Azért azt ne felejtsd el, hogy legalább kétféle oka van a gyerek nem nevelésének.
A klasszikus a trehányság, amikor a szülő nem törődik fattyával, teher neki.
A másik a megideologizált, ami arról szól, hogy a gyereket nem szabad korlátozni semmiben, mert az sérti a szabadságjogait.
Ez utóbbiból sajnos egyre több van...
Hát nem tudom. Én nem ma voltam gyerek, és mindkét szülőm dolgozott rendesen, elég sokat másodállásban is. De azt a kevés időt, amit velem töltöttek próbálták értelmesen eltölteni, illetve még elég kicsi koromban igyekeztek alapvető értékeket belém táplálni. Na nem mondom, mivel amolyan "kulcsos" gyerek voltam, sok hülyeséget megcsináltam, mert megtehettem és nagyobb és felnőtt koromban is, de alapvetően egy normális ember lettem. Nem a nevelési idővel van baj, hanem a minőséggel, illetve annak hiányával. Továbbá azzal, hogy amíg kicsi cuki a gyerek, addig hagyják, amikor már hisztis kis genya, akkor majd az iskolában, amikor meg kiállhatatlan kamasz, akkor meg hujjujjjj. Az oktatásos dologgal, meg hogy iskolában már lassan meg sem lehet kérni a gyereket, hogy tanuljon, na azzal egyetértek. Bár itt is befigyel az, hogy egy egész generáció úgy nőtt fel, ahogy, és azoknak pont olyanok a gyerekei, hogy bokán rúgják az óvónénit.
Az egyik ismerősöm lakása tele van csodálatos üveg (dísz)tárgyakkal. A múltkor egyik ismerősük halálosan megsértődött, mert az 5 éves kis zsebzsarnok fiukat nem engedték a nappaliban focizni. Fölálltak, és demonstratíve elvonultak.
A konkrét esetben én sem tartom egyáltalán megfelelőnek a reakciót. (Egy ilyen reakciót max. akkor tartanék megfelelőnek, ha előtte szintén minimum ököllel, életet, testi épséget veszélyeztető módon támadtak volna az illetőre, és csak ilyen módon tudná magát megvédeni.)
Sok sajnos a frusztrált ember, aki nem tudja levezetni az innen-onnan felgyülemlett dühét, feszültségét, és ez rosszkor, rossz célponton robban (praktikusan olyanokon, akik lehetőleg nem tudnak visszavágni). Mindenki azt hiszi, hogy neki mindig, minden automatikusan és azonnal jár, az ő céljai, törekvései, létezése, kényelme előrébb való másokénál, és ha valaki megsérti az erre vonatkozó vélt vagy valós jogait (legyen az akár a személyes térre vonatkozó jog), sokan agresszívan reagálnak. Nem divat már megállni egy pillanatra, és a másik helyébe képzelni magukat, legyen az az ellenkező nem képviselője vagy más korcsoportból való ember. Ez megfigyelhető a hivatali ügyintézéstől kezdve a közlekedésen keresztül a mindennapi bevásárlásig, de az emberi kapcsolatok alakulásában...és igen, a kommentelésben is.
