Olvastam valamikor egy szociálpszichológiai tanulmányt erről a jelenségről.
A lényeg hogy abban is azt írták, hogy a közösségi média ugyanazért képes függőséget okozni, amiért a drogok.
Egyrészről említették azt a részt, amit te is, hogy ahogyan egy füves cigit egyszerű elszívni, vagy egy bogyót is baromi könnyű bekapni, úgy egy képet is ma már rendkívül egyszerű fellőni az éterbe és várni rá, hogy jöjjön a pozitív megerősítés, hogy szépek vagyunk és okosak.
Ez a pozitív megerősítés pedig nagyjából azt az érzetet adja egy rohanó, és egyre inkább elidegenedő társadalomban, mint egy anya ölelése.
Emellett pedig ott van az a tényező, amire Ravennë régebbi posztja mutatott rá, hogy ha ez a pozitív megerősítés elmarad, úgy a mellőzöttség érzete miatt könnyen alakulhat ki az emberben depresszió.
A lényeg hogy abban is azt írták, hogy a közösségi média ugyanazért képes függőséget okozni, amiért a drogok.
Egyrészről említették azt a részt, amit te is, hogy ahogyan egy füves cigit egyszerű elszívni, vagy egy bogyót is baromi könnyű bekapni, úgy egy képet is ma már rendkívül egyszerű fellőni az éterbe és várni rá, hogy jöjjön a pozitív megerősítés, hogy szépek vagyunk és okosak.
Ez a pozitív megerősítés pedig nagyjából azt az érzetet adja egy rohanó, és egyre inkább elidegenedő társadalomban, mint egy anya ölelése.
Emellett pedig ott van az a tényező, amire Ravennë régebbi posztja mutatott rá, hogy ha ez a pozitív megerősítés elmarad, úgy a mellőzöttség érzete miatt könnyen alakulhat ki az emberben depresszió.