Elhatároztam, h szénné elemzem ezt a posztot, mert csak. Viszont mégsem, mertttt... csak.
De nem tudok szabadulni tőle.
Ahogy a filmecske elején a művész(nő) rám néz (ééérted, pont Rám...), valami borongós, éteri megnyugvás tölt el.
Elveszett báránynak érzem magam itt a 21. elején, és örömmel tölt el, h mikor szüleim voltak kb. mostani valómmal egyidősek, ugyanígy létezett az emberi értelem (baromság? :-) ), és bár nem volt Izéjük, de boldogan élhettek akkor is, a rémes 20.-ban.
Viszont ha nagymamámnak mutatnám meg, annyit mondana: "Na, veled is csak sűrűbben vagyunk."
Továbbra is wtf for prezident! (Remélem nem gépelte szét még önmagát, és néha kimegy ő is bárányt nézni a sehovába.)
:-)
De nem tudok szabadulni tőle.
Ahogy a filmecske elején a művész(nő) rám néz (ééérted, pont Rám...), valami borongós, éteri megnyugvás tölt el.
Elveszett báránynak érzem magam itt a 21. elején, és örömmel tölt el, h mikor szüleim voltak kb. mostani valómmal egyidősek, ugyanígy létezett az emberi értelem (baromság? :-) ), és bár nem volt Izéjük, de boldogan élhettek akkor is, a rémes 20.-ban.
Viszont ha nagymamámnak mutatnám meg, annyit mondana: "Na, veled is csak sűrűbben vagyunk."
Továbbra is wtf for prezident! (Remélem nem gépelte szét még önmagát, és néha kimegy ő is bárányt nézni a sehovába.)
:-)