Tömeges felmondás Budapest legjobb kórházában
A Szent Imrében dolgozó altatóorvosok háromnegyede felmondott, mert úgy érezték, nem tudják biztonságosan végezni a munkájukat. Az altatás és fájdalomcsillapítás mellett az életveszélyes betegeket kezelő orvosok inkább külföldre mennek: szaktudásuk egész Európában hiány, csak tőlünk nyugatabbra az itthoni bérük három-négyszeresét is megkereshetik. http://index.hu/belfold/2015/12/02/szent_imre_aneszteziologus_felmondas/
Jah, ez tényleg így van. Én azon tudok meglepődni, hogy mennyire visszasírjuk pl. gyerekkorunk műanyag édességeit. Ma már meg nem enném a legtöbbet, de azért jó rájuk álmodozó nosztalgiával gondolni. .D
Az idő előrehaladtával -visszatekintve- sokszor exponenciálisan jobbnak hatnak a dolgok, nem? A "bezzeg korszakban" a zsemlék határozottan sűrűbbek voltak, egy forintért adták a tejet, ráadásul az "év végi jegyek" is felfelé kerekedtek... :)
Ma az én környezetemben a verebek jártak jól. :) (Megvan: Igazából a városi verebek és a hangyák a túlélés érdekében kifejlesztettek egy olyan telepatikus képességet, amivel manipulálni tudják a pékek agyát, hogy direkt morzsálódó cuccokat süssenek...)
Áhh, nem kell. :) Általában a kommentem első fele szól az illetőnek, akinek válaszolok, aztán továbblendül a fantáziám, csak nem írok miatta külön hozzászólást, mert az is a témához tartozik. :)
Még nem olvastam végig, de el fogom. Az jutott eszembe, hogy gyerekkoromban az anyám egyszer dagasztott egy héten. A helyi pék megengedte, persze nem ingyen, hogy ha Ő befejezi a sütést, a környékbeli családok kisüthetik a kenyerüket. Négyen voltunk a családban, 3 db kb 3 kg-os kenyeret sütöttünk. Az elég volt egy hétre. Nem azt mondom, hogy az utolsó napokban is olyan volt a kenyér, mint frissen, de meg lehetett enni. És nem volt benne semmi tartósítószer, állományjavító, és egy sza.ság.
Az. Böááá. Zsömlét én épp ezért már egyáltalán nem veszek. Kifliből még csak-csak ki lehet fogni tűrhetőt (meg azon ugye több a héj, amit meg ugye jobban szeretek), de zsömléből esélytelen. Szerintem utoljára oviban ettem normális zsömlét...(de a nagyanyám már arra is azt mondta, hogy "bóti szar"). :D
Az én kedvencem az a zsemletípus, ami belül 90% levegőt tartalmaz, beleharapva pedig szétvagdossa az ínyedet. :D
Nyugdíjasok nagy zsákokkal veszik az ósánban, mert 8 Ft.
:P Igazán ínycsiklandóan néz ki...(A reggelire vett, sületlen kiflimhez képest mindenképp. - Ez a halálom: miért nem lehet legalább normálisan megsütni azt a szerencsétlen kiflit, zsömlét, ha már az alapanyagokat kispórolják belőle? Épp az lenne a lényege, hogy kívül aranybarna, ropogós héja, belül foszlós, fehér belseje legyen, erre kívül-belül hullaszínű. :S)
Maradok inkább a Marianna-ároki iszappogácsáknál. :P
Valóban. A világ vezető politikusai igazán odafigyelhetnének végre arra, hogy van egy magyar oldal, ahol rendszeresen megoldást kínálnak a világ mindenféle problémáira - általános érvénnyel, megcáfolhatatlan érvekkel alátámasztva :)
Az otthonra vásárolható kenyérsütőgépben nyilván nem olyan recept alapján sütöd a kenyeret, mint az élelmiszeriparban...(az gondolom, nyilvánvaló, hogy a gyárakban nem olyanokban sütik a kenyeret) :)
Mi van még benne? Nem tudom, én csak a gabona oldaláról vagyok érdekelt a témában. Ha abból indulok ki, hogy Guatemalában meszet tesznek a tortilla-tésztába, hogy "tartalmasabb" legyen, akkor nem sok jóra számítok... De inkább nem mondtam semmit: minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve, csak az orvosok a szemetek (meg persze a gyógyszergyárak, hogy hagyhattam ki...). :)
Különösen, hogy nincs olyan döntés, ami mindenkinek kedvező. Ez elég jó táptalaja a politikának :)
Egyébként a legtisztább talán az lehetett, amikor törzsekben éltek az emberek. (Remélem, valaki veszi a fáradságot, és kiforgatja a szavaimat...): Mindenki a saját szűkebb környezetéért felelet, amennyit dolgozott, annyit kapott, stb. Nyilván túlmisztifikálni sem akarom, de mindenesetre tisztább dolognak tűnik innen, mint ami most megy. Sokkal kevesebb tere volt az embereknek arra, hogy "potyautasok" (celebek, stb.)
