Az én elképzelésem szerint nem a tömegekben kell keresni a megoldást, hanem a fellépő erőkben.
Nyilván amíg a vasgolyó nincs a rendszerben, addig a pingpong labda és a felfüggesztésének tömege abba az irányba billenti a mérleget. Majd a vasgolyó fel lesz függesztve, tehát tényleges tömeggel nem terheli a rendszert.
Azonban, amint a vasgolyót belemeríted a vízbe az vizet szorít ki, a víz felhajtó erőt kelt a felületen, amivel kvázi felfelé nyomja a vasgolyót. Mert a víz "vissza szeretné nyerni" nyugalmi állapotát. (de mint azt tudjuk az erők mindig viszonylagosak, tehát a víz ugyanakkora erővel nyomja a serpenyőt is lefelé).
És az az erő amivel a serpenyőt nyomja a víz, az így keletkezett nyomással, már nagyobb mint a pingpong labda tömege.
A pingpong labdánál ilyen erő azért nem lép fel, mert az a bal oldali rendszerhez van rögzítve, nem egy külső ponthoz, amihez képest erőt tudna kifejteni (el tudná tolni magát).
Remélem egyértelműen fogalmaztam, és megállja a helyét az állításom. Várom a véleményeket :)
Az előbb persze a hidrosztatikai nyomásos résszel hülyeséget írtam... Így jár az, aki előbb ír és csak utána gondolkozik, mentségemre legyen mondva, hogy az elmúlt három napban nem aludtam hat óránál többet...
A lényeg az, hogy a víz súlyához a bal oldalon hozzáadódik a pingponglabda és a madzag súlya, a jobb oldalon pedig a vasgolyó térfogatával megegyező mennyiségű víz súlya.
Az egyszerű magyarázat: A mérleg serpenyőire mindkét oldalon hat a víz hidrosztatikai nyomása, ennek mértéke csak a vízoszlop magasságától függ, szóval megegyeznek. Az Arkhimédész törvény értelmében a vasgolyót nyugodtan helyettesíthetjük vízzel, azaz, mintha ott sem lenne. A bal oldalon viszont hat még a serpenyőre a pingponglabdát tartó kötélben ébredő kötélerő. A pingponglabda felfelé akarna menni a vízben szóval az azt tartó kötél is felfelé akarja húzni a mérleget. Összegezve a mérleg az acélgolyós oldal felé fog billenni.
Mindenesetre nagyon jó feladvány, előre sajnálom (nem) a hallgatóimat, amikor megkapják majd gyakorlaton ezt a feladatot :)
Az egyik korábbi hozzászóló feltett erről egy youtube-os linket.
Nem lesznek egyensúlyban. Az acélgolyós oldal lefelé, a pingpong labdás oldal felfelé mozdul el, ahogy azt először Biksz írta le.
Egyensulyban állnak.. a lényeghogy a poharakban található víz térfogata egyenlő, a pimponglabda nem emel semmit mert ez csak olyan mintha kisebb lenne a pohár térfogata egy pingpong labdányival a golyó is a másik pohár térfogatát csökkenti ugyanannyira mint a pingpong labda.. szóval egyensúly
Ha mind feszülésig van kötve, akkor a súlyuk lényegtelen, mert egyformának hat. Mert a tömeget a madzag dolgozza fel. És természetesen egyenlő mértékben emelik a vízszintet is.
Szerintem néhányan itt túlgondoltátok a feladatot az erők felvázolásával, attól függetlenül, hogy tényleg ilyen alapon születik meg a megoldás, ha nagyon elméleti fizikába akarjuk átvezetni a dolgot. Pedig a kérdés kvázi pofonegyszerű. Egyetlen egy beugratós része van a dolognak, mely szerint ugyebár minden vízbe mártott test...
A rendszer - tehát a mérleg - alapesetben egyensúlyban van, két, FÉLIG TÖLTÖTT pohárral. Ha ezekben bármilyen módon elhelyezel egy azonos térfogatú pingponglabdát és egy acélgolyót, a rendszer az acélgolyó oldalára fog billenni, hiszen azonos térfogat mellett annak nagyobb a tömege. Azért fontos, hogy a poharak félig vannak feltöltve, mert így feltételezzük, hogy a golyóknak nincs lehetőségük vízkiszorításra úgy, hogy a kiszorított víz távozzon a pohár peremén. Egyedül a golyók által kiszorított különböző mennyiségű víz hatására kerülhetne újra egyensúlyba a rendszer.
