Elég vegyes érzelmeim vannak ezzel a filmmel kapcsolatban. Nézés közben iszonyat dühöt váltott ki belőlem, és kiabáltam a szereplőkkel, mint öregasszonyok a szappanopera előtt. Ennek ellenére tetszett, de annyira nyomasztó volt, hogy nincs kedvem újra megnézni, mint ahogy szoktam hasonló "meg kell érteni" filmeket. Alapvetően nekem az jött le, hogy az önimádatról szól, ami háttérbe szorítja azt amire vágytunk és ami fontos az életben...
Majd elolvastam pár kritikát, ami megmagyaráz egyes eseményeket, és miután átgondoltam a látottakat rájöttem, hogy ez a film zseniális. :)
Röviden: Jennifer Lawrence a földanyát személyesíti meg, Javier Bardem Isten, a ház ahol a film játszódik pedig a Föld. A betoppanó emberek és a benne zajló események azt mutatják be különböző eseményeken keresztül, hogyan tesszük tönkre a Földet a kezdetektől. Tele van megfejteni való (főleg Bibliai) utalással (amiket majd ha önsanyargató kedvemben leszek, és újra megnézem a filmet, megfejtek), mint például a csávó (Ed Harrist) gyerekei azok tulajdonképpen Káin és Ábel. Továbbá ami nekem szimpatikus mondanivalója a filmnek, hogy Istent nagyképű, önimádó már-már kegyetlen embernek mutatja be, az emberek pedig elvakult fanatikusok, akik csak rombolni tudnak, a földanyánk pedig egyre kevésbé tudja elviselni őket (minket). Nagyon jellemző a társadalmunkra. Ez a hozzászólásom legalább annyira katyvasz, mint a film, nesze semmi, fog meg jól. :)
Majd elolvastam pár kritikát, ami megmagyaráz egyes eseményeket, és miután átgondoltam a látottakat rájöttem, hogy ez a film zseniális. :)
Röviden: Jennifer Lawrence a földanyát személyesíti meg, Javier Bardem Isten, a ház ahol a film játszódik pedig a Föld. A betoppanó emberek és a benne zajló események azt mutatják be különböző eseményeken keresztül, hogyan tesszük tönkre a Földet a kezdetektől. Tele van megfejteni való (főleg Bibliai) utalással (amiket majd ha önsanyargató kedvemben leszek, és újra megnézem a filmet, megfejtek), mint például a csávó (Ed Harrist) gyerekei azok tulajdonképpen Káin és Ábel. Továbbá ami nekem szimpatikus mondanivalója a filmnek, hogy Istent nagyképű, önimádó már-már kegyetlen embernek mutatja be, az emberek pedig elvakult fanatikusok, akik csak rombolni tudnak, a földanyánk pedig egyre kevésbé tudja elviselni őket (minket). Nagyon jellemző a társadalmunkra. Ez a hozzászólásom legalább annyira katyvasz, mint a film, nesze semmi, fog meg jól. :)