Ezért sci-fi. Bármilyen fejlett legyen egy társadalom, a kormányzó rétegnek úgyis lenne ellenzéke. Nem lehet eleget tenni mindenkinek. Nem is azért említettem, hogy be kellene vezetni. Csak ábrándozik az ember. :)
:D Igazából kimondhatjuk, hogy bármilyen utópisztikus ötlet is született a "dolgok jobbá tételére", az emberiség gyakorlatilag évezredek óta ugyanabban a posványban tapicskol. :S
Irányelvnek szerintem még finomítva sem jó, több okból sem. Vegyük azt az egyszerű esetet, ha egy nemzetgazdasági döntést meg kell hozni azért, hogy (bármilyen időhorizonton) valamilyen komolyabb problémát kiküszöböljünk - a népszerűtlenség árán. Ekkor az egyébként helyesen eljáró "köztársasági elnök" (gondolom, mint egyedüli döntéshozó) hamar "felrobbanna"...
:D De van (igazság szerint egy csomó van, mert gyűjtöm a régi szakácskönyveket). Időm nincs. De azt pl. egészen konkrétan tudom, hogy míg régebben az iparban fél kiló lisztet használtak egy kiló kenyér előállításához, addig ma ez 200 gramm...!!! :/ (Így meg mit várunk?)
"Érdekes, azon sokkal kevesebben vannak felháborodva..."
Kenyeret és cirkuszt... :S
"Számonkérés..."
Igen, utópia. Sajnos. Ezért mondom, hogy "második legjobb megoldásként", akkor érdemes lenne arra koncentrálni, amin lehet javítani. Ez szemléletváltást követel. Ez jobban belegondolva szintén utópia :)
Akkor az orvos fogja magát, elővesz egy szakácskönyvet, és süt egy ilyen-olyan kenyeret. Nem lesz finom, de nem hal éhen (apropó: tudja valaki, hogy melyik boltban lehet finom kenyeret venni, mert én nem nagyon találok, hiába dolgoznak "szakértők" a témán...). Ha a péknek begyullad a féregnyúlványa, előveheti az anatómiai atlaszt, de nem fog sokra menni vele...
(Még mielőtt besértődik egy pék: elismerem, hogy vannak jó pékek is, és nem olyan egyszerű jó kenyeret sütni, valamint szükség van a munkájukra. A további véleményeiket palackpostán küldjék.)
Olvastam egyszer egy könyvet. Sci-fi volt a javából. Betévedt egy utazó egy idegen államba. A határon mindjárt megkérdezték tőle, nem akar-e köztársasági elnök lenni. Elvállalta. Az volt a feltétel, hogy amíg birtokolja a posztot, viselnie kell egy nagy medált a nyakában. Kérdezte, hogy mire jó? Azt válaszolták, hogy az az állampolgár, aki nincs megelégedve a tevékenységével, megnyom egy gombot. Ha bizonyos számú gombnyomás összejön, a medál felrobban, és leviszi a fejét. Sajnos a címére nem emlékszem.
