kellene gondolkodni azon, hogy ő-e a megfelelő partner... Ez kellene, hogy a természetes legyen, nem a PUA tanácsadás...
AK-47 kommentjét csak futólag olvastam. Gondolok ezt-azt, de abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van köztünk olyan, aki lényegesen kompetensebb nálam a(z evonlúciós) témában. Nos, Nas? :)
Szépségideál országról országra
Hasonlóképpen.
"Csúsztatás azért volt mert nem a mangina kifejzésre voltál kíváncsi hanem fikázni akartad a férfihangot."
A feltételezés helytelen, és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ezt speciel egyedül én tudom megítélni. :) Szóval akarta a fene, "kidobta" harmadikként, megakadt rajta a szemem, rákattintottam. A kontextusból hihető volt, hogy kb. jó helyen keresgélek, nyilván nem tudhattam, hogy mi vár a "link mögött". Különben pedig engedjük el a téma kezét, teljesen terméketlen a vélt motivációmról, illetve keresési szokásaimról vitatkozni. Pláne, hogy ebben aligha tud igazad lenni. Ez van, fogadjuk el így.
A cikk... szóval a tartalmi rész...:
Könnyebb lenne idézgetni onnan, de az adatvédelmis marhaság miatt elvből sem fogok. Néhány a "sérelmeim" közül:
1) Csípi a szemem, hogy úgy állítja be a problémát, mintha teljesen mindennapos lenne. Részemről ilyet nem tapasztalok sem közvetlenül, sem közvetve. Általánosságban beszél férfiakról, illetve az őket érő nehézségekről, nevezetesen a (szememben) "hímhiszti" társadalmi legitimitásáról. Én férfi vagyok, ez mégsem az én problémám. Tudtommal a környezetemé sem. Gondolom, vagyunk még ezzel páran.
2) Szintén zavarólag hat, hogy a nőkről egyrészt tiszteletlenül írnak, másrészt végletesen sztereotíp jelleggel. (Fordítva ugyanígy zavarna mellesleg.) Ez lenne az intelligens férfi (ember) hozzáállása? Biztos léteznek ilyen veszedelmes hárpiák, de miért ők jelentik az origót? Utoljára "ellenségként" a lányokra oviban néztünk, de akkor még egy teljes délutánon keresztül tudtunk örülni egy csattogós lepkének is... A francnak hiányzik az ellenségkép-gyártás...
3) Megoldásként bedobni a PUA tanácsadást... nos, visszásan hat. Reakcióként a cikkre (az egyértelműség kedvéért: nem neked címezve) azt tudom mondani, hogy tessék elmenni sörözni/kávézni a barátokkal, ha olyan a téma, hogy mindenképpen beszélni kell róla... Vagy miért olyan elképzelhetetlen, hogy megbeszéld a pároddal? Ha (úgy általában véve) nem lehet, el kellene gondolkodni azon, hogy ő-e a megfelelő partner... Ez kellene, hogy a természetes legyen, nem a PUA tanácsadás...
AK-47 kommentjét csak futólag olvastam. Gondolok ezt-azt, de abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van köztünk olyan, aki lényegesen kompetensebb nálam a(z evonlúciós) témában. Nos, Nas? :)