A videót itt találtam a következő szöveggel: „Luxemburgban az Európai Bíróság döntést hozott a devizahitelesek ügyében. A bankkal kötött szerződés semmis! Itt a keresetlevél minta! Visszajár a pénzed jelentős része. Nem kell ügyvéd, nem kell előre fizetni a perköltséget sem.”
norbertvincze küldte:
URL: http://www.bama.hu/baranya/gazdasag/a-bankokkal-ment-szembe-a-magyar-devizahitelesekert-467934
Szöveg: "A Pécsi Ügyvédi Kamara indított fegyelmi eljárást dr. Léhmann György ellen. Az etikai vizsgálatot a közjegyzői kamara kezdeményezte, mert a siófoki ügyvéd azt mondta a tévében, hogy a közjegyzőket is felelősség terheli a devizahitelekhez kapcsolódó egyoldalú végrehajtási záradékok miatt."
Ma olvastam: www.pestmegyei-hirhatar.hu/hir/peldatlan-eset-megtort-a-jeg-devizaugyben
Példátlan eset - megtört a jég devizaügyben!
A devizahitel-szerződés teljes megsemmisítéséről fogadott be a bíróság keresetet egy budapesti károsulttól, aki a bankja ellen indított eljárást.
A Magyar Szociális Fórum tájékoztatása szerint az illető teljes személyes költségmentességet kapott, valamint pártfogó ügyvédet is jelöltek ki számára.
Egyvalamit mondjatok meg nekem. Ha valaki kitölti a papírt és a bíróság meg is ítéli hogy igazad van akkor miben fog változni az adósnak a helyzete?
Adott egy 4 éve fizető CHF hitelt fizető ember. Mi fog neki változni? kevesebb kamatot kell fizetnie? Kevesebb kezelési költséget kell fizetnie? Vagy semmit nem kell egy ideig fizetnie mert hogy túl fizetésbe van? Ez nem világos nekem. Tegyük fel hogy akarja tovább is fizetni, akkor mivel kell kevesebbet fizetnie?
Szal kérdés mi változik ennek a hatására elvileg? illetve gyakorlatilag...
Én arra próbáltam utalni, hogy kevesen látják így a helyzetet, a legtöbb ember inkább sír, hogy többet kell fizetni.
Az meg, hogy bedőlt valakinek a hitele, mert megnőtt a törlesztőrészlet az a hazárdírozás. Ha egyenletes törlesztőt akar, akkor vegyen fel forint hitelt és akkor nem éri meglepetés. Jah de az sokkal kedvezőtlenebb... és ezért sajnáljam a devizahiteleseket. Hát nem fogom, ezzel megtanulja, hogy legközelebb gondolkodjon. Ha most semmissé válna a szerződésük, akkor semmit se tanulnának.
Az a legtisztább, hogy hülye volt, bedőlt a hitele, fekete listára kerül, nem vesz fel több hitelt. Csak a saját pénzét költi ezután.
lehet sírni, hogy megnövekedett a részelt, csak minek? nyilván akinek bedőlt a hitele, az nem járt jól.
de van egy csomó olyan ember (mint pl. én), aki ugyan nem dalolva, de ki tudja fizetni a megnövekedett részletet, de ha nem lett volna deviza hitel, akkor még most is albérletben/szülőknél élne, mert forint alapon nem eleve nem tudta volna fizetni a részleteket.
nekem most olyan 90e a részletem árfolyamgát nélkül. eredetileg 7,5 millát vettem fel. ez a 90e azért ennyi, mert közben volt két év, amikor csak az aktuális részlet felét fizettem, mert született egy kislányom és kellet egy csomó mindent venni, meg a lakást is fel kellett újítani. ha ez nem lett volna, akkor ennyi sem lenne. ha eleve forintban veszem fel, akkor havi 100e forint feletti lenne most a részlet. 2006-ban nem annyit kerestem, mint most. akkor 100e vállalhatatlan lett volna, azaz nem lenne lakásunk.
akkor most miért is kellene sírnom?
Ez nagyon nem jogos.
Ennyi erővel én is felvehettem volna egy kis hitel és most eltörölnék.
Ennyiből nekem is lehetne egy lakásom és nem albérletben laknék, lehetne kocsim és nem bkv-t kellene használnom. Én is vehettem volna 100ezer forintos tv-t, hifit meg minden vacakot, de nem tettem, mert a deviza hitel hazárdirozás. (pláne akkor, amikor ilyen politikai hátterünk van) Ezért tűnik kedvezőnek, de bukni is lehet rajta. Most sokan buktak, akkor legyen semmis a szerződés.
