Best of Izé

Két bruttó 800 ezres fizu kell, nem három gyerek!

"Gyerek kell a könnyebb ételhez" ...én inkább a zöldségeket részesítem előnyben, főleg nyáron.

Magyarország jobban teljesít.

A szomorú az, hogy ez még nem is igényelne komolyabb gazdasági ismereteket, inkább némi logikát, de ezzel sokan már "elvből" nem foglalkoznak, mert "politika".

OFF

Félelmetes egyébként az a célzott középosztály-fejlesztés, ami Indiában, a kistigriseknél meg Kínában zajlik. Ha Kínának sikerülne még egy darabig a speciális gazdasági zónáin belül tartani a tőzsdepiaci hatásokat, akkor optimista becslések szerint 600 milliós (!!!) aktívan fizetőképes belső fogyasztói réteggel rendelkezne, de megkockáztatom, hogy még a pesszimista is 400-450 körül mozog.

Nem véletlen, hogy próbálkozunk mi is az Unióval, meg az USA-EU szabad kereskedelemmel. Felzabálnak minket, ha nem alakítunk ki valami hasonlót.

Kínában erre már rég rájöttek, ezért küldik őket dolgozni. ;)

Végre valaki érti, hogy miről szól a cikk... Hihetetlen. +1
Ezek után abszolút nem is csodálkozom azon, hogy annyi pénzügyileg (is) bepalizható ember meg túlvállalt hiteles él az országban, ha egy ilyen egyszerű példát ennyien nem képesek követni és értelmezni... -,-

Többször is elolvastam amit írtál. Tiszta és világos magyarázat, amit a cikk írója kihagyott. Köszönet!

10 pont! Sokan járnak ebben a cipőben!

Alapvetően én sem látok problémát az összehasonlított csoportok esetében. Egyrészt azért nem, mert az egykulcsos jövedelemadó hatását látványosan szemléltetni csak valóban jóval átlag feletti kereseti viszonyok esetén lehet. Másrészt pedig azért nem, mert a minimálbér emelése sokkal inkább összetömörítette a munkavállalók alsó harmadát bérviszonyok alapján - értsd, statisztikailag jóval kisebb szórása van az átlagot lefelé húzó értékeknek. Ilyen formában már lehet jól közelítéssel szemléltető reprezentatív csoportokat kialakítani a cikkben említettek szerint. Főleg akkora, ha valóban KSH fogyasztói kosarak alapján számolnak, ami önmagában lehet, hogy eltér egy átlagos család fogyasztási szokásaitól, de ha a viszonyítási alap ugyanaz, akkor a tendenciákat jól mutatja a felmérés.

Az egyértelműen látszik, hogy a gyermekvállalást támogató adózással nominálisan lehet, hogy tízezrekkel jobban jár a család. A kérdés ilyen esetben persze sokkal inkább az, hogy azonos bruttó bérviszonyok mellett az egy, két vagy három gyermek vállalásával "nyert" adókedvezmények fedezik-e a gyermekvállalás költségeit, ami viszont - amennyire látom - csak bizonyos bérviszonyok felett igaz.

A megnövekedett "minden más" egyébként azért nem mindegy, mert remekül reprezentálja a bérviszonyok függvényében változó fogyasztási struktúrát is. Közismert jelenség, hogy minél nagyobb a jövedelmed, arányosan annál kevesebbet költesz a mindennapi létfenntartásra. A kormány pedig ugye pont azzal számolt, hogy ha egy nagy jövedelmű, sokgyermekes családnál több marad a "minden más" kosárban, akkor azt majd "luxustermékek" fogyasztásán keresztül, vagy közvetlen befektetésekkel gazdaságélénkítésre használja. Na ez utóbbi valahogy nem igazán akar látszani, miközben a tömegfogyasztásra alkalmas elvi középréteg pedig pontosan a bérviszonyok feltorlódása, a valódi reálbéremelés hiánya és bizony sokszor az adósságterhek miatt folyamatosan elszegényedik.

Teljesen mindegy, hogy egy konkrét háztartás ezekhez a példákhoz képest mire mennyit költ valójában, nem érted? Az a lényeg, hogy ADOTT gyerekszám, ADOTT jövedelem, ADOTT kiadások mellett hogyan változik a jogszabályokkal a "másra költhető" összeg.
A bruttó-nettó bérkalkulátorokba is beírhatsz bármilyen jövedelemértékeket, bármilyen gyerekszámot, ugyanez fog kijönni, hogy az jár jól, aki minél többet keres, és emellett minél több gyereke van. Ez a cikk annyival mutat többet, hogy megpróbálja kiszámolni, hogy ARÁNYAIT TEKINTVE a nettó jövedelemből mennyi marad ténylegesen zsebben.

Elolvastátok a cikket egyáltalán?

"Gyermek nélkül él azonban a dolgozók közel fele, ők, ha nem magas jövedelműek, akkor rosszabbul élnek, mint 2010-ben."

A példa attól reprezentatív, hogy bemutatja, hogyan alakulnak a bevételek és a kiadások egy sokat kereső, sokgyerekes, meg egy keveset kereső, gyermektelen háztartásban. Így lehet összehasonlítani, hogy a jövedelem számít -e jobban vagy a gyerekek száma, esetleg mindkettő.
Nem hinném, hogy megrendelésre íródott volna a cikk, ugyanis épp az jön ki belőle, hogy rezsicsökkentés ide vagy oda, alapvetően a nyugdíjasok, illetve az amúgy is sokat kereső, emellett gyereket is vállaló családok járnak jól.

