Best of Izé

Hát nem tudom. 30 vagyok, voltam katona, van rálátásom mindkét korosztályra. Ahogy az írásodból kivettem, nem voltál katona. Szóval kívülállóként osztani a témát, úgy gondolom a troll kategória. Az iskolai koleszt ne is hasonlítsd a sorkatonasághoz. Annyi a közös, hogy több fiatal aludt egy nagy szobában. Semmi egyéb.
Pont a múltkor volt egy cikk, hogy mik a mai fiatalok elképzelései. Szerinted melyik marad itthon szívgyógyszert készíteni, ha meghallja a 120 bruttót? Melyik lesz az a tökös, aki azt mondja, hogy -igen, én törlök segget havi 80 nettóért?
Minden elismerésem annak a fiatalnak, aki az ivás és drogozás mellett tud tanulni, és sikerre tudja vinni az életét. Valljuk be, kicsi százaléka az egésznek. És ennek a kicsi százaléknak is töredéke az, aki itthon marad "összeszorított foggal küzdeni".
Nem 25-28 éves egyetemistákról beszélek, hanem a 17-18 éves fiatalokról, akiknek halvány fingjuk sincs arról, hogy mit kéne kezdeni az életben. Marha jól elvannak otthon, apucitól megkapják a kis zsebpénzt, amiből futja a hétvégi buli és kész.
Milyen versenyhelyzetről beszélsz? Arról, amit apa meg anya elrendez a pénztárcájával? Ha nem tudják kifizetni a tandíjat akkor mehet az okos gyerek a picsába a tudásával.
Van ismerős, akinek a gyereke egy pizzát nem mer megrendelni telefonon. Erre nagyon jó volt a katonaság, hogy legyen bátorságom odaállni bárhova, emelt fővel beszélni bárkivel, aki úgymond felettesem. A marha nagy liberalizmusban nem tudja egy fiatal sem hogy hol a helye a társadalmi ranglétrán.
Mit jelent neki a szülő, a tanár, a főnök? Ha leszidja az anyja, kirakja a fb-ra hogy "anyám egy kurva", ha kap egy egyest a dolgozatra akkor megy panaszra apához mert a "tanár egy köcsög", ha meg véletlen kap egy fegyelmit a munkahelyen, mert 10kor még nem volt bent olyan másnapos, akkor lebassza a telefont hogy "engem ne ugráltasson egy majom"...
Nem én találtam ki, hogy a mai fiatalság egy elbaszott, elkényelmesedett, magatehetetlen generáció.