Nem csak "M.Ó.K.U.S." fan vagyok, csak értékelem a fantasyt. Ismétlem a _fantasyt_. Ami nekem ott kezdődik, hogy egy vagy több főszereplő, mágiadús világ, bravúros helyzetmentések, érdekfeszítő cselekmény. Esetleg egy kis romantika, és egy csipetnyi humor. Nem pedig érzelemdús helyzetleírások, és olyan cselekmény amitől az ember tifuszt kap. Sőt, talán egy kezemen meg tudnám számolni azokat a mondatokat amin elmosolyogtam volna magam. DE! Mindezek ellenére, mivel értékelem a könyvet magát, végigolvastam. Voltak kedvenc részeim is. Sőt, azt is tudom, hogy Frodóék sem voltak friss csirkék, mikor elindultak elpusztítani a Gyűrűt. Viszont én továbbra sem tartom fantasynak. Szépirodalomnak, értékes műnek, a jó és a rossz között dúló mélységes háborút boncolgató műnek.
Lehet hogy én vagyok egyedüli nyomott ebben az országban aki így gondolja. Másrészről, igen olvastam Asimov teljes univerzumát. Sőt, Stanislaw Lemtől nem egy könyvet. A Solarist példának okáért egy nap alatt olvastam ki, mert tetszett. Nem vagyok beszűkült látókörű, nem vagyok sznobisztikus. Cinikus lehet, sőt talán egy kicsit nyers is... De ugye ez egy fórum, egy szócső ahol elmondhatja mindenki a maga véleményét, anélkül, hogy más ezt a fejére olvasná. De mint már sugalltam, ismerem magam, ismerem az értékeim, és aki mindezek után még elpattint egy fölényeskedni kívánó mondatot, az magát írja le vele.
Lehet hogy én vagyok egyedüli nyomott ebben az országban aki így gondolja. Másrészről, igen olvastam Asimov teljes univerzumát. Sőt, Stanislaw Lemtől nem egy könyvet. A Solarist példának okáért egy nap alatt olvastam ki, mert tetszett. Nem vagyok beszűkült látókörű, nem vagyok sznobisztikus. Cinikus lehet, sőt talán egy kicsit nyers is... De ugye ez egy fórum, egy szócső ahol elmondhatja mindenki a maga véleményét, anélkül, hogy más ezt a fejére olvasná. De mint már sugalltam, ismerem magam, ismerem az értékeim, és aki mindezek után még elpattint egy fölényeskedni kívánó mondatot, az magát írja le vele.