Rengeteg embernek kizárólag önmaga számít, csak a saját perspektívájából, a saját aktuális céljain, sértettségén, stb. keresztül képes szemlélni, megítélni a helyzeteket. Ebben pedig szerintem nem a technológiai fejlődés meg a "digitális elidegenedés" a fő ludas, az csak kiszolgálja az igényeinket, hanem itt vissza is lehet kanyarodni a nevelés kérdéséhez... Persze, hogy frusztrált, agresszív, összeférhetetlen lesz az az ember, aki a családi környezetben azt tapasztalja, hogy az ő igényei az elsődlegesek, soha nem kell kompromisszumokat kötnie, másokhoz alkalmazkodnia, ha nem tetszik neki valami, elvonulhat, duzzoghat, hisztizhet, nem teszi helyre senki, nem tanítják meg neki, hogyan moderálja magát + tökéletesnek állítják be, nem hívják fel a figyelmét a gyengeségeire, hibáira, nehogy törést szenvedjen a gyenge lelki világa + betegesen féltik a kudarcélménytől, így nem is tanítják meg kezelni azt, illetve kockáztatni, küzdeni a céljaiért. Ez persze kényelmesebb, mint kellemetlen témákról is beszélgetni a gyerekkel, érdemben foglalkozni vele. Egy ilyen embernek nyilván sokkoló lehet, amikor szembesül vele, hogy a többi ember nem így gondolkodik róla, a világ többi része nagyon nem így működik, , hanem több millió, hozzá hasonló kiskirállyal és hercegnővel kell azt megosztania. :) Ebben pedig az elcseszett, elkényeztető, kényelmes nevelés (vagy annak totális hiánya) a fő bűnös, aminek sokszor sajnos az az oka, hogy a szülők is már eleve ilyenek, és azt hiszik, hogy az ő porontyuk az aztán úgy tökéletes, ahogy van, nincs szüksége nevelésre, alkalmazkodjon a világ hozzá. Ez hibás és nagyon káros elképzelés, de újabban nagyon sok szülő sajátja (tisztelet a kivételnek).
Abszolút egyetértek. Régebben azért járt automatikusan tisztelet az időseknek, mert nem tudott bárki megöregedni. Ahhoz, hogy valaki magas kort érjen meg, kiemelkedő képességekkel és egészséggel kellett rendelkeznie + becsülendő mennyiségű és minőségű tapasztalatot, a közösség számára is hasznos tudást gyűjtött ezalatt az idő alatt + a sokkal tekintélyelvűbb társadalmi berendezkedésben az idősek döntöttek a fiatalok helyett is a fontos kérdésekben.
Manapság viszont ez már nem így van. Mostmár tényleg a hülye is meg tud öregedni, ebben a szerencsének is már nagyobb szerepe van, mint az ügyességnek, észnek, erőnek, talpraesettségnek. Aki megérdemli a tiszteletet, mert olyasmit tett le az asztalra / olyan emberileg, az kevés kivételtől eltekintve meg is kapja idős korára, de csak azért én sem vagyok hajlandó tisztelni valakit, mert így-úgy végig tudott vegetálni x évet.
Az is jellemző sajnos, hogy sok idős ember agresszív, arrogáns, alapból lenéző, lekezelő a fiatalabbakkal szemben. Ez persze nem újkeletű dolog, minden korban mentek az idősebb korosztályok részéről a "bezzegazénidőmben" meg a "bezzegamaifiatalok" kezdetű mantra változatai, ez valószínűleg egyidős az emberiséggel. :) - Csak erre a fiatalok nyilván nem udvariassággal, hanem daccal és ellenállásssal reagálnak. - Pláne, ha az előbb vázolt "nevelést" kapták.
Azért attól, hogy valaki bölcsődébe jár, még egyáltalán nem törvényszerű, hogy neveletlen, bunkó vadember lesz belőle... Azt kéne felfogniuk a szülőknek, hogy a gyereknevelés alapvetően az Ő feladatuk, nem a közintézményeké, dadusoké, tanítóké, szomszéd nénié, rendőré, bolti eladóé, stb. Egy tanár nem tudja pótolni azt, amit otthon nem kap meg a gyerek nevelés terén. Ez a probéma szerintem, nem az, hogy valaki bölcsődébe adja a gyerekét. + Az, hogy a szülők (lehet, hogy a saját gyerekkori rossz tapasztalataik, sérelmeik miatt) nem tekintik partnernek a pedagógusokat a gyereknevelésben. Régebben ha egy gyerekre panasz jött az iskolából, otthon elővették, most 10-ből 9 alkalommal ilyen esetben a pedagógust veszik elő a szülők, hogy hogy mer az ő szemük fényéről negatív dolgokat mondani (ismerős tanítók tapasztalata). Így nincs mit csodálkozni rajta, ha önző, agresszív kis g*cik lesznek a gyerekekből... :/
Pont ez a kérdés, és a nagy baj is egyben.
