"Brüsszel a magyar politika elleni támadásokkal arról is el akarja terelni a figyelmet, hogy az Európai Unió migrációs politikájában jelenleg "minden rosszul megy, ami egyáltalán rosszul mehet". Nincs sem közös stratégia, sem közös kiállás, sem megvalósítható megoldási módok. Olaszországot, Spanyolországot és Görögországot a népvándorlási rohamban továbbra is magukra hagyják, Kelet-Európa és Nagy-Britannia következetesen be akar zárkózni, Németország viszont pontosan ennek az ellenkezőjét, a nyitott kapuk politikáját folytatja – vélekedett Weimer.
A valóság azonban a fennálló jogi helyzetet (a dublini egyezségtől a schengeni szabályokig) kifordítja a sarkaiból. Orbán Viktor brutálisan felfedi a fogyatékosságokat az EU kaotikus rendszerében, mégpedig úgy, hogy csak azért is ragaszkodik az egyezség betartásához, vagyis az európai joghoz – fogalmazott a cikk.
Minden kísérlet, hogy egy kvótarendszerrel valahogy rendet és igazságot teremtsenek, nemcsak Magyarországon és a többi kelet-európai országon bukik meg, hanem már azon is, hogy a menekültek százezer számra "a lábukkal szavaznának", vagyis újból és újból megpróbálkoznának azzal, hogy visszajussanak Németországba. Ritkán mutatott az államközösség ilyen siralmas képet, ezért az Orbán Viktor ellen alkalmazott éles hangnem magán viseli az önmagában való kételkedés jegyeit is, azt, hogy "a gazfickónak a lényeget tekintve a végén még egyszerűen igaza lehet" – fogalmazott Weimar.
Egy magas rangú brüsszeli diplomata kijelentette, hogy "Orbán tulajdonképpen csak egy elborzasztó tükröt tart elébünk. Nincs tervünk." Bírálják a magyar kerítést, de a spanyolt rendben találják. Ragaszkodnak ahhoz, hogy az első EU-tagállamban regisztrálják az érkező menekülteket, ugyanakkor hagyják, hogy nyitott folyosók vezessenek Németországba. Mindenki tudja, hogy határt kell szabni a tömeges bevándorlásnak, de senki nem tudja, milyen formában tegyék annak érdekében, hogy közben a humánum parancsolatát ne sértsék meg.
Százezrek bonyodalommentes befogadása egyre több embert késztet arra, hogy ugyancsak Európában próbáljon szerencsét – tette hozzá a német cikkíró."
A valóság azonban a fennálló jogi helyzetet (a dublini egyezségtől a schengeni szabályokig) kifordítja a sarkaiból. Orbán Viktor brutálisan felfedi a fogyatékosságokat az EU kaotikus rendszerében, mégpedig úgy, hogy csak azért is ragaszkodik az egyezség betartásához, vagyis az európai joghoz – fogalmazott a cikk.
Minden kísérlet, hogy egy kvótarendszerrel valahogy rendet és igazságot teremtsenek, nemcsak Magyarországon és a többi kelet-európai országon bukik meg, hanem már azon is, hogy a menekültek százezer számra "a lábukkal szavaznának", vagyis újból és újból megpróbálkoznának azzal, hogy visszajussanak Németországba. Ritkán mutatott az államközösség ilyen siralmas képet, ezért az Orbán Viktor ellen alkalmazott éles hangnem magán viseli az önmagában való kételkedés jegyeit is, azt, hogy "a gazfickónak a lényeget tekintve a végén még egyszerűen igaza lehet" – fogalmazott Weimar.
Egy magas rangú brüsszeli diplomata kijelentette, hogy "Orbán tulajdonképpen csak egy elborzasztó tükröt tart elébünk. Nincs tervünk." Bírálják a magyar kerítést, de a spanyolt rendben találják. Ragaszkodnak ahhoz, hogy az első EU-tagállamban regisztrálják az érkező menekülteket, ugyanakkor hagyják, hogy nyitott folyosók vezessenek Németországba. Mindenki tudja, hogy határt kell szabni a tömeges bevándorlásnak, de senki nem tudja, milyen formában tegyék annak érdekében, hogy közben a humánum parancsolatát ne sértsék meg.
Százezrek bonyodalommentes befogadása egyre több embert késztet arra, hogy ugyancsak Európában próbáljon szerencsét – tette hozzá a német cikkíró."
http://hvg.hu/vilag/20150909_Nemet_hirteve_Orban_Viktor_a_gonosz_akine