Ha valaki beteszi a pénzét a bankba, akkor követelése lesz a bankkal szemben. Ha pl azt látod az online "bankolásnál", hogy az egyenleged x Ft, akkor az csak annyit jelent, hogy x Ft-nyi követelésed van a bankkal szemben, és NEM azt jelenti, hogy a bank páncéltermében van egy fiók a te neveddel amiben pont az az x Ft van.
Ebben a DRB-Budacash botránynál NEM az történt, hogy a bank suttyomban meghamisította az egyenlegeket (ahogyan te azt képzelted). Itt nem arról van szó, hogy Gipsz Jakab betesz a bankba 1 milliót, a bank meg azt hazudja, hogy csak fél milkót tett be Jakab. Ilyet nem is lehetne megcsinálni. Pillanatok alatt lebukna... Itt EGÉSZEN MÁS volt a disznóság.
Itt az történt, hogy a betétesek pénzét olyan dolgokba fektette a bank, ami számára tilos! Ugyanis a bankbetét -elvileg- egy alacsony kockázatú befektetés (és persze alacsony hozamú). Alacsony kockázatúnak gondolják a kisemberek is akik ott gyűjtik a megtakarításukat. Amikor a béréért keményen güriző melósnak sikerül megtakarítani valamennyit, akkor neki a biztonság a legfontosabb és nem a magas hozam. Az neki nem tragédia, ha csak 5% lesz a hozam, és nem 35%. Az viszont nagyon szar lenne neki, hogy az amúgy is nehezen félretett pénznek csak a felét látná viszont.
Természetesen éppen ezért szavatolják a törvények is -elvileg- a banki betétek biztonságát azzal, hogy megtiltja a banknak a kockázatosabb portfóliókat.
Ezzel szemben itt a bank a rá bízott pénz nagy részét (sokkal többet, mint amennyit szabadna) egy brókercégre bízta. Ami gáz, mert ezek a cégek nagy hozamú, nagy kockázatú piacon tevékenykednek. Pl.: részvényekkel kereskednek, nagy tőkeáttételű derivatív ügyletekkel (CFD) foglalkoznak, stb. Itt sokat lehet kaszálni, és sokat lehet bukni. Magyarul a sok-sok kispénzű betétes pénzét az emberek TUDTA és BELEEGYEZÉSE NÉLKÜL fektették kockázatos ügyekbe.
Az ilyesminek a kimenetele (erősen kisarkítva) a következő:
1) Ezek a befektetések bedőltek, a bank pénze elúszott, neadjisen még baromi nagy tartozása is lesz (tőkeáttételes művelet esetén pl) Na kik isszák meg ennek a levét? Hát a betétesek!
2) Nem dől be a befektetés, hanem nagyot kaszáltak volna, akkor kié a haszon? A betéteseké? Dehogy is, ők csak azt a néhány százalékos kamatot kapták volna meg, amit eredetileg kínált nekik a bank! A haszon egy része a -törvényt szegő- felső vezetőké lett volna, akik szép nagy sikerdíjat vettek volna fel a sikeres év után. A másik része persze a részvényeseké. (Megjegyzem van átfedés a brókercég és a regionális bankok tulajdonosi köre és menedzsmentje között.)
Szóval a kockázat a betéteseké, az -esetleges- haszon viszont nem az övé...
Ha valaki beteszi a pénzét a bankba, akkor követelése lesz a bankkal szemben. Ha pl azt látod az online "bankolásnál", hogy az egyenleged x Ft, akkor az csak annyit jelent, hogy x Ft-nyi követelésed van a bankkal szemben, és NEM azt jelenti, hogy a bank páncéltermében van egy fiók a te neveddel amiben pont az az x Ft van.
Ebben a DRB-Budacash botránynál NEM az történt, hogy a bank suttyomban meghamisította az egyenlegeket (ahogyan te azt képzelted). Itt nem arról van szó, hogy Gipsz Jakab betesz a bankba 1 milliót, a bank meg azt hazudja, hogy csak fél milkót tett be Jakab. Ilyet nem is lehetne megcsinálni. Pillanatok alatt lebukna... Itt EGÉSZEN MÁS volt a disznóság.
Itt az történt, hogy a betétesek pénzét olyan dolgokba fektette a bank, ami számára tilos! Ugyanis a bankbetét -elvileg- egy alacsony kockázatú befektetés (és persze alacsony hozamú). Alacsony kockázatúnak gondolják a kisemberek is akik ott gyűjtik a megtakarításukat. Amikor a béréért keményen güriző melósnak sikerül megtakarítani valamennyit, akkor neki a biztonság a legfontosabb és nem a magas hozam. Az neki nem tragédia, ha csak 5% lesz a hozam, és nem 35%. Az viszont nagyon szar lenne neki, hogy az amúgy is nehezen félretett pénznek csak a felét látná viszont.
Természetesen éppen ezért szavatolják a törvények is -elvileg- a banki betétek biztonságát azzal, hogy megtiltja a banknak a kockázatosabb portfóliókat.
Ezzel szemben itt a bank a rá bízott pénz nagy részét (sokkal többet, mint amennyit szabadna) egy brókercégre bízta. Ami gáz, mert ezek a cégek nagy hozamú, nagy kockázatú piacon tevékenykednek. Pl.: részvényekkel kereskednek, nagy tőkeáttételű derivatív ügyletekkel (CFD) foglalkoznak, stb. Itt sokat lehet kaszálni, és sokat lehet bukni. Magyarul a sok-sok kispénzű betétes pénzét az emberek TUDTA és BELEEGYEZÉSE NÉLKÜL fektették kockázatos ügyekbe.
Az ilyesminek a kimenetele (erősen kisarkítva) a következő:
1) Ezek a befektetések bedőltek, a bank pénze elúszott, neadjisen még baromi nagy tartozása is lesz (tőkeáttételes művelet esetén pl) Na kik isszák meg ennek a levét? Hát a betétesek!
2) Nem dől be a befektetés, hanem nagyot kaszáltak volna, akkor kié a haszon? A betéteseké? Dehogy is, ők csak azt a néhány százalékos kamatot kapták volna meg, amit eredetileg kínált nekik a bank! A haszon egy része a -törvényt szegő- felső vezetőké lett volna, akik szép nagy sikerdíjat vettek volna fel a sikeres év után. A másik része persze a részvényeseké. (Megjegyzem van átfedés a brókercég és a regionális bankok tulajdonosi köre és menedzsmentje között.)
Szóval a kockázat a betéteseké, az -esetleges- haszon viszont nem az övé...