Lassan a szülők a munka meg minden más miatt nem tudják nevelni a gyereküket, rengetegen vannak akik már bölcsődébe beadják a porontyukat. Az óvónők, meg tanítók, tanárok keze meg ugye manapság annyira meg van kötve, hogy lassan törvény kötelezi rá őket, hogy ha "egy kis taknyos szembeköpi őket, akkor meg kell köszönniük", de semmilyen fenyítést nem alkalmazhatnak, mert akkor jönnek a szülők, meg a gyermekvédők, stb. és elbúcsúzhat a munkájától. Ez az igazi gond, és ezért fogunk egyre több ilyennel találkozni.
Egy szóval nem mondtam, hogy üsse agyon. Azt mondtam, nem mindenkinek jár a tisztelet alapból, csak azért mert öreg, vagy mert nő. De egyébként ez régen sem volt másképp. Igen van egy ilyen nosztalgikus elképzelés, hogy régen mindenki talpig úriember volt, és kalapot emeltek a nők előtt, az öregeket meg hellyel kínálták, de ez is csak amolyan "polgári" izé volt, kevésbé illedelmes helyeken ugyanúgy szarba se vették az öregeket. Na de mindegy is.
Gyerek témához hozzászólva. Nem kell éjjel nappal dolgozni egy gyerek miatt, szóval valamennyi időt otthon lehet tölteni, lehet nevelni a gyereket. Főleg, hogy a gyerek nem feltétlenül igényli a tévét, a számítógépet, meg a videót (manapság tabletet, meg i-baszásokat). Szóval a szüli veszi meg, a szülő hagyja rá a gyerekre, a szülő hanyagolja el a gyereket. Nem a mostaniak, mert már azok is így nőttek, hanem az én szüleim mondjuk, mármint a korosztályomé. Nem azt mondom, hogy amúgy minden igyekezet mellett is nem válhat egy gyerekből bunkó felnőtt, meg minden a szülők hibája, de nagyrészt igen. Van egy korosztály, akik úgy nőttek fel, hogy senki nem nevelte őket, mert a szüleik is bunkók voltak, na azok nem nevelik a mostani tiniket. Ez van. Nem más tehet róla. És biza ezek a mai gyerekek, fiatalok, és az öregek. Persze, tegyük fel, te illedelmesen oktatgatod, nevelgeted a gyereked. Na az nem is fog ilyet csinálni, és valószínű, a te édesanyádat sem fogja senki leütni, mert nagy eséllyel kedves illedelmes, tiszteletteljes öregasszony, ha úgy nevelt, hogy te is tisztességre nevelj.
Amúgy meg valóban nem ártana illemtant bevezetni erkölcstan/hittan helyett (bár nem tudom azon mit tanítanak, meg másrészről ha ilyeneket tanítanának, hogy add át a helyed, engedd előre a nőt, akkor meg jönne a hőbörgés tudjuk kiktől)
- Nem tudod eldönteni, hogy a szerencsétlenkedő öreg szándékosan bunkó, vagy épp cukorbeteg, és pl. a kezdődő hipoglikémiás roham miatt tolakszik.
- Kellemetlenkedő alakok voltak, vannak, lesznek. De ennek elintézésére nem az a módszer, hogy agyonütjük.
- A nevelésbe ne menjünk bele, mert akkor a betépett gyilkos emberállat szüleit kellene elővenni. Sajnos sok olyan esettel találkoztam életem során, hogy teljesen normális szülőknek akasztófáravaló gyerekük volt. Vagy két testvér közül az egyik korrekt, a másik meg a neten helyesli buzgón, ha agyonütnek egy nénit a pénztárnál... ;)
- "...az én hátamon nem fog mindenki előrébb kapaszkodni,..." Mondd, elköltöztél Magyarországról? Egyesek negyed százada mást se csinálnak...
- Itt elsősorban nem az öregasszonyról van szó, hanem az emberszabásúról, aki pólót meg farmert húzott....