Lehet, hogy kicsit félreérthetően fogalmaztam: Az, hogy emberileg ki mennyit ér, a foglalkozástól független téma. Ismerek emberileg nagy nulla kutatót és orvost, és emberileg baromi értékes áruházi eladót és takarítót is. Előbbieket nem tisztelem, utóbbiakat igen. Mindenki megérdemli, hogy megbecsüljék, aki szorgalmasan, megbízhatóan, felelősségteljesen végzi a munkáját, bármit is csinál. De ha nem / rosszul sütik meg helyetted a kenyeredet, annak azért nem ugyanazok a következményei, mintha nem / rosszul operálják meg a vakbeledet... Remélem, ezzel a példával rá tudtam világítani, hogy mire gondoltam.
Facebook oldal minden törvénytervezetre, képviselőre, "szakértőre", Like/Dislike. Azonnali visszajelzés lehetősége.
JOBBAN meg kellene dolgozniuk az elfogadtatásért, vagy át kell dolgozniuk elfogadhatóvá, egyszerűvé.
Jaj, nem is neked írtam, alapvetően egyetértek veled, csak mostanában nagyon elszaporodott ez a "minden a gonosz orvosok hibája, szenvedjenek ők is"-nézőpont, amit elég szűklátókörűnek és kicsinyesnek tartok (illetve persze, a te kommentedre reagáltam, de nem személy szerint neked céloztam, amit írtam). :)
Ami leginkább eszembe jut azzal kapcsolatban, ha valaki azért sír, hogy miért kéne a diplomásoknak jobban keresniük, meg hogy miért húznak külföldre tízszeres bérért, hogy mindenkinek szabad rendesen végigcsinálni egy normális egyetemet, kitanulni egy nehezebb szakmát, és akkor - ha valóban jó benne, mert a diploma önmagában még kurvára nem jelent semmit... - ő is kereshet sokat, meg mehet külföldre még többet keresni... Ennyi.
Érdekes, azon sokkal kevesebben vannak felháborodva, hogy pl. a TV-bemondók, média"sztárok", stylistok, politikusok, képviselők és egyéb ingyenélők mennyit keresnek, mindenki attól irigyli a pénzt, aki keményen tanult és megdolgozott érte... Undorító. -,-
Szerintem a számonkérés fontos dolog. Igenis érezzék a felelős döntéseket hozó emberek, hogy át kell gondolniuk, mit csinálnak, mert több millió embert érintő következményei vannak a döntéseiknek. Sajnos ezt csak úgy lehet garantálni, ha teszünk róla, hogy a következményeket ők is megérezzék. - Mondjuk az még fontosabb lenne, hogy eleve hozzáértő, javító szándékkal tenni akaró emberek kerüljenek a megfelelő pozíciókba, és akkor nem kéne ilyen óvodás fegyelmezési módszerekhez folyamodni...de hát politikusok esetében sajnos ez csak egy utópia. :(
Ha figyelmesen olvastad volna, látnád, hogy nem írtam ilyet. Azt írtam, hogy valamilyen módon kiegészítik egymást. Különben meg semmivel nem tartok többre egy orvost, mint egy lakatost, vagy péket. És viszont. És nem vagyok benne biztos, hogy két nap alatt megtanulnád bármelyiket is. Ha olvastál történelmet, találkoztál az inas, a segéd, és a mester fogalmával. Ma már nincs annyira divatban, de az inasévek (3-4-5), a segédévek pedig majdnem a duplája volt. Tehát több mint 10 évet kellett-kell tanulni, hogy mester legyen valakiből. Nem akarom se nagyítani, se kicsinyíteni egyik foglalkozást sem. Mindnek megvan a szépsége-nehézsége. És nagyon nagy szükség van mindegyikre.
Jah, csak amíg mondjuk a kenyérsütést kb. 2 napig tart tűrhető módon elsajátítani, és az emberek 99 %-a meg tudja tanulni, addig ugyanez pl. a szívsebészetnél 10 évig tart, és a népességnek kb. az 1 %-a képes csak rá, hogy normálisan elsajátítsa...(reménykedjünk benne, hogy ez egybevág azzal az 1 %-kal, aki ténylegesen szívsebészként praktizál).
Mindenkinek a munkája fontos valamilyen szempontból, de azért ne jelentsük már ki, hogy tökéletesen egyenértékű az, amit pl. egy fodrász, meg amit egy atomfizikus csinál...
