A csajjal pontosabban képeivel (munkáival-t szándékosan nem írok) még fősulin találkoztam egy vetítés során, hogy lássuk ilyen is van...
Képzőművésznek tartják, hogy ő erről hogy vélekedik, nem tudni. Mindenesetre a "művész" (inkább igazi vész mint mű) szó bene van. Szerinte a műalkotás csak és kizárólag annak alkotójáról szól. Ezért látható a stúdióban kitett felvételeken is ő maga. Azok egyébként több mint egy évesek, ezekszerint azóta sem tudott semmit kiötleni magából. A szöveg a mit a felvételen finomítanak, a fotókra vannak írva, melyen egyébként mint call girl pózol és közben bármit is tesz megvan a véleménye a kuncsaftjairól.
De megoldotta már, hogy megrendezze saját temetését, "műalkotásként" állította ki gyerekkori naplójának kitépett lapjait, stb. stb. Festményein (melyek számomra nagyméretű körvonalaknak tűnnek, azaz volt egy fotó, melyet körberajzolt ecsettel és annyi, de ha mégsem, akkor viszont remek arányérzéke van, zet egyenlőre nem tudom eldönteni) többnyire önmaga pózol a lehető legerotikusabb formában, néha leszbikus jelenet is előfordul, az utóbbi esetekben egyre gyakrabban flitterekből kirakott szavakkal kísérve, melyek így rendkívül giccsesnek hatnak és szinte vastag filctollal húzzák meg a párhuzamot a giccs és a kommersz fogalma között. Röviden: "Sex sales," ahogy az angolok mondanák. (Márpedig a csaj mondhatni a képeiből él meg, mert mást nemigen csinál. Ezt bizony kevesen mondhatják el magukról. Persze az amit sokan vásárolnak, nem biztosm, hogy értékes is.) Mindaz, amivel előjön legyen erotikus, nem ritkán pornográf, vagy vulgáris, valójában végigkísérik az ember napjait, mégha nem is ilyen tömény formában. Lásd pl. Pulp Fiction, mely óriási siker, kultuszfilm lett, pedig iszonyatosan nyers.
Egy "alkotás" (már ha lehet ilyet ezekre mondani) mindig üzenetet hordoz, ennek két fő formája lehet: megbotránkoztat ill. elgondolkoztat, esetleg mindkettő. Itt elsősorban megbotránkoztatásról van szó, egy kicsit több abból, amit megszokott az ember. Nem gyerek szemének és fülének való. (Aki pedig kicsi gyerekét vitte el a felvételre, az valószínű maga sem veti meg néha ezeket a vulgáris kifejezéseket...egyszerűen butsaág kisgyereket vinni oda. Már a legutóbbi adásban is elhangzott néhány cifraság és a 7-8 éves gyerek akkor is ott ült a nézőtéren.)
A magam részéről, mint ember érdekesnak találom, mint művész, felejthető, mer képtelen a megújulásra.
A Tereskova botrány
Képzőművésznek tartják, hogy ő erről hogy vélekedik, nem tudni. Mindenesetre a "művész" (inkább igazi vész mint mű) szó bene van. Szerinte a műalkotás csak és kizárólag annak alkotójáról szól. Ezért látható a stúdióban kitett felvételeken is ő maga. Azok egyébként több mint egy évesek, ezekszerint azóta sem tudott semmit kiötleni magából. A szöveg a mit a felvételen finomítanak, a fotókra vannak írva, melyen egyébként mint call girl pózol és közben bármit is tesz megvan a véleménye a kuncsaftjairól.
De megoldotta már, hogy megrendezze saját temetését, "műalkotásként" állította ki gyerekkori naplójának kitépett lapjait, stb. stb. Festményein (melyek számomra nagyméretű körvonalaknak tűnnek, azaz volt egy fotó, melyet körberajzolt ecsettel és annyi, de ha mégsem, akkor viszont remek arányérzéke van, zet egyenlőre nem tudom eldönteni) többnyire önmaga pózol a lehető legerotikusabb formában, néha leszbikus jelenet is előfordul, az utóbbi esetekben egyre gyakrabban flitterekből kirakott szavakkal kísérve, melyek így rendkívül giccsesnek hatnak és szinte vastag filctollal húzzák meg a párhuzamot a giccs és a kommersz fogalma között. Röviden: "Sex sales," ahogy az angolok mondanák. (Márpedig a csaj mondhatni a képeiből él meg, mert mást nemigen csinál. Ezt bizony kevesen mondhatják el magukról. Persze az amit sokan vásárolnak, nem biztosm, hogy értékes is.) Mindaz, amivel előjön legyen erotikus, nem ritkán pornográf, vagy vulgáris, valójában végigkísérik az ember napjait, mégha nem is ilyen tömény formában. Lásd pl. Pulp Fiction, mely óriási siker, kultuszfilm lett, pedig iszonyatosan nyers.
Egy "alkotás" (már ha lehet ilyet ezekre mondani) mindig üzenetet hordoz, ennek két fő formája lehet: megbotránkoztat ill. elgondolkoztat, esetleg mindkettő. Itt elsősorban megbotránkoztatásról van szó, egy kicsit több abból, amit megszokott az ember. Nem gyerek szemének és fülének való. (Aki pedig kicsi gyerekét vitte el a felvételre, az valószínű maga sem veti meg néha ezeket a vulgáris kifejezéseket...egyszerűen butsaág kisgyereket vinni oda. Már a legutóbbi adásban is elhangzott néhány cifraság és a 7-8 éves gyerek akkor is ott ült a nézőtéren.)
A magam részéről, mint ember érdekesnak találom, mint művész, felejthető, mer képtelen a megújulásra.