Best of Izé

Ritka természeti jelenségek

Top 10 bizarrul gyönyörű természeti jelenség

Micsoda természeti erő!

Hihetetlen természeti jelenségek

Egy furcsa természeti jelenség: az iszapvulkán

A klímaváltozás margójára

Elképesztő természeti jelenségek

Hétköznapi természeti katasztrófák

Természeti csodák

Chicago tényleg szeles...

Jég olvad jégen

Igazi természeti csoda vár rátok Peruban.

Szentté avatták Teréz anyát 

De vajon tényleg olyan nagy „szent” volt vagy a XX. századi történelem egyik legnagyobb svindlije?

A következőket olvastam róla ma egy ismerősöm üzenőfalán: 
„Nagyjából az ellenkező igaz ahhoz képest, ami a közvéleményben él róla. Megszámolatlanul folytak be a dollármilliók szervezetéhez, a Szeretet misszionáriusaihoz, és aztán a pénz nagy része nyomtalanul el is tűnt, nagyjából 10 százalékát fordították csak jótékonysági célokra, szűkmarkúan bántak a pénzzel, ha a szegényeken kellett segíteni. Sok beszámolót lehet találni arról, hogy az indiai természeti és ipari katasztrófák áldozatainak anyagilag nem segítettek semmit, csak imát és ócska Szűz Mária medálokat osztogattak. Nem csak kétes csatornákon keresztül tűnt el a rengeteg pénz, a bevételi források között is volt erőteljesen megkérdőjelezhető. Teréz kimondottan jó barátságban volt például Papa Doc-kal, a véreskezű diktátorral. Kapott Teréz milliókat egy hírhedt csalótól is, és hiába írt egy ügyész levelet, kérve, hogy juttassák vissza a kisemberek megtakarításainak kifosztásából származó adományt, még csak válaszra sem méltatta. Sokan hiszik azt, hogy Teréz anya kórházakat tartott fent a legszegényebbeknek, de a valóság ennél sokkal durvább. Ezekre az intézményekre sokkal jobb kifejezés a halálgyár, amikhez képest a leglepukkantabb magyar állami kórházak is svájci luxusklinikának számítanak. Zsúfoltságban, elképesztő higiéniai körülmények között, a legalapvetőbb, minimális orvosi segítségnyújtástól is megfosztva, legfeljebb egy-egy aszpirint kapva tengették az életüket az ott szenvedő betegek. Nagyon sok odalátogató orvos és önkéntes fejezte ki a felháborodását az embertelen állapotok miatt. A Nirmal Hriday nevezetű otthon volt Teréz legkedvesebb intézete, mivel ezt alapította először. Közel 50 év alatt bő nyolcvanezer embert fogadtak itt, és ebből harmincötezer nem is hagyta el élve a házat. Nem csak azért, mert fertőtlenítés nélkül használták fel újra és újra a tűket a betegek között, amíg teljesen el nem kopott a hegyük. Nem csak azért, mert lejárt szavatosságú gyógyszereket használtak. Nem csak azért, mert érzéstelenítés nélkül amputáltak. Nem csak azért, mert a rák végső állapotának iszonyu fájdalmait átélő emberek problémáját úgy oldották meg, hogy odakötözték az ágyaikhoz. És nem csak azért, mert a képzetlen misszionáriusok által kezelt betegek között volt olyan, aki csak azért halt meg, mert rosszul etették, és egyszerűen megfulladt. Hanem azért, mert nem a gyógyítás volt a lényeg, hanem az, hogy az emberek szenvedjenek. Na és persze hogy a más vallásúakat életük utolsó órájában akaratuk ellenére megkereszteljék.

