Június 6-án mutatják be Sergei Bodrov rendezte Mongolt, mely az idei Oscar-gála legjobb külföldi filmek kategóriában próbált szerencsét. A kicsit több mint két órás mozi a Mongol Birodalom megalapítójáról, Temüdzsinről, azaz Dzsingisz kán életéről szól. Fantasztikusan megkomponált, monumentális harcjelenetekkel, lenyűgöző tájképekkel és ütős zenével operál a film.
Osztályozáshoz be kell jelentkezned.
Június 6-án mutatják be Sergei Bodrov rendezte Mongolt, mely az idei Oscar-gála legjobb külföldi filmek kategóriában próbált szerencsét. A kicsit több mint két órás mozi a Mongol Birodalom megalapítójáról, Temüdzsinről, azaz Dzsingisz kán életéről szól. Fantasztikusan megkomponált, monumentális harcjelenetekkel, lenyűgöző tájképekkel és ütős zenével operál a film.
Ne szépítsük: Atillát a "nyugat" a mai napig a legvéresszájúbb barbár állatként tartja nyilván, akivel ijesztgetni lehet. Meg ilyen "kulturális eltérések+lefekszik vkivel+kegyetlen sok vér" jellegű filmeket csinálni. Mi itt középen vhogy hasonlóan tekintehetünk a szerencsétlen mongolokra: lepukkant ország, de volt egy barbár, véresszájú főnökük egyszer,aki azért komolyan bealázott minket. Sztem ezek az események már követhetetlenek, de azt a riszpektet megadom Dzsingisznek, h piszok sok embert nagyon jó haderőként sikeresen vezetett. És nem ismerjük mi volt emögött, hogyan éltek, milyen ember volt akár ő maga, akár a vezérei, stb. Lenézni meg korlátlanul utálni azért nem kéne.
És akkor nézzük Macedóniát! Nagy Sándor, hm? Körülbelül ugyanaz. Csak mivel az eu. kultúránk így alakul; vhogy a nyugati, amúgy legtöbbször hasonlóan barbárul viselkedő, menő hadvezérek sajtója jobb. Ez van, és ebből már kegyetlenül nehéz kimásznunk.
(próbáltam már franciának magyarázni a hunokról: kb. széllel szembe pisilés)