Best of Izé

Nem tudom, hogy egyetértünk-e, szerintem kicsit elbeszélünk egymás mellett. Talán nem fogalmaztam világosan. Hozzáteszem, hogy jelen pillanatban sok szempontból magammal is tudnék vitatkozni. :)

Szóval azt mondom, hogy az ilyen jellegű problémáknak legtöbbször nincs igazán jól körülhatárolható oka. (Ill. okai.) Ha netán valamilyen csoda folytán sikerülne is valamennyit azonosítani, akkor sem tudod legtöbbször "megoldani" a helyzetet anélkül, hogy egy halom másikat ne generálnál. Ez összhangban van mindenféle elemi közgázos megfontolásokkal is. Igaz, részemről ezt a fajta referenciát nem szeretem.
Szóval az említett "valódi betegség" szerintem gyakran nem is diagnosztizálható, csak tapogatózni lehet.

Azt sem tudom továbbá, hogy mi az optimálandó függvény, illetve ennek mik az eszközei, stb. Pl. össztársadalmi haszonról egy ideje (pl. Downs óta) elméleti szinten is nehézkes beszélni. Döntéselméletileg adódhat a Pareto-javítás, ám ilyen logika mentén könnyen nagyon is rendben lehet, ha (a példádnál maradva) sok fiatal drogozik... Ha nincs, akkor az pedig már etika...

Ebben egyetértünk. Legalábbis abban biztosan h nem feltétlen csak egy oka van egy jelenségnek. Lehet több is. Viszont fontos h mindenképpen a belső és meghatározó okokat lássa az ember. Ne a hasfájást kezelje hanem a valódi betegséget.

Szerintem a társadalmi problémáknál ritka, hogy legbelső okról lehessen beszélni. Gyakran inkább "körkörösséget", vagy "egymásba gyűrűzést" látni, mintsem "forrást". Egyik stratégia sem dominálja a másikat. Pláne, hogy a megfigyelő részese annak, amit megfigyel, bla bla bla... Legfeljebb olyasmi jöhet szóba, mint adaptivitás, iteráció, stb.

Szerintem a népi kezdeményezés helyett először azzal kezdjük h megpróbálod megérteni amit írtam.
Nos?

Nem tanultam soha közgázt sem más hasonló pénzügyi ismereteket. Legalábbis iskolában nem. Magamtól olvasgattam sokat. Igazából 14éves korom óta foglalkoztat a társadalom működése mind gazdasági mind egyéb tekintetben. Pénzügyileg pölö kezdetben azt gondoltam h a szocialista gazdaság /pölö többkulcsos adó stb./ a tökély mert milyen 'igazságos' hiszen aki többet keres az többet ad be a közösbe. Aztán felnőttem. :-)

Egyébként általában úgy szoktam gondolkodni ilyen téren h megpróbálom megtalálni egy probléma legbelső okát. Olyan ez mint amikor orvoshoz megy az ember az meg felír neki egy fájdalomcsillapítót a hasfájásra. Igazából sz@rt sem ér mert nem a probléma okát kezelte hanem csak a tünetet. A hasfájás megszűnt de senki nem tudja miért fájt és bármikor előjöhet újra akár még súlyosabb verzióban is.

Pont ugyanez a helyzet itt is. Társadalmi/gazdasági problémáknál is mindig meg kell találni a legbelső okát mert csak úgy lehet kezelni.
Ott van pölö a drogprobléma. Mindenki tudja h egyre több fiatal drogozik és mindenki tudja h ez mennyire káros. Csinálnak is megelőző programokat és hasonlókat. De mégis alig olvasni olyat ahol azt a kérdést tennék fel h:
'MÉGIS MI A FRANCÉRT DROGOZIK MANAPSÁG ENNYI FIATAL?'
Helyette nyomjuk a tünetkezelést és a probléma valódi okai rejtve maradnak.
És ha néha ki is mondjuk a valódi okait akkor sem kezeljük azt. Inkább megelégszünk a fájdalomcsillapítóval. Utána persze látjuk is az eredményét a tünetkezelésnek: szinte nulla.