Nagyon fel vannak borulva a bérek. Nem mondom, hogy egy diplomával rendelkező ember ne keressen többet egy szakmunkástól, mert lényegesen többet tanult. De egy orvos is szó szerint sza..ban lenne, ha nem lenne vízvezeték szerelő. Vagy éhen halna, ha nem lenne pék. Szerintem a különböző szakmák nagyon is kiegészítik egymást. Egyik sem létezhetne a többi nélkül. És így is lehet értékelni a tudást.
Az utolsó mondatom az volt, hogy " de azért vannak kivételek". És minden tiszteletem az Övék. De nem Őket akarom méltatni. Amikor valaki pályát választ, többé-kevésbé tudja, mire számíthat. Mármint anyagilag. Tudom, egy fiatal pályakezdőben még buzog a természetes optimizmus, többre számít, többet vár. De akkor is tudja a hivatalos (és természetesen a nem hivatalos ) lehetőségeket. Ezek alapján mégis beáll dolgozni. Namármost, nem Én, és nem az emberek tehetnek róla, (legalábbis közvetlenül) hogy az állam ilyen fizetést ad az orvosoknak, és úgy általában az egészségügyi dolgozóknak. (Most a többi állami alkalmazottról ne beszéljünk.) Tehát, azt hiszem, jogosan elvárhatom, hogy emberként bánjanak velem, a legjobb tudásuk szerint, nem pedig tömegcikként. Nem Én idegesítem Őket, hanem a körülmények. Csak az a baj, hogy ez rajtam csattan. Persze, megjegyzem, amikor kiborul a bili, akkor már Én is hozzájárulok a felfokozott idegállapotukhoz. Tudom, hogy nagy nyomás van rajtuk. Emberekkel dolgoznak, és nem nagyon hibázhatnak. De pont ezért, emberként kell bánni velük-velünk.
Azt egy pillanatig sem gondoltam, hogy valamiféle ördögi bosszú vezérelné a dokikat, hogy úgy vesznek "elégtételt", hogy jól kitolnak a beteggel. Egyszerűen csak arról van szó, hogy végtelen számú műszak alatt/után is olyan munkakörülmények között (aminek része a fizetés is) kell dolgozniuk, ami nem teszi lehetővé a profi ellátást.
Azt elfogadom, hogy pár kisebb hibából kár átlagot vonni, még ha személyes is az élmény. Nevezzük pechnek. :)
Tudja a fene, hogy kin mit kell számon kérni. Kényelmes megoldás lenne megfelelő számú politikust lámpavasra akasztani (lehetőleg kormányváltásonként ugye...), de mindig is lesz kire mutogatni, végül felelősök pedig aligha lennének. Talán jobb, ha a hajtóvadászatba fektetett energiát a helyzet megoldására fordítjuk: elfogadjuk a jelen helyzetet (mindegy, hogy mi vezetett ide) és megpróbáljuk "megjavítani".
...na jól kitaláltam, hogy mit kellene csinálni. Mintha annyira tudnám a biztos receptet :D
Hát, nem tudom, én ugyan szökőévente egyszer megyek orvoshoz, de eddig a többség meglepően normális volt, pedig előre soha nem adok pénzt (volt olyan is, hogy egyáltalán nem adtam, mégsem néztek rám "csúnyán"), nem vagyok barát / rokon / ismerős (a fogorvost kivéve), meg egyszerűen kezelhető sem, mert nem elégedek meg annyi válasszal, hogy "ezt a lila bogyót szedje egy hétig". Az asszisztencia sokszor lekezelőbben, arrogánsabban bánik a páciensekkel mint maguk az orvosok. Tudom, hogy ők sincsenek túlfizetve, de azt valóban elítélendő, ha valaki a betegeken akarja megtorolni, hogy nem kapja meg az őt megillető járandóságot. Tooninak van igaza, ezt azokon kell számonkérni, akik ténylegesen felelősek a kialakult helyzetért.