Nem néztem végig a kommenteket, de itt az én eszmefuttatásom.
- A pingponglabda és az Acélgolyó térfogata "X" cm3 (vagy ccm).
- A pingpong labda tömege "Y" gramm, míg az acélgolyóé "Z" gramm ( Z egyértelműen nagyobb mint Y)
- Mind a két tartályban "A" ml folyadék található és a tartályok tömege "B" (azonos)
Mivel a pingpong labdában lévő levegő könnyebb, a víznél, ezért az igyekezni fog felfelé haladni ezzel húzó erőt kifejtve a tálka aljára. Azonban mivel ez egy zárt rendszernek tekinthető, és a gravitáció egységesen hat tároló minden pontjára, így lényegtelen hogy a rendszerben hol található meg a labda, annak tömege nem változik. Szóval a bal oldali tároló tömege: Y+A+B.
Az acélgolyót felfüggesztve tartjuk, tehát gondolhatnánk, hogy annak nincs súlya a rendszerre nézve. Ellenben, mivel ismételten egy zárt rendszerről van szó így lényegtelen hol helyezkedik el az golyó a rendszerben, annak tömege már benne van. Azaz a jobb oldali tároló tömege: Z+A+B.
És mivel Z nehezebb, mint Y, így egyértelműen jobb oldal lesz a nehezebb, vagyis arra fog kimozdulni a mutató.
Lehetne itt cifrázni a dolgot egyéb kölcsönhatások (föld forgása,ár-apály,...) és változók bevonásával, de az egyenlet megbonyolításán kívül másra nem megyünk vele.
Ja de, egy valamire: Addig lehet bonyolítani a dolgot, hogy az egyenletekben a változók valami értelmes, de vulgáris szót ki nem adnak.
Amennyiben egyenlő a vízmennyiség, akkor a pingponglabda plusz súlya felé billen el, mert az nehezedik a mérlegre, akár a víz felszínén van, akár alatta. Mit nyertem?
Arkhimedesz törvénye : Minden vízbe mártott test ..... A vasgolyó veszít a súlyából a törvény szerint ... a függesztésen mérve .... ez a plusz tömeg jelenik meg a mérleg karján ( a golyó térfogata X víz ) . A másik pohárban negatív tömeg azaz felhajtó erő jelenik meg a függesztésen de ez a pohár teljes tömegét nem befolyásolja . Ha ugyan annyi a víz mindkét pohárban akkor a vasgolyós lebillen . ..... szerintem .
Igen-igen, persze! Az nem is változik.
Belemerítéssel az változik, hogy a vasgolyó veszít a sujjából, és így a külső tartóoszlop+madzag a nem az egész golyó súlyát tartja (könnyebbnek érzi). Ez azt jelenti, hogy a golyó súlyának csak egy részét tarja a kötél, a maradékot pedig a pohár és ezen keresztül a mérleg. És ez a mérleg által tartott tömeg annyi, amennyi vizet kiszorított a golyó. Ez ugyanannak felel meg, mintha golyó nélkül a pohárba még annyi vizet öntöttünk volna, amennyit a golyó kiszorítana, ha beletesszük. (ez már csak kiegészítő információ)
Nagyon egyszerűen "képletesen":
külön-külön a tömegek: M víz + M golyó
Beleengedve a golyó tömege 2 részre bomlik: M víz + (M golyó - M kiszorított víz) + M kiszorított víz (ami a golyó tömegének egy részét jelenti csak a víz tömegével kifejezve)
Ebből a madzag a zárójeles tagot tartja (ami lecsökkent), a mérleg által tartott tömege pedig lesz a maradék: M víz + M kiszorított víz (ami a golyótól ered, a fennmaradó része az eredeti golyótömegnek)
Ha kivesszük a vízből a golyót felbontjuk a zárójelet, a második egyenletben, és visszakapjuk az elsőt, vagyis a két egyenlet ekvivalens.
