Best of Izé

Annyi, hogy a mai társadalomban nagyobb az esélye, hogy neurotikus lesz az gyerek. De ezzel nem mondunk újat, mikor az tapasztalható, hogy a társadalmi közeg az ideális jellemfejlődést ellehetetleníti. Ergo az ember nagyon könnyen elfordulhat a valóságtól és igazából meg is van rá az oka.

ha már nyelvtanulás, itt egy kis önprogramozás:))

http://www.youtube.com/watch?v=FNwtNkoo-uY

nekem is volt egy-két osztálytársam szakközépbe akik akkor folyékonyan beszéltek angolul. Angol cartoon network-ön nőttek fel:)

AD&D és más táblás játékok szabájkönyveivel kezdtem úgy hogy szótárral kikeresgéltem a szavakat. Aztán pc játékok, és IT-hez köthető szavak jöttek. WOW elején pl köszönni tudtam csak mert hiába értessz szavakat ha nem kelett soha mondatot alkotnod. A játék során megtanultam írva komunikálni. Aztán Japán animék jöttek amiket olvastam. Mikor ezek mentek filmeket kezdtem nézni meg sorozatokat.

De hiába értettem sokmindent, mikor kijöttem alig tudtam beszélni. Nem voltam rászorulva, leginkább csak írtam, vagy néztem valamit tehát élő beszéd semmi. Eleinte sok gondom volt ezzel mert knock, knife, ilyesmiknél kimondtam a K betűt mert tudtam hogy írják de nem használtaam a beszédben és mindíg úgy mondtam ahogy írják. Sokmindennel így volt. Angolt alap szinten is alig beszéltem max alap szavak egy része volt meg suli után is.

Most sem tanulok angolul. Ha nem tudok valamit akkor megkérdem, és körülírják, vagy google "keresett szó" what is it mean.

Politikáról, és tudományról, IT, és műszaki munkáknál már nincs gondom. De ha olyan téma van amit nem sokat érdekelt ott vannak hogy nem jutnak eszembe szavak, ill nem értek dolgokat. 4 év alatt oda jutottam hogy mindent le tudok dumálni, meg haverokkal sokszor dumálok mindenféle dologról. Otthoni, itteni szokások, mondások, családi dolgok, stb.

A lényeg hogy magamraerőszakoltam hogy angolok közt kell lenni ott is ahol laksz, meg munkahelyen, és barátkozni dumálni még ha nem is megy jól. Aztán folyamatosan jön az angol. A legjobb az volt mikor már a zenék nagyrészét érted .
Ja és neten olvasni, youtube, stb oldalak is csak angolul.

Egyébként volt egy kislány pl Szentesen akit a szülei a TV elé ültettek és megtanult angolul. De ez a TV-ben is volt akkoriban.

Itt egyébként nem Angolt beszélnek hanem Scouse-t :D

A scouse eredete : http://www.youtube.com/watch?v=OHfIAoF8gEc

Scouser words http://www.youtube.com/watch?v=vIFKOKBtLsM

Biztos, hogy alaposan elolvastad a cikket? Mert nem minden gondolatod vág egybe azzal, amit Gerald Hüther mond. Bár a véleményedhez jogod van, csak nem teljesen kerek. A számítógépes játékok ugyanis - ellenben a te véleményeddel - nem valódi feszültséglevezető eszközök. Bár itt lehet ugyan filozófiai síkra terelni a dolgot, hogy mi is a valóság, illetve, hogy mi számít valós érzelemnek (ami az agynak valóság, az a valóság?), de most vegyük azt alapul, hogy olyan érzelmekről és feszültségforrásról beszélünk, ami a mindennapi életben érnek minket. Például. Ha a gyerek frusztráltan jön haza (kicsúfolták, rossz jegyet kapott, elhagyta a kedvenc sapkáját, stb.), és ezt a feszültségét a gépen vezeti le játékkal, attól ugyan a frusztráltsága elmúlik, a helyzet, ami ezt okozta azonban nem szűnik meg. (A klasszikus félmegoldás esete ez!) Sőt, még rosszabb történik: a gépen megszokja - és ezt a professzor is említi a cikkben -, hogy számára minden gombnyomásra történik, a dolgok azonnal oldódnak meg, így a valós élettől egyre távolabb kerül, a probléma megoldása pedig szinte már nem is opció többé számár, hiszen az életben ezt nem fogja tapasztalni - és a frusztráltsága emiatt egyre csak nő. A játékot ezért magáért a játékért kell(ene) a gyereknek/felnőttnek játszania, a szórakozás élményéért. A játék egy érzelmi ívet ad ugyanis: felfokozza az izgalmakat, majd a játékmenet megoldást kínál (gyűjtögethetsz, ölheted az ellent, rangokat érhetsz el, stb.), amivel ez a megnövekedett feszültség újból elmúlik, és így boldogság tölt el. És tulajdonképpen ugyanezen az elven működik a könyv, a zene és a vicc is. Egy feszültségkeltés feloldása.

Éppen ezért fontos, hogy semmiképen se keverjük össze a "gamer"-eket az autóversenyzőkkel, de akár említhetném még a sportolókat, táncosokat vagy a zenészeket is. Hiszen ezen utóbbiak teljesítménye mögött hosszú évek tapasztalata, tanulása van. Az autóversenyző, zenész, sportoló táncos (és nem véletlenül említettem ezeket) hatalmas kontrollal rendelkeznek saját testük és elméjük felett, és nem azért olyan gyors a reakció idejük, játszanak pontosan hangszeren, vagy végeznek el pontos, hibátlan mozdulatokat, mert már bennük van a rutin. A szellem és a test tökéletes harmóniája az agyban, ahogy a neuron-kapcsolatok kialakultak miközben folyamatosan gyakoroltak és gyakoroltak és egyre csak tökéletesítették a tudásukat.