Ezért szoktam egyébként ilyen szép hosszan írni mert a problémák általában eléggé összetettek és kapcsolódnak egymáshoz. És nem lehet szinte egyiket sem megoldani anélkül h más dolgokra ne lenne hatással.
/Bocsi az agymenésért./

a borravalorol csak annyit hogy egyaltalan nem kell adni semmit! az a parasztsag hogy varjak!

Amúgy részben egyetértünk.
Tök őszintén, trollkodás nélkül kérdezem, hogy tanultál valaha/tanulsz közgázt, igaz? A stílusból, és felépített logikából mintha...

"...A munkáltató nem használ ki senkit és semmit..."

Hááát... izééé... Azéé vannak ehhez képest alternatív tapasztalatok.

Íme, egy alulról jövő népi kezdeményezés (anélkül, hogy bántani akarnálak, kedves izé012!):

Dobjunk össze egy szép listát, olyan kihasználós munkaadókról. Pl munkakör, aktuális szivatás, végkifejlet...

Nos?

Én inkább azt látom h manapság még midig a munkavállaló van aránytalanul védve. Csak megszoktuk h még ennél is jobban voltak védve és amikor egy picit elvettek tőlük akkor megy a nyafi.
Az h munkavállalóból több van mint amennyi munkahely arról nem a munkáltató tehet. Ez egy jóval több tényezőből álló dolog. Meg egyébként is normális valahol bár a mértéke talán nem.


Viszont ha megnézzük h melyik van előnyben akkor az alábbiakat látjuk.

A munkáltató /törvényileg/:
-Nem rúghat ki bárkit bármikor /védett korban lévők satöbbi/.
-Védenie kell a munkavállaló érdekeit a jogaitól kezdve a biztonságáig és az egészségéig.
-Nem foghat össze a többi munkáltatóval h együtt határozzanak meg egy maximum bért.
-Ha tönkremegy akkor nem fizeti neki az állam pár hónapon keresztül a korábbi bevétele egy részét.

A munkavállaló /törvényileg/:
-Bármikor felmondhat ha kedve tartja.
-Nem kell foglalkoznia a munkáltatója érdekeivel.
-Összefoghat a többi munkavállalóval h egy minimum bért határozzanak meg /szakszervezet/.
-Ha elveszti a munkáját akkor az államtól kap munkanélküli segélyt /amit részben a munkáltató adójából kap/.

Én ebben nem azt látom h szegény munkavállalók annyira nagy hátrányban lennének.

Igazad van, a munkáltatót is kell védeni. Sok olyan ember is van, aki a szarlapátolásért, havi 500 E-ret is elkérne, vagy nem ért semmihez, de az árát megkérné annak a semmilyen munkának is.

Viszont ma, a te képedet használva nagyon a munkáltató felé billen a mérleg, dúskál az álláskeresőkben, és a dolgozó elég rendesen ki van szolgáltatva neki.

Persze az ilyen cikkeket, mint ami a posztban van nem a ténylegesen dolgozni akaró emberek írják, hanem azok a csak nyafogni tudó fiatal nagyravágyó kis pöcsök, akik minden munkában találnak kivetni valót, mert ők úgy gondolták a munkásélet az csupa móka, és szórakozás, dől a lé, és egyből vezérigazgatói pozícióra törnek.

Már leírtam az érveimet nem ismétlem magam.


Kérdés:
Ha mérnökökből kevés van és emiatt a mérnökök KIHASZNÁLVA a helyzetet magasabb bérért hajlandóak csak dolgozni akkor szerinted a béreik maximalizálása rendjén lenne? Tudod olyan maximálbér - hasonlóan a munkavállaló érdekében létrehozott minimálbérhez csak itt a munkaadót védenénk. Ugyanis ez pont ugyanaz a megoldás.

Vagy a munkáltató már nem számít? Az nem ember? Az ő bevétele mindegy?
Az dögöljön éhen meg menjen tönkre ha nem tud fizetni annyit amennyit a munkavállaló kíván?

Ezért /lenne/ jó a kapitalizmus. Mert önszabályozó rendszer.
Ahogy itt is épp ezt látjuk:
-A munkáltatók kevesett fizettek
-Idővel kevés lett a munkaerő
-Máris elkezdik növelni a fizetést
A kapitamizmus akkor működik jól ha nem piszkálunk bele és nem nyomjuk le a mérleg egyik oldalát.