Szerencsére nagyon kevés alkalommal kellett orvoshoz mennem, de akkor amikor igen, módszeresen elszúrták azt, amit lehetett, bár komolyabb bajom sohasem származott belőle :) Ennek ellenére azt gondolom, hogy bizonyára jobban tudnák végezni a munkájukat, ha nem az aktuális számlák kifizetésén, illetve törlesztőrészleten kellene aggódniuk a 3. műszak végén. Egyébként valahogy általában is fel vannak itthon borulva a bérek. Furcsa...
Addig amíg ilyen sokat kell dolgozniuk ennyi fizetésért, ennyi tanulás után, hibázás nélkül kell végezniük a munkájukat különben valaki úgy bepereli őket hogy utána 10 évig nem dolgozhatnak. Persze hogy nagy a sor, persze hogy félrediagnosztizál.... 40 órás folyamatos munka után előfordul.Az orvos talán azért kéri zsebbe a pénzt (nagyobb része nem kéri) hogy legyen autója amivel ha kel,l ügyeletbe be tudjon menni, hogy el tudjon menni kipihenni a heti 10-20-30 műtétet, azért kéri mert nem akarja elrontani. Úgyhogy amíg az állam nem képes változtatni rajta és a betegek jórészének ilyen a hozzáállása addig befoghatjátok a pofátokat vagy legalábbis szégyelhetnétek !!!!!!!
Valóban vannak sajnos olyanok, akik csak a pénz meg a presztízs miatt mennek orvosnak, de a többségnek inkább megalázó az a helyzet, hogy az igen nagy szaktudást igénylő, felelősséggel járó munkájáért cserébe normális fizetést csak "szürkén" kapott alamizsnákkal kiegészítve tud összeszedni, miközben pl. az autószerelők, szobafestő-mázolók, kőművesek, ácsok, tetőfedők, stb. pofátlanul kérhetnek akkora árat az ilyen-olyan minőségű munkájukért is, amekkorát nem szégyellnek...(tisztelet a ritka kivételnek, aki amellett, hogy megkéri az árát, még rendesen is dolgozik). Persze az orvosnál általában épp az ilyen emberkék vannak a legjobban felháborodva, hogy miért "kellene" nekik hálapénzt adni...
Egyébként az ellátást egyik orvos sem "köteles megcsinálni". Az emberek gyógyítására esküdtek fel, de nem arra, hogy az életük, boldogulásuk feláldozásával tegyék ezt (ennek ellenére egyébként mégis sokuk teszi ezt - a háborgó köznép kurva nagy szerencséjére...).
Addig amig orvos az ellátásáért amit köteles lenne megcsinálni pénzt kér zsebre és nem is keveset addig befoghatják a pofájukat vagy legalábbis szégyelhetnék ! (tisztelet a kivételnek)
sajnálom TJ rossz tapasztalatát, lehetne boncolgatni ennek a hátterét (pl: az orvos édeskevés, ha nincs nővér, egyedül nem mehetek be a beteggel a vizsgálóba, előírás, engem figyelmeztettek anno azért, mert a beteget egyedül vittem be, hogy ne kelljen várnia...) stb. stb. Az igen rossz országos helyzet néhány orvosra is hat, és persze ők is emberek... na de mindegy. A jó orvost senki nem veszi észre ? Azt senki nem jegyzi meg ? Fájó. " Legtöbb" jelző pedig igen túlzó és irreális. Lehetne értékelni az itthon maradó fiatalokat is. Jó lenne, ha egyszer arról szólna a poszt, hogy jót is tettünk, nem csak az áskálódás.
Ettől függetlenül sajnálom az összes rossz tapasztalatot, ráadásul a figyelmetlen kollégák csak rontanak a helyzeten. Higgyétek el, ilyen előítéletek ellen nehéz dolgozni.
Beidéztél egy általánosító szöveget, amiből arra lehetett következtetni, hogy ennyit keres minden kezdő orvos. Az nyilván nem igaz. Meg lehet nézni a Kjt-t. Ez a pályázati rendszer kivételes. Nem téged támadtalak.
Ezt írtad:
"Nettó 180-at egy rezidens?? Teljesen kizárt."
Erre válaszoltam. Tehát nem kizárt. A többit nem értem, miért nekem írod, nem írtam, hogy megoldja az orvoshiányt és azt is, hogy ez nagy pénz egy orvosnak.
