Elég kíváncsi lettem, hogy számszerűen milyen eredmények jönnek ki. Ahhoz, hogy a levegő hőmérséklete 10 fokot csökkenjen, a sebességének el kell érnie a 80 m/s -t (~ 290 km/h). 15 m/s -nál (~ 4 km/h) a hőmérséklet csökkenés csupán 0,3 fok. De ezekhez az eredményekhez kellettek az alábbi feltételezések: a levegő ideális gázként viselkedik; a sűrűség állandó; a rendszer izentrópikus, vagyis nincs hőcsere a környezettel és nincs energiaveszteség. Azért azt lássuk be, hogy ezek a feltételek közül egyik se teljesül (némelyiket még csak meg sem közelítjük). Szóval a berendezés még ideális esetben sem túl eredményes, de a valós környezetben a komfortérzet növelésén kívül értelme nincs.
Ha a belső tartály közepe pl nem esik egybe a külső közepével*, akkor a gáznak, mint (egész pontrendszernek) el kell mozdulnia (Rendezett mozgást kell végeznie). Márpedig a rendszer belső energiába csak a részecskék rendezetlen mozgásából származó mozgási energia tartozik. Ha maga a rendszer (test) mozog, akkor az abból fakadó mozgási energia nem. Mivel a külső fal adiabatikus, így a tágulás alatt tényleg lecsökken a belső energia valamennyire. Mihelyt a nyomás kiegyenlítődik, a belső energia visszatér a kezdeti értékre.
Csak egy esetben nem fog ideiglenesen lecsökkenni a belső energia a kiterjedés alatt: Ha a belső tartályból minden irányba egyenlően szivároghatna ki a gáz.
a gáz részecskéinek ugyan van mozgási energiája, de a gáz egészének nincs, mert a tömegközéppont nem mozdul.
gondolatkísérlet:
maradjunk az általad felvázolt külső-belső tartálynál, de a kis tartály a nagy sarkában van. (egyébként mindegy, hol van, mert a dolog technikailag ugyanaz lesz, csak így könnyebb belátni)
a kiengedés után a gáz tömegközéppontja már (nagyjából) a nagy tartály középpontjában lesz. azaz elmozdul.
mivel az átmenet nem végtelen idő alatt megy végbe, azért ez csak úgy lehetséges, ha a tömegközéppont sebességet (azaz mozgási energiát) kap, majd elveszíti.
márpedig ez az energia másból nem származhat, mint a belső energiából, azaz a tranziens ideje alatt a hőmérséklet csökkenni fog.
ha középen van a tartály, akkor is a helyzet, mert a kiáramlásnak iránya van, azaz ott is el fog mozdulni a tömegközéppont, csak ott végül (nagyjából) ugyanoda tér vissza.
A gázmolekuláknak a belső tartályban eleve van mozgási energiája. Az, hogy a szelepen kiáramlik, nem fogja lecsökkenteni ezt az energiát, hiszen vákuummal szemben tágulva nincs térfogati munka sem.
végállapotokat tekintve jogos, de a tranziensben nincs igazad. lesz ugyanis munkavégzés nem is kevés, hiszen a gáz nem gyenge sebességgel fog kiáramlani a belső tartályból, amihez bizony energia kell. aztán amikor majd minden lecsendesedik, akkor visszaáll az eredeti hőmérséklet.
3m3ricus:
Nem hiszem, hogy Demente a 46. hozzászólásnál komolyan gondolta, amit írt. Egyszerűen csak a jó öreg "szalmabábu" retorikai fogást (egyben érvelési hibát) használta fel ellenem.
Lényege: A másik érvét szándékosan eltorzítva/kifacsarva egy nyilvánvaló hamis állítást fogalmaz meg úgy, mintha az a vitapartner állítása lenne (vagy érvéből következne). http://rationalwiki.org/wiki/Straw_man
DEMENTE:
Miközben elvégzed az általam ajánlott kísérletet (lásd 47. hozzászólás), elgondolkodhatnál a következő példán:
Van egy merev falú (tehát állandó térfogatú) tartály, amit a környezetétől adiabatikusan elszigeteltük. (Magyarul nincs hőcsere a tartály és a környezet között). Ebben a tartályban van egy másik kicsi tartály. A külső tartályban legyen közel tökéletes vákuum. A belső tartályban meg legyen mondjuk hélium gáz valamekkora nyomáson.
Nyissuk meg a belső tartály szelepjét!
Mi fog történni? A belső tartályból a gáz nagy része kiszökik a külső tartályba. A nyomás a belső tartályban nyilván lecsökken. Eddig azt hiszem mindketten egyet is értünk
TE (és Leha) véleményed szerint a csökkenő nyomás a hőmérsékletet is lecsökkenti. Ha viszont csökken a hőmérséklet, akkor hova tűnt a belsőenergia?