A törvény szerint nem használ ki senkit, de emberileg igen. A munkáltató nagyon jól tudja, hogy kevés a munkahely, és nagy a kínálat a munkaerőpiacon, és azt is, hogy sokan napi 12 órában szart is lapátolnának, csak hogy legyen miből fizetni a hitelt, meg legyen mit enni. Szóval aláírják a szerződést, mert a semminél egy szelet kenyér is jobb. Persze mindkét fél tudja, hogy nem fer a dolog.

Sőt van olyan is, ahol felvesznek bizonyos szerződéssel, és utána módosítás meg, bércsökkentés, meg most nem tudunk annyit fizetni, megy a filléreskedés, és a munkáltató nagyon jól tudja, milyen kínlódás és néha hiábavalóság az új munka keresése, ezért sokan belenyugszanak ebbe is.

Igazad van, amit szerettem volna mondani, az az, hogy az összetartás hiánya nagyon nagy problémákat okoz itt is. Ha mindenki, akinek van egy használható szaktudása mutatna egy jó nagy középső ujjat a munkáltatóknak, akik a lehető legkevesebbért szeretnék foglalkoztatni az embert, akkor szépen lassan megváltozna ez a mentalitás. Mert ahogy az első hozzászólásomban is írtam szerintem ez az irányadó most mindkét részről: örülök, hogy van munkám / örüljön, hogy van munkája.

'Ha nem vinnék le a fizetésüket a munkáltatók azzal h aláígérnek egymásnak akkor:'
HELYETT
'Ha nem vinnék le a fizetésüket a munkavállalók azzal h aláígérnek egymásnak akkor:'

Kiegészítés.
Ha nem vinnék le a fizetésüket a munkáltatók azzal h aláígérnek egymásnak akkor:

1-Magasabb bért kapnának.
2-Aki magasabb bért kap az többet tud költeni.
3-A több költés több munkahelyet jelent.


Lefordítva:

1-Józsi megkapta a munkát amit te nem.
2-Mégsem ígérsz alá a Józsinak és ezzel Józsi jól fog keresni.
3-Mivel Józsi jól keres ezért többet fogyaszt.
4-Mivel többet fogyaszt ezért a többlet fogyasztását kielégíti a társadalom.
5-Itt jössz a képbe te akinek ezek után mégiscsak lett munkája.


Ehelyett mi mit csinálunk?
-Egymásnak ígérnek alá a munkavállalók.
-Alacsonyan tartják a saját fizetésüket.
-Nem lesz több munkahely.

Oké

'Mert attól fogsz félni, hogy Józsi egy szemét állat, és úgyse tartja a szavát'
1-Tehát akkor már nem is a munkáltatóval van bajod hanem a Józsival.
2-Eljutottunk oda h te is mint munkavállaló egy ugyanolyan szemét állat vagy mint amit a Józsiról feltételezel.
Ergo továbbra sem értem a nyígását sokaknak.
Ha a Józsi meg te a szemét mert egymásnak ígértek alá akkor miért a munkaáltatót szidjátok?


'nincs demokrácia, se egyenlőség, hanem kuss van'
Ez butaság. Nincs kuss. Mindenki azt tesz amit akar.
Mondtam h NEM LESZ TÖBB MUNKA AZZAL H ALÁÍGÉR A MÁSIKNAK.
Viszont saját magának viszi lentebb az árakat!
Miért? Mert nem lát előre 2 méterre sem.
Ausztriában elég jól összefognak /igen szakszervezetek/ és lám elég elviselhető ott a fizetés.
Miért?
MERT EGYIK SEM ÍGÉR ALÁ A MÁSIKNAK!
Mert tudja jól h azzal nem jut előrébb semmivel nem lesz több munkahely hanem csak versenyt generál a társa és maga között.
Helyette mit próbál meg? -> Most kapaszkodj:
MINŐSÉGET NYÚJT.
Igen. Fogják magukat és megbeszélnek egy minimum árat.
Majd utána nem árversenyt kezdenek egymással hanem minőségi versenyt.
És onnantól a munkáltató nem azt nézi h melyik olcsóbb /hiszen mindegyik ugyanannyiért dolgozik/ hanem azt h melyik a jobb munkaerő.
Ennyire egyszerű a képlet.
Csak ez 65 évnyi mások hibáztatása után nehéz idehaza megérteni...


