Itt azért egy dolgot felejt el mindenki, amikor a kutyák tulajdonságairól, meg neveléséről esik szó. Mi van a nagykönyvben megírva? ja eleve, hogy tenyésztőtől, meg jó vérvonalat, ami eleve már egy tenyésztett, ilyen-olyan tulajdonságokat kihangsúlyozó kutyát jelent. És ugye ritkán hallani, hogy na ez az amstaff egy igazán kezesbárány, cicabarát nagyanyával rendelkezik. A második, válaszd a legugribugribb, az alomban a legnagyobb, legéletrevalóbbat, amelyik rámászik a többi kölyök fejére, hogy szopizhasson. Ezzel pedig kiválasztjuk a potenciálisan legagresszívabb példányt. Ritkán választja az ember azt a kutyát, amelyik búskomoran ül a sarokban, míg a többi kiskutya ugrabugrál és civakodik. Akkor meg ne csodálkozzunk, hogy a kutyából kijön az amúgy ősi, de még jobban kitenyésztett ösztön, bárhogy is neveljük.
Nekem eddig sikerült kiválasztani a legszerencsétlenebb, depisebb, bénább, elnyomottabb kölyköket, és sose volt olyan gond velük, hogy akárcsak rámordultak volna valakire, mert nem is mertek.
Nekem eddig sikerült kiválasztani a legszerencsétlenebb, depisebb, bénább, elnyomottabb kölyköket, és sose volt olyan gond velük, hogy akárcsak rámordultak volna valakire, mert nem is mertek.