Jó, de a kettő két teljesen különböző dolog. Összegyúrni meg bármit össze lehet bármivel...
Épp alkohollal semlegesítenéd? Lehet, hogy még rosszabb lesz (ld. tintagomba, bár az azért talán nem kerül a lisztbe...).
Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen is hasznosítják a biogázt villamos és hőenergiaként, ha jól emlékszem ez a fogyasztásuk 60%-át teszi ki.
Németországban vannak olyan farmok, ahol az éves gázfelhasználásuk 100%-át meg tudják termelni hála a teheneknek, bár gondolom nem ők az egyetlen ilyen ország, ahol ilyenek léteznek.
Az energia termelésre elhelyezett műtárgyak mindenképpen befolyásolják az addigi természetes működést szerintem.
Bár néha látok egész jó ötleteket, de a végén mindig kiderül, hogy valamiért mégiscsak zavaró az ott...
Ott írják a receptjeiknél, csíráztatott bigyókal készített receptek, van asszem teljeskiőrlésű kenyérbe is :)
Sebaj, a gombatoxinokat ellentoxinnal semlegesítem...bőségesen leöblítem etilalkohollal :D
"Teljes kiőrlésűvel miért vigyázni? Meghajtott a csíra? :D"
-,- Hogy jön a teljes kiőrléshez a csírazabálás? O.o (Egyébként nem eszem ilyen hülyeségeket.)
A teljes kiőrlésű lisztből készült ételekkel meg azért kell vigyázni, mert nedves időjárás / helytelen tárolás, stb. miatt a különböző gombák nagyon faszán el tudnak szaporodni a pelyvaleveleken, és ezért könnyen nem túl egészséges szintre emelkedhet az általuk termelt toxinok koncentrációja a lisztben...amit emiatt viszont nem fognak kidobni...
Zseniális arcok, ezek felfedezték a kovászos kenyeret :D
Miért eddig hogy máshogy készült? :)
Teljes kiőrlésűvel miért vigyázni? Meghajtott a csíra? :D
Ha már "témánál vagyunk": kicsit hippis, de az önkéntes egyszerűség amúgy egyáltalán nem megvetendő elve mentén szerveződött, önellátó "mintagazdaság":
Biogáz üzemet nyilván nem úgy érdemes telepíteni, hogy több száz kilométerről kell hordani bele a ganyét. Tehenészetek, sertéstelepek (vagy akár kommunális szennyvíztisztítók) mellé viszont prímán illik, és simán meg tudja termelni az üzem éves áramszükségletét, a termelődő hőt fűtésre lehet használni, a végterméket pedig (a kiindulási "alapanyag" tulajdonságaitól függően) akár trágyázásra.
A meder alján elhelyezett vízkerekek ugyanúgy (ha nem jobban) beavatkoznának a vízi ökoszisztémák életébe mint a gátak. Azt, hogy miért nem terjedtek el, nem tudom megítélni, nem vagyok mérnök. Gondolom, köze van hozzá a megvalósíthatóságnak, a hatékonyságnak és a karbantarthatóságnak...
"szerintem a technológiákkal vagyunk már olyan szinten, hogy használhassunk nem kőolajjal működő gépeket, illetve hogy tiszta energiát nyerhessünk, ami nem terheli a környezetet olyan nagy mértékben"
Egészen konkrétan milyen gépekre és "tiszta" energiára gondolsz? Ugyanis, nem vagyunk olyan szinten... (Mielőtt válaszolsz, gondold végig, hogy milyen módon tudunk ma hatékonyan elektromos áramot termelni, és mennyi energiába, nyersanyagba kerül, mennyire környezetbarát technológiákkal történik az előállításához szükséges gépek, eszközök megtermelése, szervizelése, az elektromos áram szállítása, tárolása (akkumulátorok), stb...)
"nem az a lényege, hogy egyszerűen olyan állapotot hozunk létre, amilyen akkor lenne, ha nem lenne emberiség, hanem pontosan az, hogy olyan feltételeket teremtünk a természetben, amik maguktól nem alakulnak ki"
A módszer egyik legfontosabb előnyeként épp azt emelik ki, hogy segít megőrizni a természetes növénytakarót. De nem. Nyilván természetközelibb, mint egy nagyüzemi, monokultúrás gazdaság, de közel sem természetes.