- Az utolsó bekezdéseddel egyetértek, bár némileg ellentétben áll az addig leírtakkal.
Összefoglalva: a Homo Sapiens nem üt agyon egy öreget azért, mert az pl. ráhúzta a lábára a nyuggertrolit. S ha azt látja, hogy valami retardált ilyet tesz, nem helyesli buzgón...
Köszi a megtiszteltetést, hogy dobogós helyen vagyok :)
Szerintem nem embertelen az a gondolkodásmód, hogy annak adom meg a tiszteletet, akinek jár. Alapból persze igen, mindenkinek. Nem lököm fel a mamikat, mert nem ismerem őket, de ha mondjuk ő lök fel, akkor nem fogom megadni ugyanazt a tiszteletet, mint aki nem bunkó. Ez emberi dolog. Nem kor és nem szerint válogatom meg, hogy kit tisztelek. Az öregség ma már nem érdem, nem művészet, hanem állapot. Attól, hogy valaki öreg, lehet rossz ember. Főleg, ha még ki is használja, rá is játszik. Csak egy példa. Állok a zöldséges előtt öt kiló gyümölccsel a kezemben és furakszik elém egy néni. Amikor rosszallóan nézek rá, akkor jön, hogy de csak egy paprikát venne. Na ekkor én vagyok annyira pimasz, hogy letojom. Mert én meg csak öt kiló gyümölcsöt vennék, amit alig bírok tartani. Ha azt látnám, hogy mögöttem a néni fél kézzel tart egy dinnyét, mert a másik fel van polcolva, simán előre engedném, hogy ne fáradjon.
Az a büdös nagy igazság, hogy tisztelet a kivételnek a mai öregek a mai suttyó fiatalság szülői és nagyszülői, szóval ugyanakkora parasztok, mert ők nevelték ki a mai ifjakat is.
Én döntöm el, hogy valaki megérdemli-e a tiszteletemet. Aki megadja, az megkapja. Mondom ez a viselkedéstől függ. Alapból amúgy én egy nagyon illedelmes és tisztelettudó ember vagyok, mert így neveltek, de az én hátamon nem fog mindenki előrébb kapaszkodni, mert ő meg nem az.
A demenses dolgot fordítva értettem. A bunkó viselkedés elfogadható egy öregtől, ha már nincs annyira magánál. A tiszta agyú nyugdíjasoktól nem.
Anyukám, nagymamám normális, ők nem ilyenek, mint a videón szereplő néni, mert őket is megnevelték, és ők is engem. De ők nem is húzzák át a banyatankjukat az emberek lábán mondjuk.
És mondom, persze nem kell kiütni senkit, akár fiatal, akár öreg. Rá lehet szólni normálisan is. Sőt még kedvesen is, nem is kell feltétlenül bunkónak lenni.
Amit az öreglány müvel az egy elég súlyos probléma.Főként,ha azt vesszük figyelembe hogy nem nagyon hallani erről a problémáról.Nálam egyenértékü azzal,mintha szembejönne velem az utcán és beszólna.Ez az ütés túlzás volt,de egy atyai pofon kijárt volna neki,de legalább egy lekiábálás és ezt most komolyan irom.
Azt gondolom itt az idősebbeknek is változtatni kellene a gondolkodásmódjukon, persze a fiatalok tiszteljék az idősebbet ezzel nincs is gond, de az hogy valaki magas kort élt meg, önmagában nem érdem.
Azt meg végképp nem értem, hogy ide szinte csak lelencgyerekek írnak, akiknek nincs anyájuk, vagy nagyanyájuk?
Akkor legalább arra gondolnának, hogy egyszer ők is lesznek öregek. Azaz agyonütendő vén trottyok... :(
Reméljük a nagy többség csak viccelt, de az tény, hogy elég sok neveletlen fiatal van ma aki nem tisztel semmit, és nincs az életében semmi irányadó mérték, amit be kell tartani, ami éppen aktuális, meg vagyány, meg divatos, az után megy.
