Közkívánatra! Újra itt az Izé Rádió (gy.k. a bal oszlopban), de most már Ti szerkesztitek! :) Hogyan? Nagyon eccerű: mindenki küldhet napi 1 számot, ami a másnapi "adásban" megjelenik jól.Update: Feloldottuk a napi 1 limitet, mostantól bárki bármennyi zenét tölthet az Izé Rádióba. :)
Remélem sikerül jó kis zenéket megismeretetni másokkal, ill. jobban megismerni egymást a zenei ízléseken keresztül. ;)
1. passzol bungle küldeményéhez leginkább, de 3. meg az egyik nagy kedvencem. (Kalákától és Attiláttól is)
(3.-nál: a fra szöveg kb.: semmilyen ötletem sincs azon kívül h szeretlek)
József Attila: Balatonszárszó
1.
Zúg már az ősz, gyűlik és kavarog,
fehér habokba szaggatja a zöldet.
Fogócskáznak az apró viharok,
az ablakban a legyek megdögölnek.
Nyafog a táj, de néha némaság
jut az eszébe s új derűt lel abban.
Tollászkodnak a sárga lombu fák,
féllábon állván a hunyorgó napban.
Kell már ahhoz a testhez is az ágy,
Mely úgy elkapott, mint a vizek sodra.
Becsomagoljuk a vászonruhát
s beöltözünk szövetbe, komolykodva.
2.
Míg nyugtalanul forgott nagy, lágy habokon az az éj,
a csónak alatt hüvös öblögetési kotyogván,
én nyugtomat ott leltem piros ölben, amint a szeszély,
meg a természet gyönyörűn lecsapott rám.
Én fáztam előbb, mert ősz volt már s aki emberi lény,
az mind szomorúbb, mikor újra tanulna remegni.
Kettős remegés tölt: vágy s hüvös árnyak igy ősz elején,
mikor elkezdnek a szelid öregek köhögetni.
3.
Je n'ai point de théme,
excepté que je t'aime -
költeni csak ezt tudtam,
mert mindig elaludtam,
hisz annyiszor öleltem,
ahányszor rája leltem.
Szemüveg volt az orrán,
az alól nézett énrám
s amikor magamhoz szorítottam, a szemüveg alatt
hunyta le a szemét. Pedig mindig zavarják az embert.
Szivemben bizony kín dúlt,
mikor a vonat indult,
de nem sokat merengtem -
esett, hát hazamentem.
Száz gramm dohányt hagyott rám,
hogy legyen cigarettám.
S nem álmot, hanem alvást.
Nem látjuk többé egymást.
1936. szept.