'És egy köcsög lenne.'
Nem lenne köcsög. Csak a saját érdekét nézi.
Azt alkalmazza aki neki jobban megéri.
Ez köcsögség???
Ennyi erővel te is köcsög vagy, ha a két doboz tej közül az olcsóbbat választod.


'de ez inkább multi környezetben van csak'
Mindenhol így van.


'Ott az van, hogy felvesznek, elvégezheted a munkát, és kapsz érte fizetést.'
És ez miben másabb mint a multinál?


'Szó sincs arról, hogy te adod el a munkádat'
Pedig pont ezt írtad le egy mondattal korábban.


'Ez akkor lenne, ha a munkavállalók válogathatnának a munkaadók között.'
Eltáncolom még egyszer:
-Te a boltban válogathatsz a termékek meg a boltok között? Igen.
-Te eldöntheted h melyiket veszed meg? Igen.
-Te vagy a vevő? Igen.
-A munkáltató válogathat a munkavállalók között? Igen.
-Eldöntheti h melyiket alkalmazza? Igen.
-Ő a vevő? Igen.
A boltos sem válogathat a vevők között mert ő nem vevő hanem eladó!


Mindig a munkavállaló az eladó és a munkáltató a vevő. Nincs kivétel.
Ezért is hívják munkaerő-piacnak. Megveheted a munkaerőt ő meg eladja neked.
A benzinkúton is.

Nagyon előrelátó vagy :)

Elvben tök jó dolog ez, amit leírsz, meg ugye van még szakszervezet is, amit valami ilyesmire találtak ki. De ha magadat, a gyerekedet kell eltartanod és/vagy hónapok óta keresel munkát, akkor nem fogsz nekiállni "okoskodni" hogy álljunk össze, és ne hagyjuk magunkat. Józsi te is mondjál száz forintot, én is mondok száz forintot. Mert attól fogsz félni, hogy Józsi egy szemét állat, és úgyse tartja a szavát, tehát elvállalod 80-ért a munkát. (jó, most visszagondolok régebbi posztokra, ahol elhangzott, hogy képezze magát az ember, meg költözzön, meg bla bla) Mert manapság munkaerőből van több, és a munkáltatók válogathatnak. Kb. három-négy hónapja válogattam én így takarítóból. 3 takarítót akartam felvenni és jelentkeztek több, mint százan! Úgy, hogy meghirdetve sem volt. Szóval van harc, meg ígérgetés, meg válogatás az emberek között. És senki nem fog azért éhen halni, hogy úgy ánblokk jó legyen másoknak is. Ez persze az egyik része, a másik része az, hogy ha annyira szüksége van a munkára, akkor örüljön, hogy van, a harmadik része, hogy nincs demokrácia, se egyenlőség, hanem kuss van, a negyedik része, meg hogy ugyanaz az ember, aki most pampog, mint a blog írója is, valószínű, ha neki lenne lángos sütödéje, ugyanezt csinálná. És egy köcsög lenne. Mondom, nem gazdasági, vagy jogi szempontból. Hanem csak úgy.

Amit írtál, hogy a munkavállaló adja el a szakértelmét, és a munkáltató veszi meg. Ez szép lenne, ha így lenne, és elvben így is van, de ez inkább multi környezetben van csak. Mondjuk egy benzinkutasnál szó sincs ilyenről. Ott az van, hogy felvesznek, elvégezheted a munkát, és kapsz érte fizetést. Vagy eleve esélyed sincs bekerülni még oda se, mert ismeretség kell. Szó sincs arról, hogy te adod el a munkádat és a cég ezt boldogan megveszi. Ez akkor lenne, ha a munkavállalók válogathatnának a munkaadók között. De sajna nincs így. Biztos vannak ágazatok, szektorok, bizonyos szintek, mondjuk egy MBA diplomával, vagy Michelin csillagos étteremben szerzett séf tapasztalattal, vagy szuper sales-es képességekkel, de átlag ember nem válogathat.

Vártam ezt az érvet. Pont ezért írtam a 23-as hsz-emet.
A munkáltató nem használ ki senkit és semmit.