Én követem. Összesen csak öt-hatszáz (!) orvos jelentkezhet erre az ösztöndíjra, erős kötöttségek mellett. Ez szerinted megoldja a hazai orvoshiányt?? Kétlem. És a nettó 180 ezer nagy pénz egy orvosnak? Azt is kétlem.
Ez a kép úgy szar, ahogy van. :D
Először is a képen a zorvosok nem kifelé, hanem befelé tartanak éppen a zországba. Vagy ez jelentheti azt is, hogy az orvosok éppen kihátrálnak az országból, de akkor viszont az égtájat baszták el. Ugyanis nem tartom valószínűnek, hogy éppen keletre akarnának kivándorolni. :)
De ha meg befelé jönnek mégis csak, akkor pedig azt jelképezi, hogy az orvos nélkül maradt Magyarországra keletről várható szakember invázió. :)
Szumma szummárum, sehogyan sem jó a pikcsör. :)
Veszprémi orvosokról is megvan a véleményem, fateromon nem vette észre 3 orvos a lyme kórt, több hónapos bejárogatás után, mikor felküldték pestre, hogy ugyan valami okosabb is nézze meg, hogy mi is ez, rögtön ott tartották.
Kelet MO-t rajzolták eddig ki, jobbról jön a többi rezidens, akik a maradék országhatárt jelenítik majd meg. Plusz ha jobban megnézed, MO közepén egy szív alak is fel van festve, nyilván oda is fognak majd állni.
Rákerestem, itt a végeredmény: http://static.nol.hu/media/picture/51/16/15/000151651-8770-330.jpg
Akkor ez egyáltalán nem rossz a rezidens számára. Az 50 éves alkalmazottat ez sajnos nem vigasztalja. De valamit ki kellett találni, hogy ne omoljon össze az egészségügy és még így is pengeélen táncol.
Nem az elmúlt 2-3 év alatt került az ország ekkor sz**ba. Ezért néhány év nem elég arra, hogy abból ki is kecmeregjünk. És ez a folyamat sajnos szopással van kikövezve.
Komment az oldalon:
"Konkrét példa: két szakvizsgával rendelkező, 50 éves, manuális szakmában dolgozó, közalkalmazott nettó fizetése 130 ezer Ft. Az új rendszerbe belépő, most kezdő, mellé beosztott rezidens kb 180 ezret kap."
Talán ostobán hangzik a felvetésem, de szerintem egy kezdő orvos keresne itthon 150.000-et adómentesen, az egészségügyi ellátása pedig ingyenes volna, akkor az már korrekt volna. Még ha külföldön ennek többszörösét is kereshetné meg.
Bekerültem traumatológiára kb. 2 hete. Nem volt súlyos, de sürgősségi ellátást igényelt. Mit mondjak. Cirka 2,5 órát vártam, amíg rám került a sor. 5 orvos volt ügyeletben. 3 beteg volt előttem. Közben, behoztak egy erősen vérző férfit, igaz, hogy csak az ujját vágta el, de azt majdnem le. Mivel nem mentő hozta, ki kellett várnia a sorát. Szóval, nem olyan nálunk, mint a "Vészhelyzet"-ben. Itt igazi vészhelyzet van. Véleményem szerint, az orvosok java részénél ugyanaz a mentalitás, mint másutt. A legtöbb nem is érdemelné meg azt a fizetést, amit elvár. De azért vannak kivételek.
Húgom (neurológus) másfél éve kint van Németországban (Chemnitz, majd Bajorországban Deggensdorf). Jól érzi magát távol az országtól, családtól, barátoktól? Nem. De tízszer annyit keres minden túlzás nélkül. Sajnos tarthatatlan a helyzet.
A Szent Imrében dolgozó altatóorvosok háromnegyede felmondott, mert úgy érezték, nem tudják biztonságosan végezni a munkájukat. Az altatás és fájdalomcsillapítás mellett az életveszélyes betegeket kezelő orvosok inkább külföldre mennek: szaktudásuk egész Európában hiány, csak tőlünk nyugatabbra az itthoni bérük három-négyszeresét is megkereshetik.
http://index.hu/belfold/2015/12/02/szent_imre_aneszteziologus_felmondas/