Persze, hogy csak viccből írtam, de ne kívánd másnak, hogy élje át azt a "rosszat" mint te. Az mire lenne jó?
Az autisták sokat felfognak, és még többet ki tudnak amúgy fejezni, ha van hozzá eszközük. Csinált valaki egy írógéphez hasonlatos dolgot, azt hiszem szavakat pötyöghetnek vele, és teljesen értelmes, komplex gondolatokat tudnak közvetíteni, ha nem beszélniük kell.
Nem vagyok pszichológus, meg nem járok abban a cipőben mint te (bajom persze nekem is lehet), de ha hozzászólhatok, én azt tanácsolnám, hogy ha már tudod, hogy mi a bajod, akkor egyrészt fogadd el, ne a normális életre akarj vágyni, hanem amilyen vagy abból hozd ki amit lehet, ahogy Junnkie is írta, idomulj magadhoz, a képességeidhez, tréningezd magad az adottságaidhoz. Másrészt, ha mondjuk a társas élet nem megy, akkor írd ki magadból, írjál regényt, verset, blogot, fessél, rajzoljál, add ki magadból ami benned van, úgy ahogy ki tudod adni. Persze ettől még nem lesz baráti társaságod, vagy asszonykád, bár sose lehet tudni, hol talál az ember társra, de a feszültség talán csökkenni fog benned, és a személyes kommunikáció során, kevésbé blokkolsz le, talán.
Igazából, ha már tudod azt, mi az ami hátráltat, mi a probléma, mik azok a dolgok, amik leblokkolnak, illetve tudod azt, hogy miért nincsenek meg azok az élmények, amikre vágysz, akkor már könnyebben lehet változtatni a dolgokon, mint ha nem is tudnád. Más, de mint amikor valaki csak depizik de nem tudja mi a baj, vagy már tudja is, hogy depis (most itt a komoly depire gondolok).
Mondom ezt laikusként, amúgy meg talán a legjobb, ha szakemberhez fordul az ember, főleg, ha tudja is mi a baja. De norbertvince a helyi pszichomókusunk, ő biztos többet tud mondani.
Jaaa amúgy meg: https://www.youtube.com/watch?v=Ow0lr63y4Mw szmájli szmájli, magyar feliratos változatot nem találtam.
Az autisták sokat felfognak, és még többet ki tudnak amúgy fejezni, ha van hozzá eszközük. Csinált valaki egy írógéphez hasonlatos dolgot, azt hiszem szavakat pötyöghetnek vele, és teljesen értelmes, komplex gondolatokat tudnak közvetíteni, ha nem beszélniük kell.
Nem vagyok pszichológus, meg nem járok abban a cipőben mint te (bajom persze nekem is lehet), de ha hozzászólhatok, én azt tanácsolnám, hogy ha már tudod, hogy mi a bajod, akkor egyrészt fogadd el, ne a normális életre akarj vágyni, hanem amilyen vagy abból hozd ki amit lehet, ahogy Junnkie is írta, idomulj magadhoz, a képességeidhez, tréningezd magad az adottságaidhoz. Másrészt, ha mondjuk a társas élet nem megy, akkor írd ki magadból, írjál regényt, verset, blogot, fessél, rajzoljál, add ki magadból ami benned van, úgy ahogy ki tudod adni. Persze ettől még nem lesz baráti társaságod, vagy asszonykád, bár sose lehet tudni, hol talál az ember társra, de a feszültség talán csökkenni fog benned, és a személyes kommunikáció során, kevésbé blokkolsz le, talán.
Igazából, ha már tudod azt, mi az ami hátráltat, mi a probléma, mik azok a dolgok, amik leblokkolnak, illetve tudod azt, hogy miért nincsenek meg azok az élmények, amikre vágysz, akkor már könnyebben lehet változtatni a dolgokon, mint ha nem is tudnád. Más, de mint amikor valaki csak depizik de nem tudja mi a baj, vagy már tudja is, hogy depis (most itt a komoly depire gondolok).
Mondom ezt laikusként, amúgy meg talán a legjobb, ha szakemberhez fordul az ember, főleg, ha tudja is mi a baja. De norbertvince a helyi pszichomókusunk, ő biztos többet tud mondani.
Jaaa amúgy meg: https://www.youtube.com/watch?v=Ow0lr63y4Mw szmájli szmájli, magyar feliratos változatot nem találtam.