Ez a legszomorúbb és legfelháborítóbb az egészben, hogy Teréz milliárdjaiból bőven futotta volna akár indiai mértékkel ultramodern kórházakra is, de legalábbis sok, viszonylag jól felkészült otthonra. Ő mégis inkább százszámra hozta létre ezeket a szenvedésgyárakat. És miért? Emberi ésszel szinte felfoghatatlan, de ez a végletekig fanatikus, még ortodox katolikus körökben is ultra-dogmatikusnak számító, minden evilági szenvedésre érzéketlen, totális valláskárosult elmebeteg nő ebben lelte örömét. Megkérdezték persze őt az intézeteire jellemző embertelen állapotokról, és a válasza mindig ugyanaz volt. A szenvedés áldás és gyönyörű, és minél több a szenvedés, annál jobb az egész világnak. Ugyanis így mindenki, aki elveszti minden evilági reményét, átérezheti Jézus szenvedését a Golgotán. Ez a nő azért okozott évtizedeken keresztül elképesztő mennyiségű szenvedést emberek tízezreinek, hogy azok úgymond lelkileg megtisztulhassanak a képzelt megváltója szenvedését minél mélyebben átélve. Ezt nem én találom ki, könnyű keresni olyan interjúkat tőle, ahol nyíltan beszél a szenvedésmániájáról. Persze amikor neki volt szüksége kórházi ellátásra, akkor nem feküdt be a szerencsétlen haldoklók közé valamelyik saját, kalkuttai halálgyárába, inkább magánrepülőgépen utazott kaliforniai luxusklinikákba. 

Teréz a valaha élt egyik legkegyetlenebb és legperverzebb rohadék volt, egyszerűen nincsenek szavak rá, amit ez a szipirtyó művelt. Jellemző módon még a Nobel-díja elfogadásakor is arról papolt, hogy a legnagyobb veszély, ami a világbékét fenyegeti, az nem a világméretű fegyverkezés, nem az éhínségek, nem a terrorizmus, nem a túlnépesedés, nem a természeti katasztrófák, hanem az abortusz és a fogamzásgátlás. Még akkor is, ha háborúkban ezerszámra megerőszakolt nőkről volt szó, mert természetesen ilyen esetben is kampányolt ellene.”

Mai tippelős

Űrlény, természeti jelenség, mutáns? Jöhet minden agyament konteós ötlet.

Sarki fény volt látható Magyarországon 

Tíz éve nem észleltek ilyen gyönyörű természeti jelenséget nálunk!

Az Óceán üzenete - hangja Harrison Ford 

Nature Is Speaking - további természeti jelenségek is megszólalnak ismert színészek tolmácsolásában. 

„A Természetnek nincs szüksége az emberekre. Az embereknek van szükségük a Természetre.”

Négy tűzhányó tört ki egyszerre az oroszországi Kamcsatka-félszigeten tavaly decemberben. A természeti jelenségről egy orosz cég, a panorámavideókkal foglalkozó Airpano készített látványos, 360 fokban interaktívan forgatható felvételeket.

Danxiák - földöntúli természeti formák Kína délnyugati részén. A danxia szó egy vöröses színben pompázó felszíni formát jelent, szó szerinti jelentése „rózsaszin felhő” vagy „vörös napsugár”. A különleges felszínformák kialakulásában jelentős szerepet játszottak a különféle természeti erők, így a szárazföldi és óceáni kéreglemezek és a földkéreg mozgásai, valamint a víz és a szélerózió is.

Csokoládé-dombok - a Fülöp-szigetek egyik legkülönlegesebb természeti látványossága a Bohol szigetén emelkedő földrajzi formáció.

Egy másik magyar cikk.

Angol wiki cikk.

Hirdetés

Az emberek többsége - valljuk be, elég csak pl. egy tegnapi post kommentjeit megnézni - aggodalmaskodva, pesszimistán tekint a világra. Túlnépesedés, nyomor, gazdasági válság, kimerülő energiaforrások, környezetszennyezés, klímaváltozás, természeti katasztrófák? Ugyan! Matt Ridley tudományos szakíró szerint ilyen jó dolgunk még sose volt, mint most, és a helyzet egyre csak javul!
"Sokan azt mondják, dilis vagyok, amiért szerintem a világ egyre jobb lesz, de a könyvben ismertetett statisztikák vagy adatok egyikét sem sikerült megcáfolni" - magyarázza.

