Tényleg jó a probléma felvetése. Aztán jön a legegyszerűbb megoldás: a tiltás. Nem játszhatsz vele, Tilcsákbe, stb. Legalábbis szerintem a legtöbb embernek, akár érintett a dologban, akár nem, ez jut eszébe. Szerintem itt jön be a szülő/társadalom felelőssége. Fel kell készíteni a gyereket az életre. Meg kell neki magyarázni, hogy mi miért veszélyes. Tény, hogy egy gyerek nem minden élethelyzetet tud felfogni és megérteni, de én annak a híve vagyok, hogy ha a gyerek megérti, hogy mit miért szabad és miért nem, később hasonló szituációban képes lehet jó döntést hozni. Csak ez macerás, nehéz és kényelmetlen is. Egyszerűbb a gyerekre ráparancsolni, hogy NEM, aztán ha eléggé fél akkor be is tartja. Kérdés, hogy a gyereknek jó-e ez és hogy így milyen felnőtt lesz belőle.
Kis kanyar: A játékkal kapcsolatban azt látom, hogy van, aki (akár gondolkodás nélkül is) felrakja és játszik vele éjjel-nappal és van, aki hallott róla és mint a sátánról, úgy beszél. Tipikus jelenség a világban, rengeteg más dologgal kapcsolatban megfigyelhető ugyanez. Én megpróbáltam a kettő között maradni. Kíváncsi voltam, de nem azért tettem fel, mert ez milyen menő. Érdekelt, hogy egy Budapesttől 60 km-re lévő 1200 fős faluban mit lehet kezdeni a játékkal. Nagy meglepetés ért, mikor egy nagyjából pontos utcahálózatot rajzolt ki elém a telefon. Tehát van benne egy jól kidolgozott GPS. Aztán megjelent 2 kék kocka meg valami szürke forgó nagy izé. Ma már tudom, hogy ez két pokéstop meg egy Gym. Szerencsére ezek pont az egyik buszmegállónál vannak, így másnap reggel volt időm megnézni, hogy ezek mit is tudnak. A buszon utazva végigkövettem, hogy a megtett út mentén mik bukkannak fel. Találtam további kockákat, meg szürke izéket és előjöttek pokémonok is. Ezekkel nem nagyon tudtam, mit kell csinálni, de nagyjából sikerült rájönnöm. (Mikor ez ment a TV-ben nem igazán hozott lázba) Aztán délután volt 5 óra holtidőm két munka között. Ha már fent volt a játék, megnéztem séta közben. Persze megtanítottak közlekedni, így többet néztem átkelésnél az utat, mint a kijelzőt, ráadásul nem is tartottam indokoltnak, hogy végig a telefont bámuljam, én azt tapasztaltam, hogy bőven elég percenként ránézni a kijelzőre. A hangot egyből kikapcsoltam, így nem tudom, hogy ha felbukkan egy állat, azt jelzi-e hang, de ha igen, még annyira sem kell nézni a telót, elég csak kézbe fogni. Tehát lehet vele biztonságosan közlekedni. Pesten a XIV. kerületben sétáltam egy jó órát, nem nagyon tapasztaltam tömeghisztériát, főleg olyat nem, mint amilyenről az amerikai híradásokban lehetett látni. Viszont jól esett az a séta és biztos, hogy magamtól nem indultam volna el csak úgy, maximum a boltig meg vissza. Ráadásul a kis kockákat, ahol cuccokat lehet gyűjteni, szobrokhoz és egyéb látnivalókhoz teszik (mindegyikről van fénykép is - alapos munka lehetett a térkép elkészítése), tehát ha az ember törekszik rá, akár még a környék nevezetességeit is megismerheti. Persze azért érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen a környék és ha olyan utcába vinne be a teló, amiben egyénként nem mennék be, akkor azt a pár cuccot nyugodtan ott lehet hagyni és máshol beszerezni.
A játékról még annyit, hogy aki kitalálta, az a szakmájában egy zseni. Minden benne van, ami az embert marasztalja. Egyrészt az alapjáték ingyenes, így mindenki kipróbálja. Aztán, ha rákattant, tolhatja bele a pénzt. Gyűjthető és fejleszthető dolgok vannak benne, ráadásul megmérkőzhetünk másokkal, tehát lehet benne győzni. Nem egyszer, sokszor. Olyasmi lehet, mint a WoW (sose próbáltam, arról csak hallottam), csak ennél nem kell otthon ülni. Sőt, az a lényeg, hogy az ember sétáljon, mert a megtett kilométerekkel újabb pokémonok szerezhetőek. (Bicajjal, autóval, busszal stb nem lehet csalni, bizonyos sebesség fölött nem számolja a megtett utat.) Elsőre nekem is furcsa volt, mikor meg akartam valamit nézni a pályán és hiába böktem a térképet, nem mozdult a figurám. Kérem szépen, itt oda kell menni! Biztos, hogy olyan játékélményt ad, amit eddig még nem nagyon tapasztalhattunk meg, talán pont ezért kell kicsit jobban vigyázni, mert emiatt jobban rá lehet kattanni.