100 %-ban meg tudom mondani, hogy nagyobb terület kell ehhez a művelési formához, ugyanis a módszernek épp az a lényege, hogy a természeteshez közeli társulásokba illeszti a kultúrfajokat, ahol viszont ugye nem csak ehető / hasznosítható (sőt, zömmel NEM ilyen) növények leledzenek, tehát jóval kevesebb lesz adott területen a közvetlenül hasznosítható biomassza mennyisége. Magyarán ahhoz, hogy pl. száz kiló almát megtermelj egy ilyen vegyes fajösszetételű erdőgazdálkodás esetén nyilván nagyobb területet kell megbolygatnod, mintha egy kizárólag almafával beültetett gyümölcsössel próbálod ugyanezt a feladatot megoldani...(nem azt mondom, hogy a monokultúra jó, de kevesebb helyet foglal).
Arról ne is beszéljünk, hogy a gyümölcsfák, cserjék, aljnövényzethez tartozó bogyós gyümölcsök esete az egy dolog, de pl. a zöldség- és gabonafélék termesztése ilyen rendszerben kb. lehetetlen, mert a vad fajok teljesen kiszorítanák az emberi fogyasztásra való alkalmasságra és a könnyebb betakaríthatóságra, nem pedig a természetben való túlélésre nemesített kultúrváltozatokat...
"Ha engem kérdel, szerintem csesztetik az időjárást, mesterségesen. És minden nagyobb állam meg konglomeráció tud róla. Nekünk meg adják a klímaváltozás-dumát."
És ez a mostani kinek jó? A gumicsizma kartellnek? :D
Miért nem megvalósíthatók? Mik a korlátjai? Ezt most azért kérdezem, mert nem tudom! :)
Én a biogázzal kicsit úgy vagyok, hogy az igazából, ha jól gondolom a mezőgazdasági "melléktermékekből" nyer energiát, de pont ez miatt nem lehet tiszta, hiszen ha számba vesszük azt, hogy megintcsak mennyi kőolaj, mire az alapanyag a biogáz üzembe kerül....persze még mindig jobb, mint ha a paraszt felgyújtja otthon, hogy legyen a terményeiből elég lóvéja. Szóval értem én, hogy jó ez, de ... én pl. azon morfondíroztam, hogy miért nem lehet a folyók energiáját máshogyan kihasználni, mint hatalmas gátakkal, épített műtárgyakkal, mondjuk kisebb vízkerekekkel a meder alján, ami nem zavar be annyira a környezetbe sem és sok helyen elhelyezhető, és mellesleg tiszta energiát ad. Miért olyan nehéz a bevett dolgokon túllépni?
Nem értem, hogy miért gondolod azt, hogy minden városlakónak ki kellene áramolni a pusztába és termelni. Csak annyi emberre lenne szükség, a "földeken" amennyi rendben tudja tartani azt...ez most is így van. Az nyilvánvaló, hogy tobb emberi energiát venne igénybe ez a fajta termelés, de azért szerintem a technológiákkal vagyunk már olyan szinten, hogy használhassunk nem kőolajjal működő gépeket, illetve hogy tiszta energiát nyerhessünk, ami nem terheli a környezetet olyan nagy mértékben. Másrészt én azt gondolom, hogy ennek a fajta termesztésnek, vagy "kultúrának" nem az a lényege, hogy egyszerűen olyan állapotot hozunk létre, amilyen akkor lenne, ha nem lenne emberiség, hanem pontosan az, hogy olyan feltételeket teremtünk a természetben, amik maguktól nem alakulnak ki. Az ember szerepe pont az optimalizálás, a természet kölcsönhatásait megtanulva a számunkra legmegfelelőbb állapot megtalálása.
Ha a videónak lehet hinni :) akkor elvileg nem is kell hozzá nagyobb terület, de ezt te biztosan jobban tudod, mert nekem nem ez a foglalkozásom.