Persze, hogy ugyan akkora a víz tömege. Itt nem is ez a buktató. Palinkaman és én ott szúrtuk el, hogy nem adtuk hozzá a jobb oldali acélgolyóra ható felhajtóerő ellenerejét a (jobb oldali) serpenyőt lefele nyomó erőkhöz. Holott a felhajtóerő ellenerejével a víz nyomja a jobb oldali serpenyő alját. ((BAL oldalon, a pingpongnál nem így van, ott a felhajtóerő ellenereje a kötélerő. ))
Pedig könnyen belátható mekkora baromság ez:
Tegyük fel két dolgot kell cipelnem: egy vízzel teli lavórt (2kg) és egy fél kilós vasgolyót. Ha külön-külön fogom őket a tenyeremben, akkor 25N súly nyomja a kezeimet összesen.
Ha viszont belelógatnám a golyót a lavórba egy vékony, elhanyagolható tömegű madzaggal (az első hozzászólásom elcseszett logikájával) csak a 20N tömegű vizes lavórt kellene tartanom + a vasgolyót, amely 5 N-nál kisebb erővel húzná a kezemet.
Tehát az utóbbi esetben kevesebb súlyt kellene tartani. Ami viszont hülyeség. (Sajnos, mert ha igaz lenne, akkor lehetne egy ilyen örökmozgót építeni
Rájöttem. :D
A levezetés a lelke mindennek, meg a képletekben gondolkodás. :D Ezért van az, hogy a fizikusoknak megy a mozgásegyenlet megoldása, integrálás, deriválás, ferde hajítás egyenlete levezetéssel, de néha 2+3 =6, és 2 napig ülünk rajta, hogy miért jön ki hülyeség.
Am én is ugyanazt kaptam, csak felhajtó erő helyett egyszerűen a tömegmegmaradást használtam fel.
Na, megvan. :) Igazolja a videót is. :)
Képlettel felírva már másabb. Szóval: tudom miért kaptam a mínuszokat. :D
Először is: Pontosan a jobb oldal a meghatározó, az acélgolyó. Ugyanis: Minden test annyit veszít a súlyából, amennyi az általa kiszorított víz térfogatának a súlya. Ez azt jelenti, hogy a madzag a bemerített golyó csökkent súlyát tartja (ez a kulcs!), de mivel a tömeg nem vész el, a kötél által tartotton kívüli maradék tömeg hozzá kell hogy adódjon a víz tömegéhez, ami pontosan annyi, mintha a golyónak megfelelő térfogatú vizet beleöntöttünk volna a pohárba pluszban. A tömegeket eljelölve és felírva a mennyiségegyenletet, hogy bemerítés előtt és után ugyanannak a tömegnek kell maradni, szépen kijön. :)
A pingpongos oldalon pedig csak a pingpong labda és madzag súlyával nő az össztömeg, ami szinte biztos, hogy kisebb, mint a másik oldalon a golyó által kiszorított víz térfogata.
Saját hozzászólásomra reagálok, ez már az elmebetegség tünete :-)
Gyanítom, hogy tévedtem. A jobb oldalról kimaradt egy erő. A vasgolyóra ható felhajtóerő ellenereje, ami lefelé nyomja a mérleget. (A vízen keresztül a mérlegre hat.)
Ha a vasgolyóra ható felhajtóerő nagyobb, mint a pimgponglasztira ható nehézségi erő; akkor tényleg a jobb oldalra dőlne.
Ha a pingponglasztira ható nehézségi erő a nagyobb, mint a vasgolyóra ható felhajtóerő; akkor balra dőlne.
Mivel a víz sűrűsége jóval nagyobb, mint a pingpong sűrűsége, ezért (egyforma golyóknál); ezért a jobb oldali serpenyő fog lefelé mozdulni, a bal oldali felfelé.
Ezt írtam én is. Első ránézésre becsapós lehet az összeállítás de csak azt kell nézni, mit mi tart, és mekkorák az össztömegek, amik a mérleg serpenyőit nyomják.
Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy merre borul a mérleg, akkor CSAK azokat az erőket kell számba venni, amelyek a mérleg és a serpenyő érintkezési pontjaira hatnak. (Szemmel láthatóan a mérleg két erőkarja egyforma hosszú, így amelyik oldalon nagyobb az erő, ott lesz nagyobb a forgatónyomaték is.)