A külső tartályt nem hagyhatta el, mert az adiabatikusan van elválasztva a külvilágtól.
Akkor most vagy megdöntötted az első főtételt, vagy hülyeség volt az a feltételezésed, hogy a csökkenő nyomás automatikusan csökkenő hőmérsékletet eredményez...
A "titok nyitja" egyébként egyszerű! Mivel a kis tartályból kiáramló gáz vákuummal szemben tágult ki, ezért NEM VÉGEZ TÉRFOGATI MUNKÁT. Így nincs sem belsőenergia csökkenés (hiába csökkent a nyomása és sűrűsége), sem hőmérséklet csökkenés. Egyedül a rendszerünk entrópiája nőtt...
Ember! Ekkora baromságot nem kellene összehordani. Arra nem gondoltál, hogy menet közben a levegő lehűl, keveredik a környezetivel és ezért érzed hidegebbnek! Plusz a turbulens áramlás is benne van.
Concorde-nál meg a TU-144-nél előjött, de a leglátványosabb melegedés az SR71-nél volt. Hangsebesség felett tényleg más törvényszerűségek vannka, de a repülőgép szárnyait és a jegesedést ehhez a témához keverni teljes mértékben hülyeség.
Demente, még egyszer mondom. A SAJÁT HÜLYESÉGEIDET, NE ADD MÁS SZÁJÁBA!
Ha közelről lehelsz a kezedre akkor a tüdődből kijövő NAGY PÁRATARTALMÚ levegő fogja a kezedet érni, Ami ráadásul még MELEGEBB is, mint a kezedet egyébként körülvevő szobahőmérsékletű levegő. Ezért érzed melegnek
Ha viszont távolabb van a kezed, és összecsücsörített szádból ráfújod a levegőt (nyilván nagyobb sebességgel), akkor az összekeveredik a szád és a kezed közti hidegebb + ALACSONY PÁRATARTALMÚ levegővel. Na EZ AZ, ami felgyorsítja a párolgást az izzadt tenyereden.
Te magyarázatod valami olyasmi volt, hogy a kifújt levegő sebessége nagy --> sűrűsége kicsi --> ezért lehűl (vagy már eleve hidegebb környezeténél?) --> kezeddel a hideg levegő érintkezik, ami hőt von el tőle.
Na, akkor miért nem végzed el azt a kísérletet, amit már TÖBBSZÖR IS LEÍRTAM NEKED!
Nevezetesen:
HA(!) a magyarázatod helyes, és tényleg arról van szó, hogy a kezeddel - a szoba levegőjénél hidegebb- levegő érintkezik; AKKOR egy párolgásra nem képes testet is le tudnál hűteni ha sokáig ráfújsz.
Hát akkor légy szíves VEGYÉL ELŐ EGY NYAVALYÁS hőmérőt (alkoholost, vagy higanyost tök mindegy). és PRÓBÁLD MEG lehűteni.
Nem fog sikerülni! Elméleted megbukott.
Tehát ha a szám elé teszem a kezem 3 centire, és ráfújok, akkor kisebb az endoterm párolgás, ezért érzem melegnek, viszont ha 15 re teszem akkor már nagyobb az endoterm párolgás és hidegebbnek érzem! Te egy zseni vagy!
hmmm... Ilyet a szuperszonikus gépeknél tudok elképzelni. Hangsebesség fölött a szárnyak előtt összepréselődik a levegő, drasztikusan megnő a sűrűség, a nyomás és a súrlódás. Ennél jobban nem akarok (és nem is tudok) belemenni a témába. Nekünk az előadó ennyit mondott anno: "Hangsebesség fölött a legtöbb szabályszerűséget, amit eddig tanítottam nektek, kidobhatjuk a kukába." Nem volt része a tantárgynak ez a témakör.
Hujuj... Nem kellett volna ez a sok duma, mert lehet, hogy tanultál hőtent, de fingod nincs hozzá! Ha csendben maradtál volna, okosabb lennél.
Apropó... Szárnyak jegesedése. De miért van az, hogy bizonyos repülőgéepknél nem a jegesedés a legnagyobb gond, hanem a melegedés. Nincs valami ellentmondás?
Demente, a saját hülyeségeidet ne add az én számba!
Idézlek: "...Azt a választ figyelmen kívül hagytam, mert azt hivatott magyarázni, hogy csak azokat a dolgokat lehet hűteni amik izzadnak is..."