Az utolsó bekezdéseddel teljesen egyetértek.
Belevettem, ezért nem kísérletezgetek :D
Fogni kell a sok földet az alacsonyabb régiókból, és átlapátolni a magasabban fekvőkre. Így annyira mély lesz a mély, hogy összegyűlik benne tóvá a víz, a magasból meg dombot csinálhatunk, teraszos földművelésre. Lesz tehát föld is, víz is :)
Meg baró kis szigetek, amik közt tutajozhatunk. Amolyan kibővített Balcsi, mini-Adria.
Amúgy nem kell ahhoz olyan öregnek lenni, még én is emlékszem, gyerekkoromban a sulikezdés egyet jelentett az őszi esők beköszöntével októberben, menetrend szerűen. Ha engem kérdel, szerintem csesztetik az időjárást, mesterségesen. És minden nagyobb állam meg konglomeráció tud róla. Nekünk meg adják a klímaváltozás-dumát.
Amúgy ekkora embermennyiségre már elég nehéz környezetbarát fenntartást megoldani, arról nem beszélve, hogy senki nem fog lemondani a jelenlegi kényelméről.
Anno az indiánokat kiírtották, elüldözték és azzal dobálóztak, hogy primitív népség.
A fehér nép tök "kultúrált" mészárlásba kezdett, de hogy témánál maradjak a fehér nép a mai napig nem tanult meg együtt élni a természettel és megbecsülni azt, nem pedig csak felélni mindent mint a sáskák, aztán továbbállni, csak épp lassan már nem lesz hová.
Na meg azt is vedd bele a kikísérletezgetésbe, hogy elég szélsőségesen változik az éghajlatunk... egyik nyáron a vidéki rokonok elsüllyedtek térdig a sáros nedves talajban-szétrohadt minden, a másik nyáron a szárazságtól szénné égett minden. A harmadik nyáron mindkét eset megtörtént egyszerre, indult a rengeteg esővel és folytatódott a szárazsággal...
Persze mindig benne van a pakliban, hogy aztán milyen lesz az idei nyár, na de azért az öregek tudnak mesélni, hogy ez nem így működött régen mint manapság...
Én nem sajnálnám azokat a "gyönyörű gépeket", de nem hiszek a valóságtól elrugaszkodott utópiákban sem. Érdekelnek az alternatív megoldások, jártam pl. ökofaluban is, de a gyakorlatban az sem működik ám úgy, ahogy elméletben kitalálták... Ezek az ötletek mindig megrekednek a mintagazdaságok szintjén - általában azért, mert nagyobb léptékben már nem megvalósíthatóak.
Ettől függetlenül nagyon fontos lenne, hogy amit viszont van értelme megtenni, azt meg is tegyük mind a saját házunk táján, mind a nagyüzemi gazdaságokban. Azért lehetne min változtatni, de ha már csinálunk valamit, akkor szerintem inkább a hatékony, valóban eredményt hozó ötleteket valósítsuk meg (jó példa erre a biogázüzem).
Nem kell félni, mikor elfogy az olaj akkor majd áttérünk erre a gazdálkodásra. De addig is élvezzük hátradölve ahogy a gépek dolgoznak helyettünk. Minden kornak megvan a maga szépsége. Mi élvezzük az olaj nyujtotta előnyöket az unokáink majd ligetben fognak gyümlcsöt szüretelni.. igy van ez rendjén. Az átmenet meg túl hosszú lesz ahoz, hogy ezt észrevegyük. Ahogy szűkül a keret ugy fogjuk beosztani magunknak és ugy faragunk le szépen lassan az igényekböl is és ugy formálódik át majd az értékrendünk.