Mert kihasználja azt, hogy van akinek kell a szaros munka, és azt, hogy ha xy-nak nem tetszik, akkor lesz helyette másik száz xy, illetve mert tudja, hogy többet kéne fizetnie, de mégsem. Mondjuk vegyük csak azt, hogy ugye van olyan, hogy minimál bér, de dolgoznak emberek ennél kevesebbért is, mert muszáj, vagy félidőre bejelentve, vagy be sem jelentve. Nem tudnak mást csinálni, nincs túl sok lehetőségük. Jó persze, igen, aláírta, bevállalta, de nem tud mást csinálni, és ezt kihasználják. De ez inkább ilyen morális köcsögség, "üzleties" szempontból nézve, igen, miért megy oda dolgozni.

Egy példa arra h miért ostobaság a munkáltatót szidni az alacsony bérekért:
Legyen 10 alkalmazott. Legyen 5 munkahely mellé.

1-Ha az alkalmazottak megegyeznek egymással
h 100 aranynál kevesebbért nem vállalják a munkát akkor mindegy melyik 5 kapja mert attól még 100 arany lesz mindegyikük bevétele.

2-Ha viszont egymásnak ígérnek alá
akkor sem lesz többnek munkája csak akkor már nem 100 aranyért végzik ugyanazt a melót hanem kevesebbért.

Mindezek után felróni a munkáltatónak h az olcsóbbat választja...?
Vagy te direkt a drágább kenyeret veszed a boltban a két egyforma közül?

Teljesen logikus h ha összefognának a munkavállalók és egy minimum árhoz tartanák magukat AKKOR SEM LENNE TÖBB MUNKAHELY viszont több fizetést kapnának érte.

...

Amit érdemes tudni:
-Mindig a munkavállaló adja el a szakértelmét az idejét a munkáját.
-És mindig a munkáltató az aki megveszi azt.

Az pedig tény h az árat mindig az eladó határozza meg.
/Normális esetben persze./ Ahogy a boltban is.
És itt a munkavállaló az eladó tehát ő határozza meg h mennyiért vállalja munkát.
A munkáltató meg eldönti h megveszi-e avagy nem.
A bért nem a munkáltató hanem a munkavállaló határozza meg.

/Ócska szocialista duma az h a munkáltató él vissza a helyzettel. Ha a boltokban sok kenyér van és ezért az eladók egymásnak ígérnek alá akkor sajnáljuk majd az eladókat h a gonosz vevők kihasználják az árversenyt???/

Kezdeni azokkal, akik betegellátásban dolgoznak. Amúgy a hálapénz is valamilyen formában jatt, hogy "elégedett vagyok a munkával". Ott pedig nem százasokról van szó. Azaz de igen, adott esetben szerintem akadnak, akik hatszámjegyű összeggel honorálják a doki(k) közreműködését.

'kulimunkát piti bérért végeztetnek köcsögség'
???
Ha jól sejtem a két fél között a munka megkezdése előtt létrejött egy megállapodás.
Amit mindkét fél ELFOGADOTT.
Innentől miért köcsögség az ha valaki tartja magát ahhoz?

Dettó!

Lehet, hogy bunkó vagyok, de benzinkutasnak nem szoktam adni, viszont nem is kérem, hogy tankolja meg a kocsimat. De nem is szoktak sietni valahogy, mert nem valami béna szöszi vagyok, vagy öltönyös úriember, aki nem akarja összepiszkolni magát. Visszajárót visszakérem, mert az az én pénzem, én dolgoztam érte. Főleg, olyan helyen, ahol szeretik lehagyni azt az öt forintot. Pl. benzinkút. Egyáltalán. Sehol nem hagyok plusz pénzt, ha valami 995 forintba kerül, adják csak vissza azt az öt forintot, ha én is oda tudok adni 1005-öt, ha arról van szó. És ez az egész jattolás egy hülyeség. Én azon szenvedek, hogy kell-e adni, az bunkónak néz, ha nem adok. Közben nem koldus, és én se vagyok Krőzus. Szóval én se kapok senkitől ajándékot, jattot, jutalmat azért mert végzem a munkámat, azért se, ha mosolyogva, kedvesen végzem a munkámat.

Ki kéne már halasztani ezt, és inkább meg kéne fizetni az embereket.

