Kiket pénzel Matolcsy, milyen alapítványokkal, mi baj ezzel?
Nem érted, mi ez a hajcihő valami alapítványok körül? Matolcsy milyen rokonának adott hány száz milliót? Egyáltalán, honnan van ennyi pénze? Most megtudhatod.
Nekem inkább a második a véleményem, de ezt hagyjuk. :D
Én "sajnos" egyetemen tanultam a politika működéséről, és tudom, hogy kéne mennie a dolgoknak ideális esetben. Ezzel szemben a tökéletes ellentéte megy a rideg valóságban. Kb olyan, mintha felülről lefelé fejjel lefelé másznád meg a játszótéri rakétát, vagy a lejátszót tennéd a DVD lemezbe. Totál káosz van jelenleg az "ideális", tankönyvi állapotokhoz képest. Pedig ez nem olyan mint a fizika, hogy papíron leírod, tökéletesen megy elméletben. De gyakorlatban meg se moccan a kísérlet. A politikában az elmélet (tankönyv) és gyakorlat (valóság) között csak józan és és akarat (a jobb élet irányába) áll. Ezek hiányoznak teljesen.
Dióhéjban egy példa a tananyagból, konyhanyelven leírva. A mezei politikus egy eszköz, a szavazó állampolgár eszköze. A polgár nem ért a politikához, ezt eddig is tudtuk. EZÉRT választ(anak) egy embert, hogy képviselje az Ő érdekeiket. Ilyen a PM, aki egy település polgárait képviseli, vagy a parlamenti képviselő. A képviselő, mint eszköz egy közös érdeket közvetít a többi képviselő felé, majd a több érdekből kiszitálódik egy nagy érdek, és az lesz a mérvadó.
megpróbálom példázni egy elképzelt szituációval. (mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve)
Mariska, Pista, Ödön, Jeromos, ...és sok más szőrőstalpú paraszt azt szeretnék, hogy legyen esztéká a Szentmáriabugyogó-alsón. De fogalmuk sincs, hogy csinálják. Ezért szétkürtölik akaratukat, és összehívják azt a pár a falubelit, akik értenek a politikához. Ez a maroknyi ember mind el akar jutni a Parlamentbe, hogy kiharcolja az SZTK-t. Mindegyikőjük mást ígér. Ákos azt ígéri, hogy kék lesz az épület fala, Béla azt ígéri lesz büfé, Csongor pedig azt, hogy Vakon doktor is fog rendelni.
A falubeliek pedig odaballagnak az urnához és beledobnak egy-egy nevet, attól függően, kinek melyik ígéret tetszik jobban. Akinek a neve legtöbbet szerepel, az meg fel a fővárosba. Mondjuk legyen Béla.
Béla megy-megy bandukol, beér az országházba, beül a bársonyfotelba....és Paff (nem a bűvös sárkány) arconcsapja a meglepetés, hogy mások is ülnek itt, akik szintén azért jöttek ide, hogy saját településük ígéretét teljesítsék. Például Dénes azért jött, hogy Disznódöngölő lakosainak diszkóklubot csináltasson. Elek pedig azért, hogy Ebadtavölgybe kikötőt csináltasson a helyi halászoknak. Tehát egy-egy települést akaratát, kívánságát, érdekeit képviseli. Ő a szónok, a hírvivő, aki egyben cselekszik is. Neki vért izzadva mindent meg kell tennie, hogy megszerezze az SZTK-t a falunak. Miért? Mert a falusiak ŐT bízták meg, Ő benne bíznak. És amilyen könnyen megkapta a jogot, annyira könnyen el is vehetik tőle ha nem teljesíti a képviseltek akaratát.
Az országházban megtörtént a szavazás, szerencsénkre Béla nyert. Hazamegy, megépül a szép SZTK, fokhagymás lángost is lehet kapni az előtérben, a fogászok nagy örömére. Mindenki boldog, Mariska és Jolkia órákat beszélgethetnek a váróban a farhát áráról és a protkóragasztókról. Béla elnyerte a helyiek bizalmát, legközelebb nagyobb esélylel fogják őt választani. Itt a vége, fuss el véle.
