Gömböc: már a Harvard Egyetemen is a tananyag részét képezi a a kivételes magyar találmány, de előadásokat tartottak róla a Cambridge-i és a Princetoni Egyetemen, a New York Times pedig a világ 70 legérdekesebb találmánya közé sorolta.
Osztályozáshoz be kell jelentkezned.
Gömböc: már a Harvard Egyetemen is a tananyag részét képezi a a kivételes magyar találmány, de előadásokat tartottak róla a Cambridge-i és a Princetoni Egyetemen, a New York Times pedig a világ 70 legérdekesebb találmánya közé sorolta.
Ahelyett hogy a magyar tudósok sikerének örülnénk, és büszkék lennénk rájuk, ahelyett idiótábbnál idiótább hozzászólásokat kell olvasnom.
Egy másik, gömböcről szóló cikkből idézek, hátha ez érthetőbb:
A síkban görbülő ellipsziseknek két nyugalmi állapotuk van – magyarázta Domokos Gábor, a BME szilárdságtani és tartószerkezeti tanszékvezetője. Amikor három dimenzióban gondolkodunk, akkor ez az elmélet megdőlhet. A ma élő legnagyobbnak tartott matematikus, az orosz Vlagyimir Igorjevics Arnold ezt már korábban felvetette, s az ő sejtése alapján a magyar kutatók modellezték azt a testet, amely végül is bizonyította az elméletet. A „Gömböc” matematikai része ennyiben összegezhető, de a gyakorlati megvalósulása szintén nagyon érdekes megállapításokra vezette a tudósokat.
A „Gömböc” biológiai érdekessége, hogy a teknősök páncélja ezzel az elvvel megegyező evolúciót mutat. Nagyon sok állat a hátára fordult állapotból aktív megoldásokkal például a lábával segíti magát talpra. A magasabb teknősök viszont pont ezen geometriai forma fizikai megvalósulásával képesek leküzdeni a problémát. A kutató szerint ez is egy nagyszerű példája annak, hogy az evolúció mennyivel okosabb nálunk.