Az a helyzet, hogy - mint mondjuk a verselésben is - vannak bizonyos feltételek, amelyeknek teljesülnie "kell" ahhoz, hogy egy kép "jó" legyen. Nem elég, ha pusztán elkattintja valaki, de életlen, ferde, nem színhelyes, torz, vagy tudom is én, mert az olyan, mintha verset írnék, de nem rímelne. Egyszerűen zavaró.
Az, hogy ezt művészetnek, egyedi látásmódnak, vagy akárminek nevezik, csak ne kelljen beismerni a hibát, nem fogja jobbá tenni a képet. Van vagy ezer stílusirányzat, amelyet lehet képviselni, de még azoknak is vannak formai követelményei, nem elég, ha a kép egy, vagy két jellemzőjét tartalmazza valamelyiknek.
Nagyon-nagyon sok ilyen oldalnak voltam/vagyok tagja, és bizony, néha látok olyan fotókat, amik minden lehetséges ponton el lettek rontva. Nem azért, mert szerintem nem jó, vagy nekem nem tetszik, hanem mert zavaró hibák vannak benne. Például amikor egyértelműen kiderül, hogy az elképzelés és a képzettség sehol nem találkozik egymással, vagy amikor ugyanazt a képet csinálja meg mindenki, teszem azt a tipikus búzatáblás képek, amikben már semmi új nincsen, ráadásul abból is vannak katasztrofálisra sikerültek. Ha én most írok egy verset arról, hogy hazafelé a buszon azon gondolkoztam, hogy milyen régóta nem voltam már otthon és valami szépet akarok mondani anyámnak, hogy boldoggá tegyem, az lehet bármilyen szépen megfogalmazott, akkor is egy Füstbement terv.
Ezek a fotós oldalak nagyrészt azért vannak, hogy amatőr fotósok kritikát kaphassanak a képeikről, de amikor ez nem egyezik a hőn áhított csodálattal, akkor meg sértődés van, mert "nem azért lett egészen picit ferde a tájképem, mert lusta voltam vízszintbe hozni az állványt, hanem mert ez az én egyedi stílusom". Rendben, elfogadom, hogy neked egyedi stílusod van, ettől még egy JÓ tájkép egyik legfontosabb feltétele, hogy a vízszint az legyen vízszint, hiszen ha a tájat akarjuk bemutatni, akkor a fent az fent van, a lent pedig lent.
De ugyanígy "egyedi stílusa" egy csomó embernek a kiégett/bebukott, ferde, árnyékos, csúnya portré. Nem arról van szó, hogy nem lehet árnyéka a portréalanynak, de éppen azért szokták kideríteni a hátteret, mert ha magát a modellt fotózom, neki kell hangsúlyosnak lennie, nem a ronda, lapos árnyékának a háttérben.
Vagy a virágmakrók, amikel eleve Dunát lehetne rekeszteni, de mindenki csinál vagy ötezret, mert tavasz van, ráadásul azon kívül, hogy a "fotós" makróba kapcsolja a programautomatikát és egészen közelről fotózza a virágot, egy perccel sem dolgozik többet a képen, ami így megfullad az érdektelenségben.
Szóval rendben, lehet, hogy a hozzászólások 95%-a arról szól, hogy mit "kellett" volna másképp csinálni, de az nem művészet, ha odaszarok az utcasarokra, és annak nevezem.
Az, hogy ezt művészetnek, egyedi látásmódnak, vagy akárminek nevezik, csak ne kelljen beismerni a hibát, nem fogja jobbá tenni a képet. Van vagy ezer stílusirányzat, amelyet lehet képviselni, de még azoknak is vannak formai követelményei, nem elég, ha a kép egy, vagy két jellemzőjét tartalmazza valamelyiknek.
Nagyon-nagyon sok ilyen oldalnak voltam/vagyok tagja, és bizony, néha látok olyan fotókat, amik minden lehetséges ponton el lettek rontva. Nem azért, mert szerintem nem jó, vagy nekem nem tetszik, hanem mert zavaró hibák vannak benne. Például amikor egyértelműen kiderül, hogy az elképzelés és a képzettség sehol nem találkozik egymással, vagy amikor ugyanazt a képet csinálja meg mindenki, teszem azt a tipikus búzatáblás képek, amikben már semmi új nincsen, ráadásul abból is vannak katasztrofálisra sikerültek. Ha én most írok egy verset arról, hogy hazafelé a buszon azon gondolkoztam, hogy milyen régóta nem voltam már otthon és valami szépet akarok mondani anyámnak, hogy boldoggá tegyem, az lehet bármilyen szépen megfogalmazott, akkor is egy Füstbement terv.
Ezek a fotós oldalak nagyrészt azért vannak, hogy amatőr fotósok kritikát kaphassanak a képeikről, de amikor ez nem egyezik a hőn áhított csodálattal, akkor meg sértődés van, mert "nem azért lett egészen picit ferde a tájképem, mert lusta voltam vízszintbe hozni az állványt, hanem mert ez az én egyedi stílusom". Rendben, elfogadom, hogy neked egyedi stílusod van, ettől még egy JÓ tájkép egyik legfontosabb feltétele, hogy a vízszint az legyen vízszint, hiszen ha a tájat akarjuk bemutatni, akkor a fent az fent van, a lent pedig lent.
De ugyanígy "egyedi stílusa" egy csomó embernek a kiégett/bebukott, ferde, árnyékos, csúnya portré. Nem arról van szó, hogy nem lehet árnyéka a portréalanynak, de éppen azért szokták kideríteni a hátteret, mert ha magát a modellt fotózom, neki kell hangsúlyosnak lennie, nem a ronda, lapos árnyékának a háttérben.
Vagy a virágmakrók, amikel eleve Dunát lehetne rekeszteni, de mindenki csinál vagy ötezret, mert tavasz van, ráadásul azon kívül, hogy a "fotós" makróba kapcsolja a programautomatikát és egészen közelről fotózza a virágot, egy perccel sem dolgozik többet a képen, ami így megfullad az érdektelenségben.
Szóval rendben, lehet, hogy a hozzászólások 95%-a arról szól, hogy mit "kellett" volna másképp csinálni, de az nem művészet, ha odaszarok az utcasarokra, és annak nevezem.
Ugye.