Egy nagyon ferde tükrön át szemléltettem, hogy is kéne működnie a politikának. Na, pont nem így megy ma.
Én "sajnos" egyetemen tanultam a politika működéséről, és tudom, hogy kéne mennie a dolgoknak ideális esetben. Ezzel szemben a tökéletes ellentéte megy a rideg valóságban. Kb olyan, mintha felülről lefelé fejjel lefelé másznád meg a játszótéri rakétát, vagy a lejátszót tennéd a DVD lemezbe. Totál káosz van jelenleg az "ideális", tankönyvi állapotokhoz képest. Pedig ez nem olyan mint a fizika, hogy papíron leírod, tökéletesen megy elméletben. De gyakorlatban meg se moccan a kísérlet. A politikában az elmélet (tankönyv) és gyakorlat (valóság) között csak józan és és akarat (a jobb élet irányába) áll. Ezek hiányoznak teljesen.
Dióhéjban egy példa a tananyagból, konyhanyelven leírva. A mezei politikus egy eszköz, a szavazó állampolgár eszköze. A polgár nem ért a politikához, ezt eddig is tudtuk. EZÉRT választ(anak) egy embert, hogy képviselje az Ő érdekeiket. Ilyen a PM, aki egy település polgárait képviseli, vagy a parlamenti képviselő. A képviselő, mint eszköz egy közös érdeket közvetít a többi képviselő felé, majd a több érdekből kiszitálódik egy nagy érdek, és az lesz a mérvadó.
megpróbálom példázni egy elképzelt szituációval. (mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve)
Mariska, Pista, Ödön, Jeromos, ...és sok más szőrőstalpú paraszt azt szeretnék, hogy legyen esztéká a Szentmáriabugyogó-alsón. De fogalmuk sincs, hogy csinálják. Ezért szétkürtölik akaratukat, és összehívják azt a pár a falubelit, akik értenek a politikához. Ez a maroknyi ember mind el akar jutni a Parlamentbe, hogy kiharcolja az SZTK-t. Mindegyikőjük mást ígér. Ákos azt ígéri, hogy kék lesz az épület fala, Béla azt ígéri lesz büfé, Csongor pedig azt, hogy Vakon doktor is fog rendelni.
A falubeliek pedig odaballagnak az urnához és beledobnak egy-egy nevet, attól függően, kinek melyik ígéret tetszik jobban. Akinek a neve legtöbbet szerepel, az meg fel a fővárosba. Mondjuk legyen Béla.
Béla megy-megy bandukol, beér az országházba, beül a bársonyfotelba....és Paff (nem a bűvös sárkány) arconcsapja a meglepetés, hogy mások is ülnek itt, akik szintén azért jöttek ide, hogy saját településük ígéretét teljesítsék. Például Dénes azért jött, hogy Disznódöngölő lakosainak diszkóklubot csináltasson. Elek pedig azért, hogy Ebadtavölgybe kikötőt csináltasson a helyi halászoknak. Tehát egy-egy települést akaratát, kívánságát, érdekeit képviseli. Ő a szónok, a hírvivő, aki egyben cselekszik is. Neki vért izzadva mindent meg kell tennie, hogy megszerezze az SZTK-t a falunak. Miért? Mert a falusiak ŐT bízták meg, Ő benne bíznak. És amilyen könnyen megkapta a jogot, annyira könnyen el is vehetik tőle ha nem teljesíti a képviseltek akaratát.
Az országházban megtörtént a szavazás, szerencsénkre Béla nyert. Hazamegy, megépül a szép SZTK, fokhagymás lángost is lehet kapni az előtérben, a fogászok nagy örömére. Mindenki boldog, Mariska és Jolkia órákat beszélgethetnek a váróban a farhát áráról és a protkóragasztókról. Béla elnyerte a helyiek bizalmát, legközelebb nagyobb esélylel fogják őt választani. Itt a vége, fuss el véle.
Egy nagyon ferde tükrön át szemléltettem, hogy is kéne működnie a politikának. Na, pont nem így megy ma.