Nincs összefüggés. A dolog ennél jóval prózaibb. Az ősközösségek az ébren töltött idejük 90-át azzal kellett töltötték, hogy begyűjtsék s fogyaszthatóvá varázsolják a közvetlen környezetükben rendelkezésükre álló nyers táplálékot. Mondanom sem kell, hogy ez csupán vegetálásra volt elegendő, s éppen a mezőgazdaság és kereskedelem (tehát a különböző feltételeket biztosító régiók nyersanyagainak cseréje) által vehette kezdetét a fokozott ütemű kulturális fejlődés. Másképpen fogalmazva, a könnyen tartósítható, nagy energiatartalmú és könnyen fogyasztható kenyér biztosította, hogy az emberiség kilábalhatott a paleolit pangásból, most viszont egy Szendi Gábor nevezetű kókler azáltal szedi meg magát, hogy túl vastag pénztárcával rendelkező gasztro-kalandorokat vezet vissza az őskorba (már ahogyan azt a Szendi elképzeli). A csipsz és kokakóla pedig nem vívmányok, hanem (bármily hihetetlen) luxuscikkek: tápértékük alacsony, áruk ehhez képest igen magas, ellenben akinek ilyen ízekre támad ingerenciára, s megengedheti magának, akkor hozzáférhet ilyesmihez is - a paleolit kori ember meg örülhetett, ha éhezés nélkül átvészeli a telet.