Átmeneti böjtöléses étkezési módszerek pro és kontra Mit gondoltok ezekről (pl. Harcosok étrendje, Eat Stop Eat, LeanGains, stb.)? Várom a kommentekben a véleményeket, esetleges tapasztalatokat, szakértői hozzászólásokat, linkeket. :)
Harcosok étrendje pro(?) és kontra
Jay's Workout: a lehetetlen nem létezik ill. harcosok étrendje bejegyzése
Hogyan ne együnk ügyesen?
Harcosok étrendje blog
Hús és köszvény
Mióta a Paleolit táplálkozás könyvem megjelent, sokan kérdezték aggodalmaskodva, hogy vajon a sok hús nem okoz-e majd köszvényt. A köszvényt évszázadok óta a húsevéssel és az alkoholfogyasztással hozzák kapcsolatba, a jólét két szimbolikus fogyasztási cikkével.
A köszvény oka a vérből kiváló húgysav kristályos lerakódása az ízületekben, ahol fájdalmas gyulladást, degenerációt okoz. Leggyakrabban a nagylábujjban és a sarokban szokott jelentkezni. A mai orvoslás is még abban a tudatban él, hogy a köszvényest óvni kell a sok hústól, mert a hús sok húgysavat tartalmaz, és ez okozza a köszvényt. A valóságban bizonyító erejű vizsgálat nincs arra, hogy a húsfogyasztásnak köze lenne a köszvényhez. Hyon Choi és kutatócsoport ja 2004-ben közöltek ugyan egy 12 éves követéses vizsgálatot, amelyben arra következtettek, hogy a hús és a tengeri állatok fogyasztása ront a köszvényen, de sajnos eredményeik statisztikailag nem szignifikánsak, úgyhogy vizsgálatukat nem lehet komolyan venni. 128
A tapasztalatok azt mutatják, hogyahúsfogyasztást korlátozó intézkedések sem javítanak a köszvényes roham gyakoriságán, 129 ugyanis a köszvényesek legalább 90%-ában valójában a veseműködéssel van a probléma.130 A vérben keringő húgysav kétharmadát a szervezet maga állítja elő, s csak egyharmada származik a táplálékból. 131
Tehát a magas húgysavszintet és így következésképpen a köszvényt a vese elégtelen húgysavkiválasztása okozza.
Vajon évmilliókon át, amikor a paleolit ember sokkal több húst fogyasztott, mint a nyugati ember, miért nem volt köszvény? Honnan is tudjuk, hogy nem volt?
Két okunk van feltételezni. Az egyik, hogy a köszvény erősen korlátozó betegség, viszonylag korán, 20 év körül is megjelenik már, következésképpen, ha a köszvény gyakori probléma lett volna, a köszvényhajlam már régen kiszelektálódott volna.
A másik ok, amiért feltételezzük, hogy a köszvény a nyugati ember betegsége, egyszerű:
a természeti népeknél, amíg nem kerültek kapcsolatba a nyugati táplálkozással, ismeretlen volt ez a probléma. Érdekesmód a vizsgálatok azt mutatják, hogya polinéz szigeteken élő maori, raratonga és pukapuka őslakosok közt genetikai okokból nagyon gyakori a magas húgysavszint. Ennek ellenére a civilizáció megjelenése előtt
nem volt ismert körükben a köszvény.132 Az új-zélandi maorik közt pl. hagyományosan nem voltak köszvényesek, de a 20. századra a lakosság 10%-a köszvényessé vált. 133 A csendes-óceáni szigeteken élő nauruk körében a hiperurikémia (extrém magas húgysavszint) 60%-os gyakoriságot mutat, de míg a köszvény régen ismeretlen volt, az 1970-es évek végére már 7%-os gyakoriságúvá vált. 134
A polinéz szigetvilágban általános az a megfigyelés, hogy a városba költözés hatására jelentősen megnő a köszvény gyakorisága. A Tokelau-sziget őslakosait és az onnan városokba költöző tokelauiakat összehasonlítva a városban élők közt kilencszer gyakoribb a köszvény. 135 A kitavai pápuák húgysavszintje szinte megegyezett a svédekével, ám a kitavaiak közt nincs köszvényes.136 Mindezek az adatok vastagon azt húzzák alá, hogy a köszvényt nem a magas húgysavszint okozza, hiszen akkor az említett népek körében korábban is gyakori lett volna.
A vizsgálatok új csapása azt mutatja, hogya köszvény az inzulinrezisztenciával és a metabolikus szindrómával áll kapcsolatban. A húgysavszint egyenes vonalú összefüggést mutat a derékkörfogattal.137 Az inzulin rezisztencia következtében magas inzulinszint serkenti a májban a húgysavtermelődést, és egyben gátolja a vese húgysavkiválasztását.138 Az inzulinrezisztenciát és a metabolikus szindrómát viszont a sok, gyorsan felszívódó szénhidrát okozza, és nem a húsfogyasztás.
Hogy a húsfogyasztás nem ront, hanem javít a köszvényen, azt Patrick Dessein és munkatársai bizonyították be 2000-ben végzett vizsgálatukban. Köszvényes betegeiket 16 héten át 30% fehérjét, 30% zsírt és 40% lassan felszívódó szénhidrátot tartalmazó étrendre fogták. (Megjegyzem, hogy ez nagyjából megfelel a paleo étrendnek.) A 16. hét végére az átlag heti 3 köszvényes roham heti 0,5 rohamra csökkent. 139
Nos, akkor végül is mi ront a köszvényen? Elisabeth Hak és Hyon Choi 2008-a vizsgálata a köszvény gyakorisága és a cukros és fruktóztartalmú gyümölcslevek fogyasztása között talált szoros kapcsolatot. 140 A fruktóz alkalmazása az élelmiszeriparban rendkívül elterjedt, az emberek tudtukon kívül rengeteget fogyasztanak belőle. A fruktóz jelentősen hozzájárul az inzulinrezisztencia kialakulásához. A fruktóz és a köszvény kapcsolatát más vizsgálatok is megerősítették.
Mi javít a köszvényen? A paleolit táplálkozás. Ez ugyanis megszünteti az inzulinrezisztenciát, a megnövekedett fehérjefogyasztáson keresztül pedig serkenti a veseműködést. 141 A vizsgálatok szerint további erős védőfaktor a kávéfogyasztás142 és a C-vitamin-fogyasztás.143 Napi 1500 mg C-vitamin 45%-kal csökkenti a köszvény
kialakulásának kockázatát.
A hús tehát alapvetően egészséges. Bizonyára a biogazdaságokból származók még egészségesebbek. Ezt azonban kevesen engedhetik meg maguknak. Amitől leginkább óvakodnunk kell, az a feldolgozott hús. Minél felismerhetetlenebb egy termékben a húseredet (pl. párizsi), annál valószínűbb, hogy sok adalékanyagot (pl. szóját) tartalmaz.