Én ilyet NEM írtam. Te írtál egy TOTÁL FALS magyarázatot arra, hogy miért érezzük hűsítőnek, ha ráfújunk. A fals magyarázatod lényegében ugyan az, mint amit Leha mondott: "A gyorsan áramló levegő sűrűsége kisebb, mint a nem áramló --> hőmérséklete is kisebb lesz --> kezünkkel már csak a hideg levegő érintkezik..."....
Én pedig ezt cáfoltam meg! A kezed azért hűl le, mert a ráfújt 37°C-os levegő felgyorsítja az endoterm párolgást. Ha a te és Leha magyarázata jó lenne, akkor egy száraz hőmérőt is le tudnál a testhőmérsékletednél alacsonyabbra hűteni azzal, hogy szimplán ráfújsz.
Olyat viszont, hogy "csak azokat a dolgokat lehet hűteni amik izzadnak is...", én NEM ÍRTAM. Bármit le lehet hűteni, csak más módszerrel...
off topic:
Elhiszem, hogy tanultál termodinamikát, DE:
1) Le sem tudtad írni helyesen.
2) Nem tudod mi a statikus nyomás és a dinamikus nyomás. (Amikor felhozta 3m3ricus, te lehurrogtad.)
3) Irreleváns példát hoztál fel amikor a repülőgép szárnyának jegesedéséről írtál.
4) Nem attól hűl le a gáz, hogy lecsökken a nyomása (vagy a sűrűsége). Akkor fog lehűlni, ha tágulása közben MUNKÁT végez, és a környezetétől nem tud hőt felvenni a munka fedezésére.
Amit az ember nem használ, azt elfelejti. Nincs ebben semmi ciki. De, ha már elfelejtetted, akkor ne akard "megszakérteni"!
Bocsi. Azt a választ figyelmen kívül hagytam, mert azt hivatott magyarázni, hogy csak azokat a dolgokat lehet hűteni amik izzadnak is. Tehát ne fújkáljátok a hőmérőt. Az nem izzad. Ja a 3. Sor körül. Van egy plussz "l" betű abba még nem kötöttél bele.o
Nem csak hogy thermodinamikát tanultam, de repülésből is vizsgáztam. Szóval nem tudsz kioktatni, hogy mitől lenne kissebb a sűrűsége l, hova lessz a többi! Én sem akarlak meggyőzni. Rakj egy papírlapot az asztalra és próbáld onnan lefújni! Az asztal lapjával.párhuzamosan!!! Nem fogod bírni!! Mert mikor felette mozog a levegő akkor az alatta lévő sűrűbb levegő felemeli. Ekkor már alá bírsz fújni. De a papír nem fog elrepülni. Mert alatta ritka levegő jött létre. Hiszen alá trombitáltál. Így a felette lévő nehéz sűrű levegő lenyomja. És így tovább. Na ez a jelenségtől marad a repülő a levegőben, marad a ferrári az úton, vagy megy a vitorlás hajó szélnek szemben. (van vitorlásom is. Kérdezzetek) az hogy ezek a dolgok mellé még hő elvonás is társul, az csak egy plussz jó dolog!
Szerintem nem fake a videó, annyi a trükkje, hogy egy bádogviskóban a felforrósodott levegőt némi áramlásgyorsítással átszellőzteti. A benti 45 fokot kicseréli a kinti 35 fokra.
Egy valamire viszont jó volt ez a videó, egy csomó dolgot tanultam fizikából, ami enélkül a videó nélkül kurvára nem érdekelt volna.
ó, ne már! te ebből ilyen presztizs kérdést csinálsz, vagy tényleg nem érted?
a zárt szoba indifferens. ez nem zárt szoba. ha feltesszük, hogy nem zárt szobában működik, attól még zárt szobában nem kell működnie. olyat még nem hallottam, hogy az asztalon hagyott lufi felfújódik.
a repülőgép szárnynak? semmi. érvekről beszélek. itt valaki felhozta, hogy a repülőgép szárnya azért jegesedik, mert az alakja ...
erre te nem azt mondod, hogy nem azért jegesedik, hanem a túlhűtött vízcseppek miatt a légkörben, hanem azt, hogy a repülőnek nem azért olyan az alakja, hogy jegesedjen ...
amit mondasz, nem releváns. ha nem érted, hagyjuk
Még mindig nem tudtál arra válaszolni, hogy mi a helyzet egy zárt szobával! Ott működne a dolog?
Mi köze a repülőgép szárnyának ehhez? Nem kell terelni...
Demente: ami a patront illeti, ajánlom az előző hozzászólásom utolsó bekezdését. Ugyan az van benne, mint Parafadugó hozzászólásában, csak kicsit szájbarágósan...