Sejtettem, hogy ez lesz az első mondatod :D (ami a második lett), naná, hogy ilyen szépen biztos nem tudjuk megvalósítani. Itthon szétnézek, több tíz km-es körzetben semmi erdőféleség, csak pár foltnyi fa. Viszont dugig vagyunk szántófölddel. Most áttérni nem-szántásra, meg hagyni a földet regenerálódni, benne a nyüveket meg a gilinyókat, gombákat, aztán még kikísérletezni a megfelelő társulást minden jellegű földre...ésatöbbi ésatöbbi....meg persze annyira ráérünk kísérletezgetni, hogy eznemjó, ezsemjó... jó lenne ha lenne már jóféle kis leírás amolyan biodinamikus földművelésről, mert eddig, lehet csak én nem kerestem elég kitartóan, neten ilyent nem leltem. Megmarad az "érdekességek" kategóriában, attól tartok. Meg most sutba dobni ezt az egész rendszert? Azokat a gyönyörű gépeket? :(
Azért szép-szép ez az ökoszisztéma-alapú gazdálkodás, csak az a büdös nagy helyzet, hogy ennyi embert nem fog eltartani... Mondjuk Európában még be lehet vezetni, de azért, mert így is túltermelünk, szóval nincs túl nagy következménye, ha kicsit lefaragunk belőle a környezettudatosság kedvéért.
Akinek tetszik ez a romantikus elképzelés, az viszont gondolkodjon el egy pillanatig azon is, hogy mi lenne, ha tényleg minden városlakó ember kiáramlana a "vadonba", hogy 10-100 négyzetméteres lakás helyett több hektáron éljen és magának termelje az élelmét...vagy minden földművelő fogná magát, és így akarná előteremteni a piacra szánt termékeit. Erre ugyanis nem lenne elég a jelenleg művelésbe vont termőterület... Ezzel még több, eddig többé-kevésbé érintetlen rész válna ember által erősen zavarttá. Persze nyilván mindenki szeretne egy ilyen szép helyen, nyugiban élni, de aki valóban szereti a természetet, az nem kíván neki ilyet. Ne legyenek senkinek illúziói, a természetes társulásokat és azok fajgazdagságát egy szuper-szuper-szuperöko farmon sem lehet úgy fenntartani, mintha békén hagyták volna az egészet - igen, más területek feláldozása árán, de összességében így lehet minimalizálni az emberi zavarást...
Egyébként az sem feltétlenül igaz, hogy ez a módszer kevésbé energiaigényes (csak nem fosszilis tüzelőanyagot használnak hozzá, hanem emberi / állati erőt - de azt is meg kell fizetni / fenn kell tartani), mert így sokkal nagyobb területről kell begyűjteni az élelmet. A film amúgy nem véletlenül elsősorban az állattenyésztésről, a legelők rekultiválásáról szól, a növénytermesztés "megreformálását" igazából kevéssé érinti...(hacsak nem állunk át nepáli málna és hársfavirág saláta evésére).
Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy ahogy most csináljuk a dolgokat, az jó. A megoldás viszont sokkal inkább az lenne, ha ésszerűsítenénk a termelést és a keresletet, és a mennyiség helyett a minőséget részesítenénk előnyben mindkét fronton. Ehhez viszont sajnos elengedhetetlen, hogy az emberek a saját, sokszor túlzó igényeikből is lefaragjanak (pl. napi többszöri húszabálás, friss zöldség evése télen is, a világ másik feléről származó, egzotikus gyümölcsök evése, stb.). Nyilván a kistermelőknek és bizonyos esetekben a nagyüzemi termelésben is érdemes felhasználni pl. a permakultúra elveit, de önmagában ez sem világmegváltó megoldás.
Ökoszisztéma alapú gazdálkodás, nem rossz, nem rossz.
Aszongya, gabonafélék megtermelése a fosszilis energia drágulása miatt egyre drágább lesz megtermelni, és az alternatívát a paleolit táplálkozás fogja nyújtani, még jó hogy van posztunk ebben a témában :D
Hát azért túlzás hogy nem kell beleszakadni az élelem megtermelésében. Nagyapáinknak is nehéz volt és most is az pedig a gépek igencsak sok emberi/állati erőt kiváltottak.....
Pláne ha ő is benne van ebben az ötszázmillió szerencsétlenben:
www.deluxe.hu/otszazmillio-ember-rallergias-a-borra/20111117 :D