Az amerikai hadsereg tesztelte 1959-ben a lebegő autóját, a Curtiss-Wright Model 2500 Air Car-t. A jármű a jól ismert légpárnás hajók techikájára épült. Bárki tudta vezetni, aki elboldogult egy utcai autóval. A kocsi elérte a 55-60 km/h-s sebességet és egy tank benzinnel két órát tudott repülni. Komoly hátránya volt viszont, hogy csak sík felületen volt képes haladni. Ami viszont lehetett bármi, beton, havas-jeges út, homok, víz, stb. Egy évvel később megjelent a négy üléses kivitel is, de valamiért a hadsereg 1961-ben leállította a további fejlesztéseket. A tesztjárműveknek azóta nyomuk veszett, és a lebegő autó irányvonalat azóta sem vette fel semelyik gyártó sem.
Annyira nem meglepő hogy nem fejlesztik. 1. Baromi erős motor kell hozzá hogy "megemelje" az autót ami ráadásul pörög is mint állat. Baromi sok üzemanyagot bezabálna ami azért a mai benzinárak mellet már egy elég fontos szempont, a zajszintről nem is beszélve, nem hiába szokott lenni a mocsárjáró vezetőkön fülvédő. 2. Gyakorlatilag semmi összeköttetése nincs a talajjal. Lehet hogy 60km/h-val tud menni de akkora fékútja lenne mint egy leszálló Boeing A380-nak. Arról nem is beszélve hogy nagyobb sebességű kanyaroknál kisodródna. Ezeket esetleg manapság meg lehetne oldani stabilizátor és ellen turbinákkal, de az még több benzint zabálna, illetve ha meghibásodik akkor pillanatok alatt kisodródna. Valamint a nagyobb széllökésekkel is számolni kell mert lefújná az útról. Ha meg esetleg karambolozik akkor úgy megy mint az asztali hokipályán a korong.