Az összehasonlítás ott vezet félre, hogy egyedülálló, nagyfizetésű, minimálbéres, átlegfizetéses és nyugdíjas bevételeit és kiadásait hasonlítják össze.
Az eredmény: az összehasonlítás alapjául szolgáló 5 különböző modellre épített példa alapján az hozható ki, hogy a szavazópolgárok többségének jobb, mint 3 éve.
Nem más ez, mint "parasztvakítás".

Mielőtt vitatkozni kezdenénk, nézzük meg a probléma felvetést.

Helyes-e a két említett háztartás példaként felhozása?

Tartsa fel a jobbik eszét az, aki ismer két bruttó 800-t keresős családot. Aztán ezek közül szűrjük ki a (legalább) három gyerekeseket. A "példa" finoman szólva nem reprezentatív, egy 4-10 család létszámú populációt hoz föl országosan. Persze én is csak hasra ütéssel saccolok.

Vegyünk egy reálisabb példát, mondjuk egy 100 és egy 150 ezret keresőket tartalmazó családot, 50-60 nm méretű lakással, azzal számoljunk. Ekkor jöhet a gyerekek számának, a rájuk eső költségnek, az utánuk kapott kedvezményeknek a számolgatása.

minimálbérből nem nagyon lehet fenntartani autót (a benzinen túl, biztosítás, súlyadó, forgalmi, parkolódíj, pályadíj, szerviz/alkatrész díj)

Nem kell 15-öt fogyasztó merdzsó oda, vannak autók amelyek vételi ára viszonylag alacsony a luxusautókhoz képest, de fenttartásuk nagyon drága (fenntartás alatt a szervizelést értem leginkább, nem a fogyasztást) nagy adag szerencse és hozzáértés kell hogy az ember ezeket elkerülje.
Amúgy nem kizárt hogy abban a 100+ ezer forintban egy lizingdij/bankrészlet is benne van (amit átlag vagy minimálbéren élő család valószinűleg nem vállalna be, inkább vesznek egy használt olcsó járművet, vagy tömegközlekednek).

És itt jön az a kérdés, hogy mi számít konkretizált kiadásnak?
Mert ha csak egy szimpla társasházi lakást veszünk alapul, akkor:
- villany, víz, fűtés, szemétszállítás...mindenhol alap, DE...

- közös költség
- TV, telefon (akár mobil, akár vezetékes), internet
- lakhatási költség (hitel törlesztő, bérleti díj...stb.) Akik szerencsésebbek, azoknak valahonnan van saját lakásuk... úgy tényleg közelít a fenti példa a valósághoz.

Azt én is értem, hogy akik többet keresnek, azok többet is fogysztanak. De ezek a példák elég szélsőségesnek tűnnek számomra.

Aki olyan "merdzsóval" közlekedik, ami 15-öt eszik 100-on az már nem jómódú. Szémomra a jómódú fogalma itthon, az a réteg, akinek nincsenek megéllhetési problémái és stabil (nem hatalmas, csak stabil) anyagi háttérrel rendelkezik és egy egy váratlan kiadás nem vágja a földhöz.

Az a bökkenő, hogy a minimálbéresnek is el kell jutni valahogy a munkahelyéig és nem azok vannak többségben, akiknek 5km-es körzeten belül van a munkahelyük. Hanem ott ahol épp találnak, még az ésszerűség határain belül.

Habár a minimálbéres példa kissé túlzás volt ebben az esetben.

Nézzük a következő esetet:
Van egy fiatal gyermektelen pár, akik saját lakásban (hitel, vagy albérlet terhe mellett) élnek, és van fejenként havi 110-120 ezres jövedelmük. Ha kitalálják, hogy gyereket kéne vállani, akkor az vajon milyen bevételkieséssel járna az első 1-2 évben? Nem is beszélve a várandósság alatt felmerülő költségekről.

Szóval a cikk írója vagy megrendelésre készítette ezt a szemetet, vagy 0 tapasztala van ezen a téren.

A "minden más" az a pénz, ami a felsorolt, konkretizált kiadások után a jövedelemből megmarad. Értelemszerűen minden olyan kiadás, ami az előbbiekben nem szerepel, ide kerül. A rezsi pedig elég konkrét dolog: a lakhatásra költött pénz (közüzemi számlák + közös költség). A közlekedésre költött pénzt gondolom, a szegényebb és gazdagabb rétegek utazási szokásai alapján számolták ki, ami nem ugyanolyan, tehát az erre költött összeg sem ugyanolyan. Nyilván egy-egy konkrét háztartás pontos költései ettől eltérhet, ezek reprezentatív példák. Mit nem lehet ezen érteni...?

Nem is igaz mert a jómódú ember MERDZSÓ-val közlekedik ami 15öt eszik százon. A minimálbéres meg örül ha hónap végén marad kenyérre való, így ő gyalog vagy biciklivel jár feltéve ha megadatik neki az a kényelem.

Ez a cikk baromság!!!

Pl.: A "minden más" kategóriába mi tartozhat bele? Pl.: Lakáshitel, lakbér ??? Mert akkor eleve baromság!

És a rezsi ? Az mit tartalmazhat ?
- villany
- víz + csatorna díj
- fűtés (van ahol fűtés + melegvíz)
- szemétszállítási díj
...akkor
- társasházakban közös költség

És ezek baromira nem arányulnak a jövedelem szinthez, mert pl.: egy jómódú embernek is ugyanannyiba kerül a közlekedés, mint egy minimálbéresnek.