- De a patron, a légkondi (egyébként a hűtő is ugyanezt csinálja), és a traktorkerék is több bar nyomással dolgozik. Mikor a gáz kitágul, munkát végez a környezetén és csökken az energiája. Ez az energia egyenlő a nyomás és a térfogat megváltozásának a szorzatával (W=p*ΔV). Amikor több barról lecsökken a nyomás ott jelentős térfogatváltozás van jelentős energiavesztéssel (a légkondiban ráadásul még speciális gázt is használnak).
- A repülőgép esete teljesen más. A levegőben túlhűtött vízcseppek vannak, aminek nekiütközik a repülő és ekkor indul be a fagyás folyamata.
- A tenyérre fújt levegőt már vbk elmondta.
Attól még hogy a szél belefúj egy kóláspalackba, az a néhány száz (talán ezer) Pascal nyomáskülönbség nem fog neked érdemi változást okozni.
Léha, ha jól értelmeztem hozzászólásaidat, akkor a gondolatmeneted zanzásítva a következő:
Kis lukon átpréseljük a levegőt --> áramlási sebessége megnő (hogy a be- és kiáramló térfogatok egyenlőek maradjanak) ---> lecsökken a nyomása (sebességnövekedés miatt) ---> lehűl (ahogy a kiszúrt szódáspatron is)
Ez a fractal wrongness iskolapéldája. http://rationalwiki.org/wiki/Fractal_wrongness Az a gond, hogy a végkövetkeztetésad azért hibás, mert gondolatmenetedben minden egyes lépés rossz!
1. lépésed) Olyan van, hogy tömegmegmaradás (másodpercenként 1kg levegő be, ugyanannyi ki). Olyan is van, hogy anyagmennyiség megmaradás(persze csak ha nincs kémiai reakció a csőben). Azonban a bemenő és kimenő levegő térfogatárama CSAK akkor marad egyenlő, ha a sűrűség nem változik. Összenyomható közegeknél -ahogy azt Parafadugó és 3m3ricus említette- a sűrűség nem marad állandó.
Ebben az esetben a levegő akkor fog átáramlani a palackon, ha nyomáskülönbséget biztosítok. A palackban lévő szűkítés (egyfajta akadály) miatt a levegő a szűkítésnél összenyomódik sűrűsége megnő. (Mivel eközben munkavégzés történik a gázon, a hőmérséklete egy kicsit még EMELKEDNI is fog. Úgy egy hangyafasznyit. Ha én fújom át a levegőt, akkor a rekeszizmaim végzik a munkát).
2. lépésed) Az a baj, hogy még ha el is fogadjuk a gáz áramlási sebességének növekedését, az akkor SEM JELENT nyomáscsökkenést. Ha pl egy zárt csőhurokban elkezdet áramoltatni a gázt, attól még nem csökken a nyomás.
3.lépés: Lecsökken a gáznyomás, akkor szerinted le is hűl a gáz. Na ez a legdurvább hibád!
Ugyanis: A gáz akkor hűl le, ha MUNKÁT végez a környezetén. (Joule-Thomson-hatás, gáz felületi feszültsége, meg a többi extrém dolog itt most nem játszik) Ja ugyanis a gáz munkát végez, akkor a belső energiájának csökkennie kell. (Lásd energiamegmaradás tétele)
Példa1: Egy dugattyú tetejére rakok egy súlyzót, és megengedem a hengerben lévő gáznak, hogy a dugattyú felnyomásával kitágulhasson. Mi történt? A dugattyú és a rajt lévő súlyzókészlet felemelkedett --> helyzeti energiára tett szert a Föld gravitációs terében. (ugye te is munkát végzel, ha nehéz dolgokat emelsz.)
Ehhez a munkavégzéshez energia kellett, amit a gáz a saját belső energiájából fedezett. Mivel ideális gázra deltaU = f/2 * k*deltaT, ezért a csökkenő belső energiával együtt a hőmérséklet is csökken.
Példa2: Kilukasztok egy szódáspatront, és kiáramlik a gáz: Itt IS MUNKAVÉGZÉS történik! A kiáramló gáz munkát végez a Föld atmoszférájával szemben. (olyasmi történik, mint amikor a kádba ülsz, és felnyomja a sejhajod a vizet. Csak itt a légkört "szorítod feljebb")
ELLENpélda 3) ismételd meg az első (dugattyús) kísérletet súlytalanságban. Nincs munkavégzés--> nincs hőmérsékletváltozás.
ELLENpélda 4) Szúrd ki a szódáspatont egy olyan szobában, ahol tökéletes vákuum van. Itt sincs munkavégzés, sem hőmérsékletváltozás. (Joule-Thomson hatás most itt ne játsszon...)