Komolyan mondom ebben az világban az jár jól aki nem gondolkodik és nem tájékozott.
nagydee:
Ha olyan jó a deviza hitel, akkor ne sírjanak az emberek, hogy megnövekedett a törlesztőrészlet. Szerintem ezt inkább terjeszteni kellene, hogy hagyja abba a sok hiteles a siránkozást. Tulajdonképpen még mindig jól jártak, ha így is kedvezőbb a forint hitelhez képest.
Jól hangzik és nagyon jó lenne, ha minden esetre igaz lenne ez.
Azonban ez az ingyenesség dolog nekem is gyanús.
Mert oké, hogy ott a formanyomtatvány, amit csak elvileg ki kell tölteni, az ügyvéd úr lepecsételi ingyen és mehet a bíróságra, nade minden hitelszerződés más és más.
Én pl nem az otp-nél vettem fel hitelt, hanem a raiffeisennél, még 2008-ban, erre nagy eséllyel nem passzol a sablon, mivel mások a szerződés pontjai, mások a feltételek és a felelősség vállalások is.
Oké, hogy lehetnek benne közös pontok, de sajnos nekem a jogi szöveg elég magas. Megpróbálom persze ettől függetlenül magam átrágni, de ha valóban nyerhetnék ezzel pár 100 vagy akár millió Ft-ot, akkor nem sajnálnám rá az ügyvédi költséget sem, ha segít elintézni az ügyet.
Sokat reméltem a Hiteltársulástól is, hogy majd talán ők segítenek, de tavaly október óta nem történt sok előrelépés, bár aktív a facebook oldalul és időnként beszámolnak az előrehaladásokról, de úgy látom, ők is a saját pecsenyéjüket (webbank) sütögetik, és már nem azt keresik, hogy a jelenlegi, már megkötött devizahiteles szerződéseket hogyan lehetne betámadni.
Pedig ha találnának csak 10 devizahitelest minden banknál, akinek az ügyét beadják bíróságra, és azokat sikeresen végigvinnék, már az óriási vihart kavarna és elindíthatna egy sikeres mentőakciót a devizahitelesek érdekében.
a devizahitelek törlesztő részlete 3 ok miatt szállt el:
1. árfolyam. ez érhető, ha 140-es árfolyamon vett fel valaki hitelt, akkor a 250- árfolyamon szív rendesen.
2. kezelési költség. ebben főleg az OTP járt tudtommal az élen, ezzel kompenzálták a bedőlt hitelek veszteséget
3. a kedves hitelfelvevő elfelejtette, hogy kedvezményes időszakkal kérte a hitelt, azaz az elején kevesebbet kellett fizetnie, mint a normál részlet. ez persze kiment a fejéből...
+ az emberek többsége a havi 50-60-70 ezer forintos részlet mellé sajnált további 1-2 ezer forintot kifizetni a teljes hitelfedezeti védelemért, ami pl. fizetné a részletet munkanélküliség esetén.
ezek közül a második az, ami miatt picsán lehetne rúgni a bankokat. (ez egyébként a videóban s benne van)
sokkal trükkösebb dolog viszont az, hogy sokan kombinált hitelt vettek fel. ez egyszerűn fogalmazva az jelenti, hogy a törlesztés elején néhány évig nem fizetik vissza a hitelt, a törlesztő részelt egy része az csak a kamatfizetésre megy (nem csökken a hitelállomány, kvázi bérli a pénzt), a másik része egy befektetési alapba megy és ott kamatozik. az elv az volt, hogy a hitel kamata jellemzően 5% alatt van, míg a befektetési alap akár 10%feletti hozamot is hozhat, azaz az ember olcsóbban megússza. (plusz, ha olyan az alap, akkor jár hozzá 30% állami támogatás is) amikor bedőlt a gazdaság, szépen bedőltek ezek az alapok is, nemhogy hozam nem volt rajtuk, hanem még pénzt is veszítettek, így aztán a delikvens ott találta magát egy kurva nagy hitellel, amit rendesen ki kell fizetnie. (és amit szerinte már évek óta fizetett, de ez persze nem volt igaz)
egyébként. 2006-ban (azért tudom, mert én is akkor vettem fel hitelt) kb. így nézett ki a dolog:
nagyságrendileg 10 millió forint hitel esetén 20-25 éves futamidővel, 1 millió forintra lebontva a törlesztő részlet:
CHF: 4-6e forint/hó
Euró: 5-7e forint/hó
forint: 12-14e forint/hó
amikor volt a végtörlesztés, akkor utána néztem, lehet-e hitelből (gy.k. forint hitelre átváltani) a tapasztalat a következő volt:
ha 180-as árfolyamon átváltjuk a hitelt forintra és az így kapott összegre próbálunk hitelt felvenni, akkor a havi törlesztő részletünk maximum 10%-kal csökken, de lehet, hogy nőni fog, ha a legkedvezőbb megoldást nem kapjuk meg.