Azzal egyet értek a professzorral, hogy egy bizonyos kor alatt a gyerek ne nézzen tévét, ne használjon számítógépet - ezt nagyon okosan és alaposan meg is magyarázza. Azonban manapság azt látom, hogy egyre népszerűbb trend ezen nagyszerű találmányok démonizálása. És ez nagy baj! Hiszen nem ezekkel van baj, hanem azzal, amire használják. A tévé, a számítógép, a mozi egy hatalmas találmánya az embernek! Hiszen ne feledjük: a prof is írja, hogy teljesen másra fogja az sz.gépet használni egy kiegyensúlyozott gyerek, mint egy szorongó, befelé forduló. Míg az előbbinek a sz.gép és az internet a tudás tárháza, addig ez utóbbi csak odamenekül (pláne a lányok, ahogy írja is a cikk). A tévében is lehet természetfilmeket nézni, vagy olyan ismeretterjesztő adásokat, amikből 45 perc alatt többet lehet megtudni, mint egy 4-5 kötetes könyvből. Egy könyv ugyanis egy valamire nem képes: megmutatni sosem látott dolgokat. A mai CGI technika segítségével az atomok miniatűr világától a felrobbanó pulzárokig mindent le lehet modellezni, ez nagyban segíti a megértést. És így talán közelebb kerülhetünk a megoldáshoz is, hiszen a prof azt mondja, hogy mára olyan bonyolulttá váltak a média eszközei (és úgy általában a minket körülvevő gépek, eszközök), hogy a gyereknek lövése sincs, hogy pl. mitől mozog az egér mutatója a kijelzőn. A megismerés eme hiányától aztán szépen lassan elveszíti az érdeklődését a dolgok működésének megértése iránt a gyermek. Azt még azért hozzátenném, hogy egy bizonyos korig mindig üljünk le a gyerekünkkel a tévé/sz.gép mellé, hogy meg tudjuk válaszolni, ha kérdései merülnének fel, vagy "menedéket" tudjunk neki adni, ha olyan élmény éri közben, ami megijesztené, vagy frusztrálttá tenné. Hiszen a cikk is így zárul: a felnőtteken múlik, milyen gyermekeink lesznek.

Mivel nem tudom, hogy milyen szinten beszéled az angol nyelvet, ezért nem szeretnék személyeskedni. De! Azt nem hiszem el, hogy csak és kizárólag gép által, játékok közben tanultál meg angolul. Nagyon régóta tanítok és tanulok(!!!) angolul (is), sőt, én is szeretem a pc-s/konzolos játékokat, úgyhogy tudom, a nyelvtanulás, pláne felnőtt korban, teljesen máshogy működik, mint amikor az ember 0 éves korától az "anyatejjel szívja" magába. Lehet, hogy külföldön megérteted magad, tudsz útbaigazítást kérni, kaját rendelni étteremben, nem adnak el, ahogy mondani szokták, és talán még van egy alap szókincsed is (plusz néhány szleng, ami játék során felszedtél), de az biztos, hogy a csak játék alatt megszerzett tudással nem lehet még egy középfokú nyelvvizsgán sem átmenni, de ami még fontosabb, egy ilyen nyelvtudás nem elegendő arra, hogy folyamatos, összefüggő beszélgetésbe elegyedj egy anyanyelvivel, és megbeszéljétek bármilyen komolyabb témájú dolgot, legyen az politika, sport, szórakozás, vagy csak elsírd lelki bánatod angol ajkú haverodnak, mert mondjuk elhagyott a csajod...

Sebastian Seung: I am my connectome
http://www.youtube.com/watch?v=HA7GwKXfJB0

Tehát ez folyamatosan alakul. Elég ha valaki megvizsgálja hogy gondolkozik és beszél külföldön. Egy idő után már nem kell koncentrálni, gondolkodni magyarul, az agyad autómatikusan angolul fejezi ki magát.

A TV egysíkú viselkedés, ahol nem vagy befolyással mit akarsz csinálni. A számítógépet ne tévesszük össze a konzolokkal ami majdnem ugyanaz mint a TV. A PC-nél tudnod kell telepíteni dolgokat, utánnanézni a neten, addonokat, upradeket kell leszedned, felrakni, sokszor beállítani a játékhoz, és ezek főleg ha hardware is érdekel akkor kreativitást is növelik. De az is bebizonyított, hogy míg TV, Mozi, stb csak felviszi az adrenalint benned, az aktívan játszott játékoknál ezt le is adod.

De lehet nézni az autóversenyzőket is ahol szintén bebizonyított hogy a legtöbb jó pilóta ugyanazt csinálja mint a számítógépes játékosok, hogy sokszor már nem gondolkodik, hanem szinte ösztönből teszi amit kell.

A másik fele hogy én is, és sokan így játékok, gép álltal tanultam meg angolul, és a tudományos, stb híreket nézegetni, tanulni, fejleszteni tudásod a lényeg, és élvezetes dolog számomra, és nem valamit kiválasztani a TV-ből és azt nézni mint egy birka. Utánnaolvasni fórumokon ami érdekel, és több szemszögből megvizsgálni azt.

De lehet sokakra más hatással vannak ezek a dolgok. Talán a mikéntjén kellene változtatni hogy mire, hogy használjuk.