Remélem érezhető a leírásból, hogy nem istenítem a játékot, nem vagyok egy elvakult rajongó, viszont tény, hogy lehet felelősségteljesen és biztonságosan is játszani. Ehhez olyan gyerekek kellenek, akik erre képesek, akiket ilyenné formál a társadalom (szülők, barátok, iskola, stb). Ez pedig mindegyikünk felelőssége, mint ahogy a videóban is látható.
Kis kanyar: A játékkal kapcsolatban azt látom, hogy van, aki (akár gondolkodás nélkül is) felrakja és játszik vele éjjel-nappal és van, aki hallott róla és mint a sátánról, úgy beszél. Tipikus jelenség a világban, rengeteg más dologgal kapcsolatban megfigyelhető ugyanez. Én megpróbáltam a kettő között maradni. Kíváncsi voltam, de nem azért tettem fel, mert ez milyen menő. Érdekelt, hogy egy Budapesttől 60 km-re lévő 1200 fős faluban mit lehet kezdeni a játékkal. Nagy meglepetés ért, mikor egy nagyjából pontos utcahálózatot rajzolt ki elém a telefon. Tehát van benne egy jól kidolgozott GPS. Aztán megjelent 2 kék kocka meg valami szürke forgó nagy izé. Ma már tudom, hogy ez két pokéstop meg egy Gym. Szerencsére ezek pont az egyik buszmegállónál vannak, így másnap reggel volt időm megnézni, hogy ezek mit is tudnak. A buszon utazva végigkövettem, hogy a megtett út mentén mik bukkannak fel. Találtam további kockákat, meg szürke izéket és előjöttek pokémonok is. Ezekkel nem nagyon tudtam, mit kell csinálni, de nagyjából sikerült rájönnöm. (Mikor ez ment a TV-ben nem igazán hozott lázba) Aztán délután volt 5 óra holtidőm két munka között. Ha már fent volt a játék, megnéztem séta közben. Persze megtanítottak közlekedni, így többet néztem átkelésnél az utat, mint a kijelzőt, ráadásul nem is tartottam indokoltnak, hogy végig a telefont bámuljam, én azt tapasztaltam, hogy bőven elég percenként ránézni a kijelzőre. A hangot egyből kikapcsoltam, így nem tudom, hogy ha felbukkan egy állat, azt jelzi-e hang, de ha igen, még annyira sem kell nézni a telót, elég csak kézbe fogni. Tehát lehet vele biztonságosan közlekedni. Pesten a XIV. kerületben sétáltam egy jó órát, nem nagyon tapasztaltam tömeghisztériát, főleg olyat nem, mint amilyenről az amerikai híradásokban lehetett látni. Viszont jól esett az a séta és biztos, hogy magamtól nem indultam volna el csak úgy, maximum a boltig meg vissza. Ráadásul a kis kockákat, ahol cuccokat lehet gyűjteni, szobrokhoz és egyéb látnivalókhoz teszik (mindegyikről van fénykép is - alapos munka lehetett a térkép elkészítése), tehát ha az ember törekszik rá, akár még a környék nevezetességeit is megismerheti. Persze azért érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen a környék és ha olyan utcába vinne be a teló, amiben egyénként nem mennék be, akkor azt a pár cuccot nyugodtan ott lehet hagyni és máshol beszerezni.
A játékról még annyit, hogy aki kitalálta, az a szakmájában egy zseni. Minden benne van, ami az embert marasztalja. Egyrészt az alapjáték ingyenes, így mindenki kipróbálja. Aztán, ha rákattant, tolhatja bele a pénzt. Gyűjthető és fejleszthető dolgok vannak benne, ráadásul megmérkőzhetünk másokkal, tehát lehet benne győzni. Nem egyszer, sokszor. Olyasmi lehet, mint a WoW (sose próbáltam, arról csak hallottam), csak ennél nem kell otthon ülni. Sőt, az a lényeg, hogy az ember sétáljon, mert a megtett kilométerekkel újabb pokémonok szerezhetőek. (Bicajjal, autóval, busszal stb nem lehet csalni, bizonyos sebesség fölött nem számolja a megtett utat.) Elsőre nekem is furcsa volt, mikor meg akartam valamit nézni a pályán és hiába böktem a térképet, nem mozdult a figurám. Kérem szépen, itt oda kell menni! Biztos, hogy olyan játékélményt ad, amit eddig még nem nagyon tapasztalhattunk meg, talán pont ezért kell kicsit jobban vigyázni, mert emiatt jobban rá lehet kattanni.
Remélem érezhető a leírásból, hogy nem istenítem a játékot, nem vagyok egy elvakult rajongó, viszont tény, hogy lehet felelősségteljesen és biztonságosan is játszani. Ehhez olyan gyerekek kellenek, akik erre képesek, akiket ilyenné formál a társadalom (szülők, barátok, iskola, stb). Ez pedig mindegyikünk felelőssége, mint ahogy a videóban is látható.