Konklúzió:
lehet szidni a deviza hitelt, de olcsó. hiába emelkedett, még mindig olcsóbb, mint a forint hitel. sok esetben még most is kevesebb a törlesztő részlet, mintha ugyanazt a hitelt forintba vette volna fel az ember.
akkor miről is beszélgetünk????
Persze ezektől függetlenül a 13-as kommentemben leírtak miatt egyáltalán nem biztos, hogy ha esetleg tényleg nem történt kamatkövetés, az magával vonja a semmisséget. Erre már a magyar jogszabályok adnak választ, nem egy más ország jogrendszerére alapozott Európai Bíróság által hozott ítélet.
Kivéve ha a bank nem a svájci alapkamatot határozta meg referenciakamatként, vagy beiktatott egy biztosítékot, hogy egészen addig van kamatkövetés, ameddig abból nem származik bizonyos mértékű alternatív vesztesége a banknak, amire a jogszabályok adott esetben lehetőséget biztosíthatnak.
a kamat része szerintem jogos lehet. tehát ha 3 %ról lecsökken 0.07re az alapkamat svájcban, akkor elvileg az én szerződésem kamatán is észre kellene vennem. (nincs hitelem, nem tudom történt-e ilyen)
Ráteszem a tenyereimet a képernyőre és megszűnik a kölcsönöm, ha varázsigéket mormolok közben, akkor a bank visszafizet minden eddig befizetett pénzem??? ECHOtv én így szeretlek!!!! :D
Kovács Gábor facebook-os kommentelő javaslatára - meg amúgy saját kíváncsiságból is - megkerestem az Európai Bíróság honlapján egy kapcsolódó ítéletet, meg az ítélethez tartozó sajtókiadványt (http://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2012-03/cp120027en.pdf - a sajtókiadvány angolul http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=121835&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=2235281 - és egy ítélet magyarul)
A dolog úgy áll, hogy: az EU jogrendszerében létezik egy irányelv a szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek kiküszöböléséről. Erről egyrészt azt érdemes tudni, hogy irányelv, tehát nem tartalmaz részletes megvalósítási elvárásokat a tagállammal szemben, magyarul az állami jogharmonizációra van bízva, hogy hogyan - és milyen mértékben - biztosítja a fogyasztó védelmét, másrészt pedig alapvető elvként megfogalmazza, hogy amennyiben tisztességtelen feltétel szerepel a szerződésben, törekedni kell csak annak kiiktatására, elkerülve így a mérleg másik oldalra billenését, ennek megfelelően ajánlást tartalmaz arra nézve, hogy lehetőleg csak a tisztességtelen feltétel kerüljön kiküszöbölésre. Ettől függetlenül lehetőséget biztosít a tagállamnak, hogy belső jogrendszerében a nagyobb fokú fogyasztóvédelem érdekében ilyen esetben a teljes szerződés semmisnek bizonyuljon.
Namármost itt bukott el Léhmann úr gondolata. A szerződéseknek ugyanis tehát nem az irányelvnek kell megfelelnie (hiszen az csak egy célkitűzés), hanem az állami megvalósításnak, tehát a hazai jogrendszernek, aminek viszont a PSZÁF korábbi eljárásai alapján minden hasonló esetben megfeleltek a szerződések. Attól tehát, hogy - a linkelt esetben pl. - egy szlovák szerződés esetében esetleg lehetőség van a szerződést, vagy annak egy részét semmissé nyilvánítani, az nem jelenti azt, hogy itthon is lehetséges lesz, hiszen a két ország jogrendszere minden bizonnyal különbözik.
Persze még mindig lehetőség van visszamenőleges hatállyal megváltoztatni a hazai fogyasztóvédelmi eljárást, de akkor ki is írhatjuk magunkat a történelemből... :D
Utólag is elnézést a hosszú hozzászólásért meg az uniós jogi gyorstalpalóért :D
Nem látom azt a jogszabályt, ahol el tudnék bukni, mondta a devizahitelesek ügyvédje, majd elbukott.
http://index.hu/gazdasag/2013/04/15/600_milliarddal_jonnek_nekunk_a_bankok/