Nem az a lényege, hogy pont fordítva van mint a rendes difi és ezért amelyik keréken a súly van arra több nyomaték is megy? Így amelyik a levegőbe van nem megy rá nyomaték?:S Csak azt a részét nem értem, h van annak vmi zárása is...
Gondolom csak a mutatvány kedvéért lekötötték a bal oldali féltengelyt, hogy azt a kereket ne hajtsa (nem látom hogy a difitől menne tengely a bal agyig), majd difizár bekapcsol. Egy kerék is fel tudja gyorsítani az autót. Ugyanezt a mutatványt a jobb oldali kerékkel nem tudnák most megcsinálni. Valami ilyesmit tudok gondolni :)
Tényleg érdekelne, hogy ez hogy van megoldva.
Elvileg ha az egyik oldalon a hajtott kerekek a levegőben vannak, akkor ugye nem vesznek fel nyomatékot.
A difi miatt a másik oldalra ugyanennyi (nulla) nyomaték jut, tehát nem tudna haladni.
Ha össze van zárva a diffi, akkor meg mindkét oldali kerék egyforma sebességgel forog.
Hogy lehet úgy megbuherálni, hogy a fenti eredményt kapjuk?
Tényleg csak a levegőben lévő kereket kéne fékezni, mint az elektronikus diffizár?
megbuherált diffiről nem hallottál még, ugye? :) nem rosszból, de én nem fizetnék a technika óráidért, hisz az első kommentedben a fékeket hoztad fel aminek semmi köze a dolgokhoz...
Drága piciny bogaram!
Mielőtt okítanál, nem kéne utánanézned, hogy működik a diffi. Megpróbálom pár szóban elmesélni: úgy adja át az erőt, hogy a két kerék fordulata teljesen eltérő lehet, és mindig a kisebb ellenállást tanúsító kerék fordulata lesz nagyobb. Ennek kiküszöbölésére találták ki a differenciál zárat, de még ennél is van eltérés, enélkül a meghajtott kerék a kanyarban erősen csikorogna, az autó meg össze-vissza csúszkálna. Ez még ingyen volt, a további technika órákért már díjat számítok fel!
DE tudod van olyan dolog a futoműnél ami a két kerék között található abban a nagy bumszliban , amit ugy hívnak hoyg Differenciál mű....
nézz utánna...
A terheletlen, meghajtott kerék, ilyen esetben forog, mint a veszett fene. Vagy a féket buherálták meg, hogy a jobb, bal oldal külön-külön fékezhető legyen vagy fék az egész.