Bal oldalon:
1 üres üvegpohár súlya (ez ugyan akkora, mint a jobb oldalon -> kiegyenlítik egymást
2 víz súlya (mind két pohárban ugan annyi víz van - > kiegyenlítik ezek is egymást
3 pingpong laszti súlya (természetesen a benne lévő minimális súlyú levegővel együtt)
És KÉSZ! Ennek a 3 súlynak az összege adja azt az erőt, ami lefelé nyomná a mérleget. A labdára ható felhajtóerőt NEM kell figyelembe venni, mert az nem a mérlegre hat. a kötélerőt SEM KELL FIGYELEMBE VENNI, ami mellesleg pont a labdára ható felhajtóerő "ellen ereje" (illetve egy kicsit kisebb nála, hiszen van némi súlya is a labdának).
Na, akkor nézzük a jobb oldalt:
Itt egy kicsit bonyolultabb a helyzet, mert itt a pohárban lévő cuccokra ható NEHÉZSÉGI erő két különböző ponton alakul át súlyerővé. (egyrészt a mérleg, másrészt felül az oszlop)
Nézzük meg egy kicsit, hogy mi a helyzet a labdával. Hat rá egy lefele ható nehézségi erő (nevezzük Fglabdának), aminek van két ellenereje: 1 kötélerő (hiszen fellül tartja az oszlop) 2 víz által kifejtett felhajtóerő (ami pont akkora, amekkora a pingpongra ható felhajtóerő volt).
Ez a 3 erő eredője = 0, hiszen eleve egyensúlyban a kötélerő=Fg(labda)-felhajtóerő
Ebből - remélem :-) - világos, hogy a jobb oldalon a labdával nem kell számolni.
Tehát akkor a jobb oldalon egyedül két erő nyomná le a mérleget:
1 az üres üvegpohár súlya
2 a benne lévő víz súlya
Összehasonlítva a két oldalt látható, hogy a PINGPONG LABDÁS oldal fog LEFELÉ; a vascsapágyas oldal FELFELÉ elmozdulni egészen addig, amíg a vasgolyó hozzá nem ér az üvegpohár aljához
Mi van a honlappal, sohasem akarja elküldeni a hozzászólásomat!?
A pingpong labdás oldal lesz a nehezebb, így az lefelé billen. Miért? Ugyanannyi folyadék van a 2 pohárban. Az egyikbe belelógatsz egy fémlabdát, de annak a súlyát a madzag és oszlop tartja, ami nincs összeköttetésben a mérleggel. A másik oldalon viszont pluszban tettél a pohárba 2 sújt: madzag, és pingponglabda, ami a pohár aljához kapcsolódik, tehát a súlía hozzáadódik, így ez nehezebb lesz. A felható erő itt a poháron belül hat csak a labdára.
Hasonlattal élve:
Ha ráállsz egy mérlegre, és az egyik karoddal húzod felfelé a másikat még nem leszel könnyebb - ez a helyzet a pohár-pingpong oldallal is, dolgozik ugyan a felhajtó erő, de ez csak akkor hatna a mérlegre, ha egy külső dologhoz lenne rögzítve a pingponglabda. Te is akkor leszel csak könnyebb a mérlegen, ha mondjuk megfogsz egy plafonhoz rögzített kötelet, és úgy húzod magad felfelé a mérlegről.
Hasonló a helyzet a másik oldalon is. Gondolj bele: tartasz az egyik kezedben egy nagy poharat tele levegővel (az is közeg ugyanúgy mint a víz), és beleengedsz egy vasgolyót, és úgy tartod benne, hogy ne érjen a pohárhoz. Ettől nem lesz nehezebb a pohár, mert te tartod a golyót. Vízzel is ugyanígy működne a dolog.
a mérlegre ható erőket kéne figyelembe venni ennél a feladatnál...
ez annyira nem bonyolult szerintem, csak azt kéne megnézni hogy mi hat mire.
