Amit még Micimackó sem dézsmálna meg Elárasztja Európát az olcsó, de gagyi, sőt gyakran hamis kínai méz. Az Unió mostanáig nem tett semmit, a magyar termelők pedig már a piac felét elvesztették a méhészegyesületek szerint, vagyis több tízezer ember megélhetése forog veszélyben.
Az, hogy C4-es vagy C3-as fotoszintetikus apparátussal dolgozik a növény (megjegyzem, nem csak ez a kettő van...), a fényenergia hasznosítási rátáját befolyásolja, illetve hogy mekkora hatékonysággal tud a növény különböző légköri parciális szén-dioxid nyomás és hőmérséklet mellett fotoszintetizálni. Ezt az érintett enzimek (pl. Rubisco) működésében rejlő különbségek + a köztitermékekben, az anyagcsereutak által érintett organellumokban és a levél anatómiájában meglévő különbségek okozzák (a C4-es rendszer a fűfélékre jellemző). Az viszont egy másik kérdés, hogy a megtermelt asszimilátumokat a növények milyen formában alakítják át, raktározzák. Ettől függ, hogy mit lehet belőlük kinyerni, NEM attól, hogy C3-as vagy C4-es a növény. C3-as és C4-es növények között is vannak szacharóz felhalmozók (pl. az emlegetett C4-es cukornád és a C3-as cukorrépa) és pl. keményítő felhalmozók (pl. a C4-es gabonafélék és a C3-as burgonya).
A méz valóban nem steril, alsó hangon min. 5-8 féle baktériumtörzs fajait lehet kitenyészteni belőle (pl. tejsavtermelő Lactobacillusokat is), de ezek általában ártalmatlanok. Érdekesség, hogy ez a baktériumflóra kasra (kolóniára) jellemző összetételű, valamint függ a mézelő növényfajtól is, amiről a nektárt, pollent gyűjtik a méhek.
Valójában a mézevés tényleg kb. ugyanannyit jelent mintha kristálycukrot enne valaki (nem egészségesebb, gyakorlatilag ízesített cukorszirup), csak annál azért finomabb (szintén a minor vegyületek, pl. a bele kerülő növényi illóolajok miatt).