Szumma szummárum: NEM a nyomáscsökkenés hűti a gázt, hanem a munkavégzés!
bocsika, tényleg nem kötözködésből, de ez megint érvelési hiba a részedről. azt mondta, azért jegesedik, mert olyan az alakja és olyanok a sebesség-viszonyok körülötte (most ne firtassuk, hogy ez igaz, vagy sem). te meg azzal cáfolod, hogy nem azért olyan az alakja, hogy jegesedjen? igazad van, csak ez nem cáfolja, amit mond.
a patron, meg traktor szelep nem azért lesz deres, mert gyorsan áramlik a gáz, hanem azért, mert a benne lévő gáz nyomása negyedére, ötödére csökken.
illetve fenntartva lenti okoskodásomat, az áramlási sebesség elhanyagolható (mérési hibán belüli) mértékben felelős ezért a csökkenésért. asszem
Ez nagyon király! Ezzel is meg lehet változtatni a víz DNS-ét? Amúgy ehhez semmi köze a fizikának, ez színtiszta varázslat, a titok nyitja a zöld palackban rejtőzik.:)
Demete, attól, hogy TE nem tudod, mi a statikus nyomás, dinamikus nyomás, attól még 3m3icus tudhatja mi. Áramlástan és termodinamika jegyzeteket ajánlom szíves figyelmedbe.
idézlek: ...majd gondolja át, hogy egy 36-37 fokos (test-hőmérséklettel megegyező) levegőt fújunk ki, és mégis hűsítően hat! Miért? Mert a nagy sebességű, és ezáltal kis sűrűségű légmozgás a környezetétől hőt von el!!!...
ATYAÚRISTEN!!! Azért hűti le a gyorsan kifújt levegő a tenyeremet, MERT a mindig izzadt tenyeremet beborító vékony izzadság (sós víz) intenzívebben fog PÁROLOGNI! És mivel a párolgás endoterm (elvégre a vízmolekulák közti van der Waals kötések felbomlanak), ezért lehűl a tenyerem (onnan veszi fel az energiát).
Próbáld ki: Fújd ki a "hűsítő" levegődet egy száraz hőmérőre. Nem fog lehűlni!
A többiek hülyeségével a következő hozzászólásomban lesz szó.
Szia Demente! Tegnap túrtam jó ideig a netet, és nem találtam olyan összefüggést, ami egy szűkülő csőben haladó gáz hőmérséklet-változására vonatkozik. Illetve amit találtam az a matematikai tudásomat meghaladta, vagy pedig meghaladta a hangsebességet. Tudsz adni valami linket? Lehet, én kerestem rosszul.
Milyen kis sűrűségű??? Mitől lenne kisebb a sűrűsége a kis keresztmetszeten átáramló levegőnek? Hova lesz a többi? Már buktad az egész agymenésed...
A repülőgép szárnyát felhozni megint baromság, mert nem azért repül a gép, hogy hőt von el valami. A fromája se a hőelvonás miatt van úgy kiakítva.
Minek okoskodsz, ha nem értesz hozzá?
Még mindig nem kaptam arra választ, hogy mi a helyzet egy zárt szobával??? Okoskodást ezerrel...
Nekem csak 1 dolog fáj. Ha már ilyen szipiszupi légkondit csináltak, akkor kereshettek volna ahelyett az 1 db zöld flakon helyett még egy átlátszót. Nem hiszem, hogy azon a szemétkupacon nem találtak volna....
Pedig "leha" jól kezdte, csak nem jól érvelt. Mint ahogy a többiek sem cáfolták a dolgot, hanem csak kioktattak mindenkit a baromságukról. Statikus, és dinamikus nyomás? 3m3icus? Valahogy ez úgy hangzik, mint egy átmulatott éjszaka után vannak halvány képek, de azért még sincs minden a helyén!