a bal oldal egészen egyértelmű, van egy lebegő pingpong labda. az hogy lebeg már megmutatja, hogy bizony a zsinór és a saját tömegének összege is kisebb mint az erő amivel ő felfel szeretne mozdulni, ha nem így lenne az alján gurulna a pohárnak ugye. bal oldalon van egy fölfele ható erőnk ugye.
a trükkösebb a jobb oldal. van egy felhajtó erőnk arkhimédész óta kb, aminek nagysága az a kiszorított jelen esetben víz súlyával jól közelíthető ugye. viszont belátható, hogy ez nem lehet a vasgolyó súlyával megegyező, hiszen az egyensúlyi helyzetéhez egy külső rögzítést is alkalmaztunk a képen láthatóan a mérlegtől egészen független módon. a jobb oldalon tehát van egy felhajtó erő, és egy kötélerő, utóbbi a mérlegtől független, arra hatást nem gyakorol.
a kérdés innentől meg annyira nem is bonyolult. bal és jobb oldalon kiszorítottunk megeggyező mennyiségű vizet, tehát ez egál. a bal oldalon van egy extra fölfele mutató erőnk, jobb oldalon pedig a mérlegre már nem hat más.
Ha a földön lenne az edény akkor nem számítana mert a ping pong labda és benne a levegő nem tudna elég felhajtó erőt képezni, hogy bármi is történjen. Viszont a mérleg esetében az edény és benne a víz elviekben súlytalan mivel egyensúlyban van. Vegyük azt, hogy nincs benne a két golyó és a mérleg nyugalomban van, de egy tized gram változást és érzékel. Ha belelógatod a vasgolyót akkor egyértelműen arra billen. Ha visszatérsz a kiinduló pontra és a ping pong labdás dolgot csinálod akkor felfelé mozdul arrafelé. A kérdés csak az, hogy a kettő hatása egymásra milyen?
A vasgolyónak a súlya nem játszik hiszen a drót tartja. De a ping pong labda kb 2gramm. Benne van 35cm3 levegő kb. Ennek is van egy csekélyke súlya. Ezek mind az összsúlyt növelik, plusz felhajtó erőt is képeznek. Vajon ez a felhajtó erő elég nagy, hogy ellensúlyozza a többlet súlyt amit a labda ad illetve a vasgolyó kiszorító erejét?
Szerintem a következő történik: Bal oldalt azzal, hogy benne van a pingpong labda, és hat rá felhajtóerő, csak a kötelet feszíti, húzza a pohár fenekét. De ez nem befolyásolja azt, hogy a mérleg mennyit mér. Max a labda pár grammos súlya adódik hozzá, ha azzal számolni kell. A másik oldalon viszont a vas golyóra hat felhajtó erő, aminek az ellenereje a vízen keresztül nyomja az edényt és a mérleg karját. Ezt könnyű úgy elképzelni hogy ahogy lógatom bele a vas golyót, érzem, hogy könnyebb lesz, annyival lesz nehezebb a mérleg karján a terhelés. Szóval a jobb oldal nehezebb lesz egy golyónyi térfogatú víz tömegével.
Azt is vedd figyelembe, hogy a ping pong labdában levegő van ami könyebb a víznél és felfelé távozna ha tudna. Mivel nem tud ezért az ott felfelé ható erőként érvényesül. A másik oldalt a fémgolyó pedig elsüllyedne ha tudna, de nem tud viszont nehezebb a víznél így az meg kiszorít, lefele ható erőt képez. Szerintem ezért van egyensúlyban a mérleg mert ez a két erő egyforma marad. Az alap, hogy az edények és bennük a víz súlya ugyanaz. Erre jön a két egyforma erejű de ellentétes irányú erő ami kioltja egymást. Szerintem :)
Ha mindkettőben pontosan ugyanannyi víz van és a mérleg is ki van egyensúlyozva akkor a bal oldali nyelv pontosan egy pingpong labdával nehezebb... tehát ha a legkissebb súlykülömbségre is reagál a mérleg ami mondjuk most egy pingponglabdányival megeggyező akkor balra billenne. De az is lehet, hogy a mérleg középen akkora surlódást vált ki az elbillenéssel ,hogy megakadályozza azt. Viszont az elméletből ezt kizárhatjuk.
Arkhimédész törvénye , fizika általános iskola, ennyi...