Nektek mi a véleményetek erről? :)

Földrengés okozta katasztrófák fenyegetik Európa közepét?
Klaus Reicherter professzor szerint határozott igen a válasz. A berlini kormány - a világon elsőként - egy sor atomerőmű átmeneti lekapcsolásáról dönt.

"Megalapozatlan mítosz egyébként, hogy Európa földrengésbiztos régió."

Én készítettem, gyönyörü természetifilmek, remek DnB zenére!!!!!!!! (Sub Focus - Last Jungle)

Remélem mindenkit jókedvre derít. 

Amatciems, Lettország.

A fővárostól, Rigától 80 km-re terül el ez a természeti rezervátum és különleges lakóközösség. A mára közel 20.000 főre duzzadt népesség összetétele nemzetközi, akik szeretik az egyszerű életet, közel a természethez. A házak csak természetes anyagokból épülhetnek, elfogadott tervek alapján. Minden ház rá van kötve a szennyvízhálózatra, és száloptikás rendszerre. Az utak nincsenek aszfaltozva, és a szomszédoktól jól elvannak különítve a lakások, annak ellenére, hogy kerítések nincsenek. Szívesen laknék ott. Ja, és kb. 200.000 euró (~55M Ft) egy ház.

10 perces videó.

1 komód - 6 ötlet: Természetinspirálta színkompzíciók

Viharos fotók

Theodor Severin Kittelsen (1857-1914) norvég művész volt, hazájában immár az egyik legnépszerűbb. Természeti képeivel, tündérmesék és legendák illusztrációival (főleg trollokéval) vált méltán híressé.

Érdekesség: A közelmúltban számos black metal zenekar használta fel képeit lemezborítóként, például a norvég Burzum a 'Hvis Lyset Tar Oss' és 'Filosofem' albumokhoz.

A világ - leendő - hét természeti csodája.

A Perfect Getaway

Steve Zahn és Milla Jovovich egy természetimádó kedvű fiatal pár alakítanak, akik mézeshetüket Hawai partjainál túrázgatva szeretnék eltölteni. A vadonban fantasztikusan érzik magukat, egészen addig míg összetalálkoznak egy csapat rémült turistával. A társaság egy gyilkosságról számol be nekik - egy hozzájuk hasonlóan fiatal párt öltek meg - és arra kérik őket, hogy forduljanak velük vissza. Amikor engednek a kérésnek, a dolgok elkezdnek igazán rosszra fordulni. A paradicsomból hamarosan a pokolba kerülnek, ahogy brutális küzdelemben kell helyt állniuk a túlélésért.

Bemutató: 2009. augusztus 14.

Imdb

Lenyűgöző természeti jelenségek 

A helyszín Würzburg, az 1700-as évek elején. A híres egyetemen tanított egy geológus professzor, Beringer. Diákjai nagyon csúnyán felültették: néhány követ kifaragtak és szétszórtak a közeli dombon, amelyeket a professzor természeti képződményeknek vélt (a fosszília megnevezés akkoriban még nem volt elterjedt), és tudományos publikációkat adott ki a leletekről. A diákok egyre jobban elborultak, és méhecskéket, pókhálót, kis embereket, a Napot, héber betűket, végül Beringer nevét is elkészítették "leletként". A lebukás már későn jött, a tudománytörténet egyik legviccesebb története lett a dologból, de legalább szegény Beringer neve fennmaradt. :-)

A dologról magyarul (más sztorik mellett) itt lehet olvasni.

(Több képet sajnos egyelőre nem találtam, pedig mai szemmel nézve ritka elborult ábrák is voltak.)