A patron igen is jó példa! Amikor szódát csinálsz kis keresztmetszeten, nagy nyomással áramoltatsz gázt! Ezáltal megváltozik a gáz sebessége. Mit tanultunk a változó sebességű légmozgásról? Hogy csökken a sűrűsége!! Csökken a sűrűsége, akkor pedig hőt von el! Hogy működik a légkondi? Azaz úgy kérdezem. Miért működik a légkondi jó hatásfokkal? Adott egy a légköri nyomás többszörösén cseppfolyós gáz! Gyakorlatilag a légkondiban található kompresszor nagy erővel préseli át ezt a gázt, egy nagyon picike lyukon! (ahol a lyuk képzi a kompresszor ellenállását) Mikor átmegy a folyadék a pici lyukon, megszűnik az ellenállás, lecsökken a nyomás, és a folyadékból gáz lessz!!! Azaz a cseppfolyóshoz képest 800-szor ritkább közeg!! Ezért bír baromi sok hőt elvonni! De maradjunk az eredeti példánál! Ha szerintetek baromság az egész, akkor arra adjatok választ! Miért van hogy ha a traktor kerekének a szelepét kitekerem nyári nagy melegben, lederesedik a szelep körül a felni? Holott a kerékben is van legalább 30 fokos levegő, és nyilván a környezetünk is 30 fokos! Azért mert a kiáramló levegő sebessége baromi gyors, sűrűsége pedig kicsi! Miért van hogy a repülők szárnyát fűteni kell hogy ne jegesedjenek le? És miért csak az élét, és csak a tetejét kell fűteni? Az alját miért nem? Mert a repülő gép szárnya is így működik! Felül púpos, alul lapos! Tehát ugyanannyi idő alatt ,a két oldalon nem azonos utat kell bejárnia a levegőnek! Felül gyorsabb, ezáltal ritkább levegő lesz, ami nem mellesleg hőt von el, és jeget képez, alul pedig egy kis sebességű sűrű levegőrétek alakul ki!
Én egyébként sajnálom hogy a videó is rosszul érvel, (nem mindenki számára érthető módon) de ha belegondolunk próbál mindenkit késztetni, hogy fújjon bele saját tenyerébe! Tehát 3m3icu és mindenki aki szerint ez baromság, fújjon bele a tenyerébe, majd gondolja át, hogy egy 36-37 fokos (test-hőmérséklettel megegyező) levegőt fújunk ki, és mégis hűsítően hat! Miért? Mert a nagy sebességű, és ezáltal kis sűrűségű légmozgás a környezetétől hőt von el!!!
Az más kérdés, hogy milyen hatásfokkal dolgozik a kólásüveg? El tudom képzelni egyébként, ha egy olyan oldalára teszik a háznak, ahol merőlegesen tudja fújni a szél, akkor bent kellemes hőérzetet biztosít!
én köszönöm hozzám való jóságodat, de azért valamire megkérnélek.
tudom, hogy ez itt az izé.hu, de ez a téma nem egy kis cigányozás/zsidózás/bevándorlózás. ott már fel sem veszem, de azért, ha ilyesmiről beszélgetünk és ugye a saját igazad másokba verésén túl a tudományos igényesség is mozgat, akkor plíz, szállj le a magas lóról, mert te még nem cáfoltál semmit. az érveid nem voltak relevánsak (szemben mondjuk Parafadugóval)
azért köszi
közben aludtam rá egyet ...
feltéve, hogy a szél pont belefúj a flakonba és létrejön a - nyilvánvalóan minimális - nyomáskülönbség, ami - nyilvánvalóan - minimális hőmérséklet csökkenést eredményez, ez akkor is csak a holmi mikrokörnyezetében igaz. a szobában már megint minden visszaáll a régire (sebesség, nyomás, hőmérséklet)
szóval igen, belátom, hogy ez így nem kicsit kamu, hanem nagyon. a tudományos magyarázat magjával ... igaz, de nem moszkvában, hanem kijevben, nem ladát, hanem moszkvicsot és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak
Benjamin Hershey 2 hete
For those saying this won't work, it does work and is actually based on a very simple scientific principle known as the Placebo Effect.
Szerintem most fejezd be a marhaságaidat, mivel kevered a szezont a fazonnal. Már többször és többen is cáfoltuk az agymenésedet, szóval nem kell tovább ragozni.
A patron pedig eléggé rossz példa, szóval inkább maradj csendben.
Fontos, hogy nem a térfogatáramnak kell megegyeznie a két végpontban, hanem a tömegáramnak. Mert a nyomásváltozásnál változik a sűrűség is. A kontinuitás törvénye, amire közvetetten hivatkozol, is a tömegáramokra működik csak. Muszáj figyelembe venni az áramlatokat is. Ha a szűkítésben kisebb lenne az össznyomás, mint a szobában, akkor a szobából áramlana vissza a levegő. Tehát ott csak a flakon többi részéhez képest lehet kisebb. Már egyébként abban sem vagyok biztos, hogy ez a geometria tud konfúzorként működni és nem csak egy sima fojtás.
