Volt nekem egy tanárom. 1 (azaz egy) lyukas órát tanított csupán de sokat tanúltam tőle. Többek között egy orosz dalt is. Német anyanyelvű, de magyar ember volt, aki megjárta az orosz gulágot.
És azok után amit ott átélt, már nem félt már senkitől.
Történt, hogy elment késő este a pártház elé, leült egy járdaköre és zseblámpával világítani kezdett ide-oda az épületre (melyben a Román kommunista párt irodái voltak). Jött a milicista (rendőr), bizonytalanúl, meg-megállva, végül 2 m-re tőle lecövekelt.
- Úgy-e, én most gyanús vagyok?
- Igen. Gyanús.
- Akkor, légy szíves, magyarázd meg elvtárs, MIÉRT vagyok én gyanús!?
És azok után amit ott átélt, már nem félt már senkitől.
Történt, hogy elment késő este a pártház elé, leült egy járdaköre és zseblámpával világítani kezdett ide-oda az épületre (melyben a Román kommunista párt irodái voltak). Jött a milicista (rendőr), bizonytalanúl, meg-megállva, végül 2 m-re tőle lecövekelt.
- Úgy-e, én most gyanús vagyok?
- Igen. Gyanús.
- Akkor, légy szíves, magyarázd meg elvtárs, MIÉRT vagyok én gyanús!?