Tavasz, Nyár, Ősz, Tél... és Tavasz

A csodálatosan szép természeti képek, a beszéd szinte teljes hiánya rendkívüli módon lelassítják a film menetét, és a 105 perces hosszúság sokkal inkább három órának tűnik, de a nyugalom és szépség, amit a film nyújt, kárpótolja a nézőit.

Port

Mai ismeretterjesztő rovatunban bemutatjuk a rákosi viperát.

"A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) egy kizárólag Magyarországon előforduló, rendkívül ritka mérgeskígyó-alfaj, a Kárpát-medence egyik legféltettebb természeti értéke. Az idők folyamán – Rákosi Mátyásra tekintettel – politikai okokból (és a faj szempontjából helytelenül) parlagi viperának és rákosréti viperának is nevezték. Az Alföldön a homoki vipera névvel illették, azonban a hivatalos természettudomány ezt a megnevezést egy másik faj (Vipera ammodytes) megjelölésére alkalmazza."

A Jindo sziget Dél-Koreában a helyszíne az ún. Mózes csodának. Évente háromszor - márciusban, májusban és júliusban, apály idején - a víz 1 órára megnyílik egy 40 méter széles és 2,8 km hosszú szakaszon. Ilyenkor emberek ezrei látogatják meg a természeti jelenséget, mely 1975-ig nagyjából ismeretlen volt a világ előtt, amíg egy francia nagykövet dél-koreai látogatása után nem írt róla egy francia lapban.

Chilli, az óriás szarvasmarha

Pár napos hír, hogy szellentési adót kell fizetni az észt parasztoknak a teheneik után, ugyanis a marhák bélgáza hozzájárul a Föld légkörében az üvegházhatás erősödéséhez. Ezek után Chilli kész természeti katasztrófa a Földre nézve? ;)

Ismeretterjesztő rovatunk következik amihez a karfiol alatt lévő link adta az ihletet.
Első körben ismerjük meg az aranymetszés fogalmát:
"Az aranymetszés vagy aranyarány az arányosság egy törvénye, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és aszimmetria között. Az aranymetszés arányait tartalmazó formák sokáig nagy esztétikai értékkel bírtak a nyugati kultúrákban, és máig alkalmazzák számos területen (például tipográfiában vagy fényképészetben). Az ókori pithagoreánusok (Pithagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egy alap törvényét vélték felfedezni.

Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületeken, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon, de ez az arány felismerhető például az emberi testen vagy csigák mészvázán is." Ugyanezt a szabályszerüséget a  matematikusok is próbálják  megfogni több módon, aminek legismertebb verziója a Fibonacci számok néven ismert sorozat:
"A sorozatot először 1150-ben írta le két indiai matematikus, Gopala és Hemacsa ndra, akik a szanszkrit költészet elméleti kérdéseit vizsgálva ütköztek egy összegre bontási problémába (hányféleképpen lehet rövid és hosszú szótagokkal kitölteni egy adott időtartamot, ha egy hosszú szótag két rövidnek felel meg?). Nyugaton tőlük függetlenül találta meg 1202-ben Fibonacci, aki Liber Abaci (Könyv az abakuszról) című művében egy képzeletbeli nyúlcsalád növekedését adta fel gyakorlófeladatként: hány pár nyúl lesz n hónap múlva, ha feltételezzük, hogy az első hónapban csak egyetlen újszülött nyúl-pár van; az újszülött nyúl-párok két hónap alatt válnak termékennyé; minden termékeny nyúl-pár minden hónapban egy újabb párt szül; és a nyulak örökké élnek? Kepler 1611-es könyvében, a The Six-Cornered Snowflake-ben újra felfedezte, és különféle természeti jelenségekkel hozta kapcsolatba."

Az első néhány Fibonacci szám: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393, 196418, 317811, 514229, 832040, 1346269, 2178309, 3524578, 5702887, 9227465, 14930352...


Forrás: wikipédia