Növekedés azért van, mert sok a veszteség. Ez a flakon falának felületén létrejövő súrlódásból és a geometria változásából (a szűkületnél is csökken a közeg energiája meg a kilépésnél is) tevődik össze. És az "eltűnt" energia a környezetben jelenik meg hő formájában, mivel másként nem tud. Melegszik a flakon, azon keresztül a tartószerkezet meg a fal és a környezeti levegő is. De abszolút értékben ez olyan kis mennyiségű hő (mert az áramló levegőnek már előtte se volt sok energiája) és olyan gyorsan átadódik minden irányban, hogy szerintem még műszerekkel se igazán lehet kimutatni. A ventilátoros példát azért hoztam fel, mert ha a villanymotor 100%-os hatásfokkal működne, a lapátok akkor is melegítenék a levegőt. De ez is akkor lenne észrevehető, ha egy minden irányba tökéletesen hőszigetelt szobában működtetnénk.
marhaság. nyilván nem fagyna meg a levegő ott, ahol 45 fok van ... ha a cucc tényleg működik, akkor sem egy zárt rendszer. simán lehet, hogy én értékelem túl a lenti gondolatmenetben a dolgokat, de azért hülyeséggel ne cáfoljunk már ;)
hova lesz a hő? amikor kiszúrod a szifon patront, kijön a széndioxid és hozzáfagy az ujjad, akkor hova lesz a hő? na oda.
a videó ugye lehet tök kamu, kicsit kamu, vagy igaz (szerintem kicsit kamu, a 10 fok nekem túl erős), de itt éppen azzal jönnek, hogy nem hidegebbnek érzed, hanem a hőmérő mutatja annak. az meg nem izzad. (vagy igen, de akkor nagyon kamu ;)
na, akkor miről beszélünk? ha a hőmérő 45 fokot mutat (és kamu a 10 fokos csökkenés), akkor a levegő 45 fokos. ott nem játszik a hőátadás, ott csak a párolgás. annak meg mindegy, hogy lamináris-e az áramlás.
egyébként hőátadásban sem fontos. nem az számít, hogy a levegő keveredik-e magával, hanem az, hogy a testfelületedről a páradús réteget elviszi-e ...
meg egy méterre a kólásflakon szájától ki ne találd már, hogy a flakon beli áramlási viszonyok határozzák meg a turbulenciát.
Melyik nyomásról beszélsz? Statikus vagy dinamikus?
HA igaz lenne az elméleted, akkor egy idő után a flakonok kisebbik végénél fagyás lenne, de nem. Másik, ami érdekes, hogy hova a fenébe jut a hő??? Hova tűnik???
Mi a helyzet egy zárt szobával, ahl nincs másik nyílászáró?
Parafadugónak igaza van. Mellesleg csak a levegő mozgása miatt érzed "hidegebbnek" és nem azért, mert ténylegesen lehűl a levegő. Az áramlás meg nagyon is számít, mert hőátadás szempontjából nem mindegy, hogy lamináris vagy turbulens.
- igen ... bár ezt hiszem - ezt most tökre nem tudom alátámasztani, 20 éve estem ki az iskolapadból - a térfogat változik a többihez képest legkevésbé.
a flakonban lévő áramlatok annyira nem számítanak. az elején és a végén lévő térfogatáram számít.
- igen, ez valóban igaz. ezért inkább nagyobb konfúzorral és kisebb szobával (az átmérővel egy nagyságrend :) működhet eredményesen
- a növekedést nem látom be. maximum annyit, hogy a szoba eredeti ablakának áteresztő képességét sokkal jobban csökkenti, mint amennyit a bűvészkedéssel nyer. a ventillátor más, mert ott van egy hőtermelő villanymotor is.
1 nyilván kurvára le van egyszerűsítve a dolog
2 mustály hogy azonos legyen a térfogatáram, vagy kell egy dimenziókapu a kólás flakon közepére egy nyelővel (vagy forrással)
3 nyomásváltozásba ... ez mondjuk jogos, hogy utána visszaáll az egész. valszeg érdemi hőmérséklet csökkenést valahol a kupak környékén lehet mérni, nem a szobát hűti le 10 fokkal
Többmindent nem veszel figyelembe.
- A folyamat nem izochor hanem politropikus, mert kólás flakonokkal csinálják és enyhén szólva se arra vannak tervezve, hogy konfúzorként funkcionáljanak. Nem simul a fal az áramvonalakhoz. A tölcsér részben tömörül a levegő (és ezzel együtt a nyomása is nő) és nem felgyorsulva "átslisszan" a szűkületen, hanem átpréselődik. Míg áthalad a szűkületen valóban gyorsul és csökken a nyomása, de ennél többet nem lehet elmondani. A pontosabb leíráshoz mérésre lenne szükség vagy pontos geometriai adatokra, hogy számolható legyen.
- A szűkületből kilépve visszalassul az áramlat és a nyomása is rendeződik.
- A hőmérséklet inkább növekedni fog, mint csökkenni. Annyira rossz a hatásfok, hogy az energia nagy része hőként disszipálni fog. De ez a növekedés is akkora, hogy csak műszerekkel lenne kimutatható. Ezeknek a szeleknek nincs nagy energiája és hiába nagy a relatív veszteség, abszolút értékben az is kicsi.