"...elavult gondolkodás, illetve nem helyes, hogy adjuk meg az öregeknek a tiszteletet."
Elképesztően embertelen gondolkodásmód. Hihetetlen, hogy ezt te le tudtad írni...
"Persze, aki megérdemli. De elvből? Csak mert öreg?"
És ki fogja eldönteni, hogy megérdemli? És ha szerinted nem érdemli meg. helyben agyonütöd?
"Az az öreg, ha csak nem demens, alzheimeres vagy meszes agyú amúgy, aki megérdemli a tiszteletet, az eleve nem tolakszik, nem tolja a kosarát más pofájába, normálisan viselkedik, ahogy egy tisztes éltes embertől elvárható"
Ha nem úgy viselkedik, vagy demens/alzheimeres, akkor letaglózod?
Át kéne gondolnod ezt az egészet, már anyukád, és a nagymamád érdekében is. Mert a logikád alapján, ha majd egyszer a terhedre lesznek, elteszed őket láb alól?
És még azért is, mert te itt dobogós helyen vagy IQ-ban, és többen adnak a véleményedre. Mit várhatunk akkor a neoprimitív ősemberektől, akik alig várják az alkalmat, hogy gyűlölködhessenek? Azoktól, akik buzgón helyeslik , ill. megmagyarázzák a posztban szereplő génhulladék cselekedetét...?
De ez nem is az ő nagyszüleje volt. Ha meg másé, akkor miért ne?
Viccet félretéve, elvben igazad van, csak hogy elavult gondolkodás, illetve nem helyes, hogy adjuk meg az öregeknek a tiszteletet. Persze, aki megérdemli. De elvből? Csak mert öreg? Nos lehet, hogy egy 20 éves sokkal normálisabban és tiszteletteljesebben élte le addigi életét, mint egy morcos, tolakodó, ágáló 70 éves mami, aki ki tudja mit le nem művelt fiatalon. Az az öreg, ha csak nem demens, alzheimeres vagy meszes agyú amúgy, aki megérdemli a tiszteletet, az eleve nem tolakszik, nem tolja a kosarát más pofájába, normálisan viselkedik, ahogy egy tisztes éltes embertől elvárható. Ez oda-vissza adok-kapok dolog. (Ugyanez vonatkozik a nőkre is)
Persze, elég lett volna rászólni a nénire, de úgy látszik Oroszba ez is máshogy működik.
na örömel látom a kulturánk mégiscsak hatásal van rátok!!!44444
igaz egy zárt renceren belül mindig a roszabik szoricsa kiajót!!!4444
ez gresem törvénye!!!444 csak aközgaszdászok nem tanuják!!!4444
de atol még műkő dikk!!!44444
Csak reménykedem abban, hogy igazad van. Mert ha nem.... :(
Ti kedves fiatal, ne bántsd az öreget,
Aki születésed óta fogta a kezedet.
Vigyázott a te szép életedre,
Jobban, mint a szeme fényére.
Ő is volt olyan szép, fiatal mint te vagy
Ő is elbírta a terhelt kosarakat.
Ő már dolgozott éppen eleget,
Hogy megöregedett, Isten akarta ezt.
Ő adta neki ezt a sok szép évet,
Ami már eljárt a feje felett.
Kedves fiatal, tiszteld Isten akaratát
Ne mérjél az öregnek keserű pohárt.
Mert ha megéred, azt kaphatod vissza,
Amit te most mérsz az öreg poharába.
Adjál inkább szeretet, add mig van kinek,
Mert utána hiába hullatod fájó könnyedet.
Hiába zokogol, nem hallja meg senki,
Te kedves fiatal, szeretsd az öreget!
Mikor megéhezel, a kenyeret kezedbe veszed,
Az első karéj kenyér, az öreget illeti.
Ő adta kölcsön,mikor gyermek voltál,
Most add meg hát neki,hogy ne tartozzál!
A második karéj kenyeret jaj, meg ne edd,
Add kölcsön a te gyermekednek.
Mert ha eljön a te öreg napjaid neked,
Legyen mit megadni a te gyermekednek.
