Az 5 éves dél-koreai kislány, Yoo Ye Eun születése óta vak, és ugyan nem tökéletes a zongorajátéka (soha nem vett zongoraleckéket, magától tanult meg hallás után játszani), az előadás megragadó.
Ja. Tán túl fiatalkák vagyunk hozzá: Ray Charles VAK zongorista.
Egyik kedvenc vicc (ami őt ismerve még igaz is lehet): Valaki egy társaságban sajnálkozik Charles vakságán, mire ő mosolyogva megjegyzi: Nem olyan rémes. Sokkal rosszab volna, ha fekete lennék.
(A felvétel után nem sokkal ő halt meg. Nyugodjon békében.)
A sztori hasonló. Csak három öregember, akik zenélnek, az egyik pár hétre rá már halott. Az egyiket ünneplik, és az, h így együtt ülhetnek ott, már elég jó lehet nekik. A közönség sztem ilyenkor már nem érdekli őket, se a kíséretet adó zenekar. Csak ők. De ez sóműsor. Ez az amcsi jellegű körítés mindig kivágja nálam a biztosítékot, nagyon más kultúra. Én csak ülnék ott, és lesnék, mint egy répa. Egy boldog répa.
Tudodmit? sz*rjuk le együtt "az egész sóbiznisz"-t, azután orrunkat befogva nézzük tovább. Ha nem lennének ilyen "sírunkatévébenrajtamerolyanmegható" műsorok, hogyan tudnék így sírni a meghatottságtól.
Komolyan: Szerintem sem lesz 2. Mozart, nem kellett volna talán EKKORA feneket keríteni a dolognak. De a gyerek jól érezte magát, kapott egy életre szóló élményt és szerintem jobban játszott még a felettünk lakó valakiknél is.
Sztem borzasztó, hogy még egy ilyen embernek is csak úgy sikerül bekerülni a köztudatba, hogy előtte minden vérét kiszívja a sajtó és a média... :S Hihetetlen tehetség a Kislány. Köszi a posztot!
Látássérült gyerekekkel foglalkozom, így nekem nem meglepő ez a teljesítmény. Épp egy 17 hónapos úriembert fejlesztek, aki szinte bármelyik mondókát lekopogja tökéletesen ha olyan kedve van :)
egyszerűen lenyűgöző..minden tiszteletem a kislány iránt...csodálom az ilyeneket, annak ellenére h sokkal nagyobb ugymond hátránnyal indulnak mint egy normális ember, mégis sokkal többet alkotnak, mint legtöbbjük.
Köszönöm!
Sokmindent hasonlóan gondolunk, úgy tűnik. Akármilyen undorító, de lehetőség, az tény. Csak elég morcos napom van, és emiatt fröcsögök mindenre.
De én se véleményezgetek tovább, majd folytatják a többiek. Én csak tényleg köszönöm. ;-)
Igen, ez így van. A sóbiznisz az durva dolog. Nem kímél senkit és semmit. De van egy másik oldala is az egésznek: azok a szülök akik hasonló fogyatékosságal élő gyermeket nevelnek, és valószínű, hogy nagyon el vannak keseredve, ebből a bemutatóból talán erőt meríthetnek, rájöhetnek arra, hogy nincs minden veszve és az ő gyermekük is feltalálhatja majd magát az életben. Talán épp egy ilyen videó adhat nekik irányt, reményt arra, hogy igenis küzdjenek-mert megéri.
Nekem is van egy elég nagy problémám ami a látásomat illeti: 4 szemműtét után ötödszörre eltávolították a jobb oldali szemem és azóta műszemet viselek. Ma már hozzászoktam valamelyest, de kerülöm a nagyobb társaságokat, mert úgy érzem nagyon látszik a két szem közötti külömbség. Amikor viszont beszélgetek emberekel többször olyan visszajelzést kapok, hogy nem is vették észre. Persze illemből mondják tudom, de nekem akkor is egy megnyugtató érzés mivel annak ellenére, hogy tudom csak illemből mondják én elhitetem magammal, hogy őszintén mondták. Most, ahogy írom a hozzászólást még azon is elgondolkodtam, hogy lehet, hogy még előnyére is vállik a kis japán lánynak ez a közszereplés, mert mire felnő addigra a sok szereplés miatt esetleg jobban hozzászokik a tömeghez mint pl. én. Nagy jövő előtt áll az biztos.
A sóbizniszt pedig már nem kell senkinek bemutatni. Elég ha csak Magyarországon nézünk szét a sok "színvonalas" műsor között. Semmivel nem törödve elsöprik az embert, vagy pedig rábeszélik nagy hülyeségekre pár forintért, csak azért, hogy leültesség az "agyilag vak" embereket a tv elé. Na, az ilyen sódert és más sóműsort néző emberek az igazán vakok. Lehetne erről a témárol is napokig véleményezgetni de nem teszem.
Wow, fantasztikusan játszik, és bár tényleg nem 100%osan ugyanaz mint az eredeti, mégis megmaradt a harmónia!
Kit érdekel hogy nem tökéletes? Szép és ez a lényeg, legalább nem olyan mintha egy számítógép játszana...
Na ennyi. A körítés tényleg gáz, és az kislány énekelését nem forszíroztam volna, de a játéka szép...
Ez szép.
A körítése viszont SZÁ-NAL-MAS!!!!
Útálom, h ilyen mocsok világ lettünk. Itt egy kiscsaj, tök jó fej, boldog, és akkor elkezdünk kismócártozni meg sóműsor meg sírunkatévébenrajtamerolyanmegható.
Sztem szimplán UN-DO-RÍ-TÓ ez az egész sóbiznisz. és nem csak japóéknál, lassan a nigériai gyerek is csak így lesz hírértékű. Mindenki kapja be. (bocs, ez egy ilyen nap :PPPP)