Ez ugyanazt csinálja, mint a ventilátor. Az se hűti a levegőt. Csak egy áramló közegnek jobbak a hőátadási tényezői, mint a nyugvónak és ezért érezzük hidegebbnek.
nekem azért vannak fenntartásaim az elméleteddel kapcsolatban.
1. a Bernoulli összenyomható közegre nem ennyire egyszerű.
2. ahhoz, hogy izochor legyen elvárnék egy azonos térfogatáramot a két oldalon, amiről bőven nem vagyok meggyőződve
3. hova megy a hő?
azért ha ügyesen nézitek a videót, kiderül, hogy a cuccot egy már korábban létező ablakra applikálták, tehát légmozgás eddig is volt ... az sem valószínű, hogy a barkács légkondin kívül hermetikusan zárt lenne a bodega.
persze, arra én sem lennék hajlandó megesküdni, hogy 40 ilyen flakon 10 fokot csökkent a szoba levegőjének hőmérsékletén ... erre érdemes lenne egy kísérletet (tudományos alapossággal) elvégezni
akkor nem értetted, pedig szerintem logikusan felvázoltam.
a Bernoulli-elv szerint nagyobb sebességhez kisebb nyomás tartozik (ettől repül a repülő, de nem akarlak összezavarni)
ebből az következik, hogy a kólás flakon kupak felőli végén nagyobb áramlási sebességű, ebből következően KISEBB NYOMÁSÚ a levegő. eddig megvan? mert csak akkor lépjünk tovább, ha ezt érted, elfogadod.
Ha megvan, hogy kisebb nyomású, akkor vissza lehet térni a gimibe (emlékeim szerint a Bernoulli elv ott még nem volt). a izochor nem attól lesz, hogy hőt vonok el, vagy közlök vele, hanem attól, hogy nem változik a térfogata. mitől változna? amennyivel (amilyen arányban) csökken a nyomása, annyival (olyan arányban) csökken a hőmérséklete, ez meg az egyesített gáztörvényből jön ki. ezzel nyilván nem fog elvinni egy hűtőházat, de pár fokot esetleg jelenthet.
A lényeg pont az, hogy a légmozgás miatt érzed hidegebbnek, de nem csökken a hőmérséklete. Ahhoz, hogy működjön kell másik rés is, ahol kimegy a levegő. Próbáld meg egy zárt szobában... :)
Sajna tévedésben vagy... A Bernoulli egyenletet nézve ksiebb keresztmetszeten nagyobb lesz a levegő áramlási sebessége ezért érzed úgy, hogy hűt, de közben a hőmérséklete nem változik.
Itt hogy lehet izochor, amikor se hőt nem közölsz vele, se hőt nem vonsz el?
Azért lehet bármiféle légmozgás, mert máshol a levegő kijut a szobából. Próbáld ezt meg egy zárt térben, ott nulla lesz a hőmérséklet csökkenés és a légmozgás.
a cucc egy konfúzor (illetve több, de a fizikai része egyen is érthető)
a vastag részen bemegy a levegő, a vékony részen meg ki. könnyen belátható, hogy ugyanannyinak kell kijönni, mint amennyi bement. ebből következik (mármint hogy a kis lukon annyi jön ki, mint amennyi a nagyon bement), hogy az áramló levegőnek fel kell gyorsulni. ha felgyorsul, csökken a nyomása (Bernoulli-elv, ezzel a szókapcsolattal érdemes rákeresni). mivel izochor folyamatról van szó, ha csökken a nyomás, illik a hőmérsékletnek is csökkenni. szerintem fizikailag rendben van a dolog, ha valaki garantálni tudja, hogy a szél a vastag rész felől a vékony felé fúj
Nos a fizikai részével nem tudok vitatkozni, hogy a levegő ilyen összenyomásra hűl-e, de azért azt el tudom képzelni, hogy egy ablaktalan fémkalyibába, ha bevezetek némi levegőt, akkor hűl a benti hőmérséklet, mert, hogy ha más nem, de legalább kiviszi a szél a bent rekedt meleget.
Még mindig terjed ez a hülyeség... Rohadtul nem hűti le a levegőt, egyszerűen a levegő mozgása miatt érzi hidegebbnek, persze csak akkor, ha van egyáltalán légmozgás.
Néphülyítésnek megint nagyon jó.
https://www.buzzfeed.com/tabathaleggett/pictures-that-will-fill-every-ocd-person-with-uncontrolla?utm_term=.uvDqPjNx79#.gfWbo25dm8