A helyzet az, hogy a diplomások körében sem lehet válogatni már ma. Egy diplomás is örül, ha keres 100-120-at. Miért? Mert ha dacol, és nincs munkája, akkor még annyit sem kap, és ez is jobb a semminél, illetve ki lehet jönni belőle, igaz félretenni nem sokat tud az ember.

Sajnos mindegy, hogy diplomás, vagy nem, 2 választása van Magyarországon:
- elmegy dolgozni, és 100 körül keres,
- munkanélküli lesz, és megy a diplomájával közmunkára aprópénzért.

Nekem van diplomám, és állami szférában dolgozva kapok 120-at, borravaló nélkül. :P

Na és a benzinkutas? Annak is szoktak adni akik nem hajlandók maguknak tankolni. ( Pedig elvileg feladata lenne? ) Meg ha valahol fizetek valamiért mondjuk 9960-at és otthagyom a tízezrest, általában örülnek neki nagyon, mert azok a szerencsétlenek kb. minimálbérért dolgoznak. Az más kérdés, hogy ha én is annyit keresnék és az meg is látszana, lehet tartanám a markomat a visszajáróért.
Néha megkérdezem, hogy megtarthatják-e azt az 'X' összeget, amit otthagynék szecskát, de pl. volt kínai kajálda, ahol szólt a csaj, hogy nincs jatt, viszont van sok kamera..

mármint az agyagedény készítés vendéglátóhelyen? :)

üdv a kapitalizmus munkaerőpiacán

Én értem, hogy egy diplomás ember miért megy el dolgozni szarért húgyért. Mert van benne tisztesség, és ha nem talál jobbat, akkor sem lébecol. Esetleg. Vagy mert el kell tartani a családot. Nem szégyen ez, volt olyan korszak a világban, amikor diplomások sepertek utcát boldogan, hogy legalább ennyi van, és lesz is. De amúgy nem is hiszem, hogy diplomás komoly felnőtt emberek dolgoznának a Balatonnál.

Egyik vendéglátós ismerősom monda egyszer hogy török étterembe sose menj el dogozni. A "kultúrájukban" teljesen elfogadott a köcsögölés és ezt itt is elvárják az alkalmazottaiktól. Végül is a Balatonon is ez megy csak egy kicsit más értelemben :)

Ez nem arról szól, hogy derogál-e vagy sem. Egyébként a két opción kívül van más is.

ha valami derogál, éhen lehet halni büszkén, emelt fővel

"Legalább van munkám."

Szerintem meg pont az ilyen hozzáállás az, ami sok problémát okoz. Addig oké ez, amíg valakinek nincs semmilyen végzettsége, az tényleg örüljön, ha kapott munkát. Illetve kiegészítem még annyival, hogy egy olyan környéken, ahol amúgy is nagy a munkanélküliség. Azt speciel soha nem értettem, hogy egy jól képzett, diplomás ember miért megy el 80-100 ezerért dolgozni akárhova is. Vagy a balatonon 250 Ft-os órabérért. Ja, de igen. Azért mert mindig lesz valaki aki azt mondja, hogy örülök, nekem legalább van munkám. Ha mindenki azt mondaná egy ilyen "lehetőségre", hogy köszönöm, ennyiért nem, akkor talán változna a helyzet. Mert lássuk be, a két szép szeméért senkinek nem fognak többet fizetni. Ha rá lesznek kényszerülve a cégek, mert nem lesz munkaerő, akkor igen.

nagyon sok egyébként az olyan, aki a becsületes emberek "farvizén" léhűtő.
Nem járok a Balatonra, strandra igen, de nem eszek ott, mert örülhetek, ha nem leszek beteg attól, amit adnak. eddigi tapasztalatok alapján normális lángost (más kaját sem) nem ettem strandon esetleg ötből egyszer, de már feladtam.

