Anno tanultam főiskolán rovásírást és rendszeresen elkövetik azt a hibát, hogy nem visszafelé írnak fel valamit ezzel az írással. (tehát jobbról balra)
Némi információ a székelyekről (Azoknak is akik bömbölik a székely himnuszt de, hogy ki volt Csaba királyfi, már nem tudják)
A székely nemzet(ség) magyarul beszélő etnikai csoport, főleg a Hargitán, ill. Tolna megyében és Erdélyben élnek. A 2002-es felmérések szerint megközelítőleg másfél millió magyar él Erdélyben ennek kb. fele vallja magát székelynek. Hozzá kell tenni, hogy mikor a románok feltették a kérdést, hogy székely vagy magyar az illető,(mindkettő nem lehet) akkor kb. 150 fő kivételével mindenki magyarnak vallotta magát. Aranyosszék területén megközelítőleg 10-15 ezer fő székely él még ezen kívül. Döntő többségben az alábbi településeken élnek: Felsőszentmihály, Felvinc.
Ezen kívül Bukovinában, Délvidéken is élnek. (hogy miért itt nem taglalom) A XII. századi feljegyzések szerint még a Dunántúlon is éltek.
A történelmi leírások, találgatások többsége Attila hunjaihoz köti őket, de akad olyan is aki a szkítákhoz vezeti vissza a népet, akik a honfoglalát megelőző időkben csatlakoztak a magyar törzsekhez portyázásaik során. Megint mások, az avar, gepida, bolgár és kabar törzsekhez kötik őket. Ezen teóriák megegyeznek abban, hogy korábban voltak Erdélyben, mint a magyarok. Kézai Simon krónikája és Anonimus (Gesta Hungarorum) is így ír róluk. Megint mások úgy tartják, szimplán magyarok ők is, csupán egy másik törzs. Egyesek az V. századig vezetik vissza a Keleti-kárpátok e sajátos népét. László Gyula kettős honfoglalás elmélete szerint 670 körül a magyarok első hullámával érkeztek és telepedtek le.
Kultúrájuk megőrzését elsősorban elődeiknek köszönhetik, kik Attila nyomán, különleges jogot biztosítottak maguk számára a területeiket illetően. (Hargita, Covasna, Mureº Így együtt Székelyföld)
Legfontosabb népi szimbólumaik a Nap és a Hold, mely szimbólumok Erdély címerében is feltűnnek, akárcsak a románban. A magyar kereszténység elterjedésével viszont ezek jelképesség jelzésszerűvé váltak. Orbán Balázs írásai a székely népről, kultúráról erősen ajánlottak a témát érdeklőknek.
Erdély történelmét illetően tagjai voltak a Unio Trium Nationum a magyarokkal és a szászokkal együtt.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a székelyek többször igyekeztek autonómiát kiharcolni maguk számára még a Ceauºescu kormányzás alatt. Ennek modellje a spanyol Katalónia lett volna.
Csaba királyfiról:
Az 1740. évi török nyelvű Tarih-i Üngürüsz (Magyar történet) a következőket írja: „444-ben az említett Attila király a nemcse tartományokat dúlta fel, de közben Szikamberija nevű városban százhuszonnégy éves korában [!], királyságának negyvennegyedik évében a sors kifárasztotta és meghalt. Két fia, Csaba és Aladár között ...viszály támadt, és a madzsar nép két pártra szakadt... Olyan csata kezdődött, amilyent eddig senki sem látott, és egymást úgy lekaszabolták, hogy azt elmondani sem lehet... Csaba királyfi seregéből az öldöklés után mintegy tizenötezer madzsar maradt, akik elhagyták Madzsarisztánt, és visszatértek ősi hazájukba, a Nagy Sztyeppre.
Végezetül néhány fontosabb székely:
Kőrösi Csoma Sándor, Dózsa György, Gábor Áron
Rovásírás fordító
Némi információ a székelyekről (Azoknak is akik bömbölik a székely himnuszt de, hogy ki volt Csaba királyfi, már nem tudják)
A székely nemzet(ség) magyarul beszélő etnikai csoport, főleg a Hargitán, ill. Tolna megyében és Erdélyben élnek. A 2002-es felmérések szerint megközelítőleg másfél millió magyar él Erdélyben ennek kb. fele vallja magát székelynek. Hozzá kell tenni, hogy mikor a románok feltették a kérdést, hogy székely vagy magyar az illető,(mindkettő nem lehet) akkor kb. 150 fő kivételével mindenki magyarnak vallotta magát. Aranyosszék területén megközelítőleg 10-15 ezer fő székely él még ezen kívül. Döntő többségben az alábbi településeken élnek: Felsőszentmihály, Felvinc.
Ezen kívül Bukovinában, Délvidéken is élnek. (hogy miért itt nem taglalom) A XII. századi feljegyzések szerint még a Dunántúlon is éltek.
A történelmi leírások, találgatások többsége Attila hunjaihoz köti őket, de akad olyan is aki a szkítákhoz vezeti vissza a népet, akik a honfoglalát megelőző időkben csatlakoztak a magyar törzsekhez portyázásaik során. Megint mások, az avar, gepida, bolgár és kabar törzsekhez kötik őket. Ezen teóriák megegyeznek abban, hogy korábban voltak Erdélyben, mint a magyarok. Kézai Simon krónikája és Anonimus (Gesta Hungarorum) is így ír róluk. Megint mások úgy tartják, szimplán magyarok ők is, csupán egy másik törzs. Egyesek az V. századig vezetik vissza a Keleti-kárpátok e sajátos népét. László Gyula kettős honfoglalás elmélete szerint 670 körül a magyarok első hullámával érkeztek és telepedtek le.
Kultúrájuk megőrzését elsősorban elődeiknek köszönhetik, kik Attila nyomán, különleges jogot biztosítottak maguk számára a területeiket illetően. (Hargita, Covasna, Mureº Így együtt Székelyföld)
Legfontosabb népi szimbólumaik a Nap és a Hold, mely szimbólumok Erdély címerében is feltűnnek, akárcsak a románban. A magyar kereszténység elterjedésével viszont ezek jelképesség jelzésszerűvé váltak. Orbán Balázs írásai a székely népről, kultúráról erősen ajánlottak a témát érdeklőknek.
Erdély történelmét illetően tagjai voltak a Unio Trium Nationum a magyarokkal és a szászokkal együtt.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a székelyek többször igyekeztek autonómiát kiharcolni maguk számára még a Ceauºescu kormányzás alatt. Ennek modellje a spanyol Katalónia lett volna.
Csaba királyfiról:
Az 1740. évi török nyelvű Tarih-i Üngürüsz (Magyar történet) a következőket írja: „444-ben az említett Attila király a nemcse tartományokat dúlta fel, de közben Szikamberija nevű városban százhuszonnégy éves korában [!], királyságának negyvennegyedik évében a sors kifárasztotta és meghalt. Két fia, Csaba és Aladár között ...viszály támadt, és a madzsar nép két pártra szakadt... Olyan csata kezdődött, amilyent eddig senki sem látott, és egymást úgy lekaszabolták, hogy azt elmondani sem lehet... Csaba királyfi seregéből az öldöklés után mintegy tizenötezer madzsar maradt, akik elhagyták Madzsarisztánt, és visszatértek ősi hazájukba, a Nagy Sztyeppre.
Végezetül néhány fontosabb székely:
Kőrösi Csoma Sándor, Dózsa György, Gábor Áron