a gáz részecskéinek ugyan van mozgási energiája, de a gáz egészének nincs, mert a tömegközéppont nem mozdul.
gondolatkísérlet:
maradjunk az általad felvázolt külső-belső tartálynál, de a kis tartály a nagy sarkában van. (egyébként mindegy, hol van, mert a dolog technikailag ugyanaz lesz, csak így könnyebb belátni)
a kiengedés után a gáz tömegközéppontja már (nagyjából) a nagy tartály középpontjában lesz. azaz elmozdul.
mivel az átmenet nem végtelen idő alatt megy végbe, azért ez csak úgy lehetséges, ha a tömegközéppont sebességet (azaz mozgási energiát) kap, majd elveszíti.
márpedig ez az energia másból nem származhat, mint a belső energiából, azaz a tranziens ideje alatt a hőmérséklet csökkenni fog.
ha középen van a tartály, akkor is a helyzet, mert a kiáramlásnak iránya van, azaz ott is el fog mozdulni a tömegközéppont, csak ott végül (nagyjából) ugyanoda tér vissza.
a gáz részecskéinek ugyan van mozgási energiája, de a gáz egészének nincs, mert a tömegközéppont nem mozdul.
gondolatkísérlet:
maradjunk az általad felvázolt külső-belső tartálynál, de a kis tartály a nagy sarkában van. (egyébként mindegy, hol van, mert a dolog technikailag ugyanaz lesz, csak így könnyebb belátni)
a kiengedés után a gáz tömegközéppontja már (nagyjából) a nagy tartály középpontjában lesz. azaz elmozdul.
mivel az átmenet nem végtelen idő alatt megy végbe, azért ez csak úgy lehetséges, ha a tömegközéppont sebességet (azaz mozgási energiát) kap, majd elveszíti.
márpedig ez az energia másból nem származhat, mint a belső energiából, azaz a tranziens ideje alatt a hőmérséklet csökkenni fog.
ha középen van a tartály, akkor is a helyzet, mert a kiáramlásnak iránya van, azaz ott is el fog mozdulni a tömegközéppont, csak ott végül (nagyjából) ugyanoda tér vissza.