Számomra a borravaló olyan, mint az orvosoknál a hálapénz. Nem szabad ezt a hivatást választani, ha erre a jövedelelemre akar az ember építeni. Az ország keleti felén lakó fiatalokat meg arra ösztönözném, hogy menjenek dolgozni, ha meg tudnak egyezni a munkaadóval, ha meg valami nem kóser, akkor ne menjenek. Lehet adni az "ilyen blogok" véleményére is, de azt tudni kell, hogy ez az írás is csak azért született, mert a csávó úszkálni akart még egy kicsit abban az "5 perc hírnévben"

a borravaló adható, de nem jár

Ismerek pár bp-i éttermet, ahol CSAK borravalót kap a pincér (be van jelentve minimálbérre, de fizut nem kap). Persze elég jól keres így is, különben nyilván nem csinálná és nem állnának sorba a munkájáért (elég drága éttermekről van szó). Szóval a borravaló nem csak bizonytalan tényező lehet, egyes helyeken elég komoly összeg.

“Sokan akarnak pár óra alatt sok pénzt keresni”

Balatoni munkaerőhiány: “Most már szenvedünk”
https://www.youtube.com/watch?v=Khx0vpwFaxU

Nem olvastam végig, nekem elég volt az, hogy az első negyedben folyamatosan, a borravaló miatt nyavalyog.
1. Ha a bizonytalan borravalóért mész el dolgozni, hülye vagy. Ez olyan, mintha a bolti eladó azért menne dolgozni, mert bízik benne, hogy sok ember nem kéri a visszajárót, aztán utána nyavajog, hogy hát csak a fizetése van.
2. Én 5 éve dolgozom, ebből átlag 120 E forintért, és csodák csodája, egy forint pluszt nem kapok, és ebből kell fizetnem a rezsit, kocsit fenntartani, és a többi... Marad... amennyi marad. Legalább van munkám.
Az ilyen cikkeket olyan emberek írják, jó magyar mentalitás szerint, akik egy vezérigazgatói állásra is tudnának panaszkodni, pl, hogy sokat kell utazni, alig van a családjával, vagy nehéz irányítani az alkalmazottakat.

Összességében: Üdv a munka világában fiacskám! Édesanyádék már ezt csinálják évtizedek óta panasz nélkül, és örültek, hogy el tudtak tartani a keresetükből.

Megelőztél, pont erre gondoltam, hogy majd tele lesz bevándorlóval a balatoni munkaerőpiac. :D

Borravalót viszont egy felszolgáló se várjon el, ha bunkó, flegma (persze normális vendég viselkedésére), vagy irreálisan sokat kell várni a kajára, vagy rettenetes az étel.

Tehát a cikkíró szerint azért bunkó, tajparaszt valaki, mert a hatezer forintos fogyasztása után nem fizet hétezret...

Na egyszerű a megoldás. A keletiben alvó bevándorlókat oda kell vezényelni, ők koszt-kvártélyért is boldogan megcsinálják.

Viccet félretéve, röhej. De valahogy nem lep meg, illetve ez van régóta. Hallott már az ember strandbüféről, ahol még fizetést sem adnak, mert a jatt és kész. Sajna. Amíg van, aki megcsinálja így is, addig lesz, aki ilyen feltételek mellett dolgoztat.

Egy része a dolognak. A jatt. Ez iszonyat egy hülye szokás. Ha bemegyek a boltba, nem megyek oda az árufeltöltőhöz, vagy a pénztárosnak, és adok neki plusz egy százast, hogy köszi, hogy végzed a dolgod. Azért kell adni az étteremben jattot, mert tudom, hogy keveset keresnek? Vagy mert esetleg kedves volt, hogy kihozta, amit rendeltem? Fizetek valamiért és fizessek még valamiért? A felszolgálási díj még oké, bár az sem. nekem ne tüntessék fel. Legyen benne az árban. A buszra amikor felszállok se dobok egy 50-est a sofőrnek, mondjuk elviteli díjként. Arról ne is beszéljünk, hogy az említett postás, takarító, utcaseprő se kap jattot azért, mert elvégezte a munkáját. Vagy maradjunk a vendéglátásnál, a mosogató. Pedig fontos meló a is. És szinte senki sehol nem kap jattot, csak a vendéglátásban ugye. Nem tudom, taxisnak, fodrásznak illik-e adni, de még az is dühítő. Ha én keveset keresek, senki nem jattol nekem, senkit nem érdekel, hogy mennyiért dolgozom.

De ez egy része, azt, hogy kulimunkát piti bérért végeztetnek köcsögség. Illetve kapitalizmus vagy mi.