A harmadik karéj kenyér lehet csak a tied.
Amit jó étvággyal csak így eheted meg,
Így élhetel, igaz, tiszta szívvel.
A lelkiismereted így nem feketedik el,
Így lehet életed igazi és szép.
Ami hidd el, öreg és gyermek nélkül,semmit sem ér.
Fogjad hát mindkettőjük kezét, hogy boldog legyél.
Engem kicsit elszomorítanak a hozzászólások. Olyan világban élünk, hogy ha egy tizenéves fiúcskának nem tetszik, amit egy öreg néni csinál mögötte, akkor leüti a nénit, és még a legtöbben helyeselnek is hozzá? Könyörgöm, emberek vagyunk nem pedig állatok, azért, hogy uralkodjunk az indulatainkon, és tiszteletben tartsuk a szüleinket, nagyszüleinket, öregeinket. Vagy az már elavult gondolkodás, hogy megadjuk a tiszteletet az öregeknek? Inkább, ha valamit szólnak pofán vágjuk őket? Kíváncsi lennék, ha az itt lelkesen helyeslő embereknek a nagymamája kerül ilyen miatt kórházba akkor mit szólnának.
A véleményedböl kiindulva Te is az emberek seggébe mászol a sorban a pénztárhoz. Gondolom Te is ettöl tartasz mostmár, nehogy ilyen sorsra juss. Nem?
"A személyeskedést félre téve:"
A idegen emberek csicskázása / szidása sokkal elegásabb, mint az, ha valaki OKKAL érvényt szerez a maga személyes terének megvédésére (oké, elég lett volna szóban elkuldeni a mamát ahová való - khm ... temetö ... khm).
A hozzászólásokból egyértelműen kiderül, hogy a videón szereplő kisegítő iskolás világ-csicskája egy tekintélyes létszámot realizáló osztályba jár... Remélem ti is majd csináltok hasonlóan banális dolgot aminek hatására titeket is majd jól pofán basz valaki csak úgy mert miért ne?
A személyeskedést félre téve: kíváncsi lennék, hogy az ilyen kis foscsíkos gyíknak mi a francra van a szája? No de... nagy az isten állatkertje, alacsony a kerítés.
Nem biztos, hogy egyből ki kellett volna ütni a mamát, de tényleg nagyon idegesítő, mikor valaki ezt csinálja és az a baj, hogy rengetegen vannak, nem csak boltban, postán, moziban, buszmegállóban, bárhol, ahol sorban kell állni. Saját tapasztalat alapján az esetek nagy többségében, az idősebbek, akik így tülekednek. Csak azt nem tudom, hogy egy nyugdíjas hova siet.
Látom megvan a színvonal, adjunk igazat a kis flusztrált idegbeteg hülyegyereknek, aki nagy bátran kiüti a totyogni alig bíró öreg mamát. Gratulálok, nagyon bátor, kulrúrált, és érett viselkedés volt. Kíváncsi vagyok mint csinál, ha egy síró csecsemő idegesíti.
Ez bizony kijárt neki,ha ennyi idősen sem képes civilizáltan viselkedni.Erre én is nagyon érzékeny vagyok.Hazudjunk a másiknak nehogy megsértsük a kis érzékeny egóját,de a másik seggébe állni az rendben van.Nem való a legtöbbünknek a telepes életforma.
Jaja, ráprésel a saját bevásárlókocsimra aztán nem érti miért nézek rá mérgesen., meg amikor elállja az utat és nem tudok elmenni a kocsival, hiába kérem, hogy menjen odébb 10 centit, hogy elférjek, aztán ő van megsértődve ha nem sikerül úgy elmennem mellette, hogy hozzá ne érjek.
Mintha attól hamarabb sorra kerülne, hogy az ember nyakába liheg, meg tolja előre a szalagon a szarjait! Pfejjj de utálom ezt. Ennek ellentéte, meg a pénztáros, aki láthatatlanul gyorsan pityegi az árut, én meg nem tudom olyan gyorsan elpakolni.