Best of Izé

"San Francisoban bevezeték a meditációt a gimnáziumban. Napi 2x meditál midnen osztály és ül csendben együtt. Bevezették a csendes üléseket. Az igazgató először így reagált: "hippi marhaság, ha a 70-es években nem ment, most sem fog". Majd 4 évvel később ez történt: 98% al nőtt az iskolalátogatás és 78% al csökkentek a balhék és az erőszakosság. A igazgató ma promótálja a meditációkat az iskolákban, több másik iskolában is bevezették. Otthon tavaly Bagdi Emőke akarta bevezettetni a relaxációt de a keresztény egyház nem engedte, mert sátáninak minősítette. Szerintem előbb utóbb otthon is megvalósul, ha nem most, később. Sokan akarják már."

http://www.nbcnews.com/nightly-news/san-francisco-schools-transformed-power-meditation-n276301

OFF: te nandras01 felesége vagy?

:D

Isten ments!!!!!

Nyugtasson meg téged a Bagdy Emőke!:)

"mennyire lehet eredményes és elmélyült egy olyan meditáció, amelyet vagy a mínusz egyedik(sic!) órában, vagy a nyolcadik(esetleg kilencedik) órában, egy lepukkadt osztályteremben tart egy gyorstalpalót elvégzett és fásultra fáradt tanerő végeztet, miközben a folyosó nagyjából százezer ördögfióka éppen egymást öli?"

ÍGY VAN.

"Teszem azt, ha rosszul végzik, akkor lebénul a fél oldala?Vagy elfelejt egyik reggel felébredni?Netán annyira megnyugszik, hogy nem talál haza?"

Nagyon szépen kérlek, nyugtass meg, hogy ez szarkazmus volt... A hozzászólás elejével pedig teljes mértékben egyetértek.

Hát nem tudom, azt látom, hogy mások a körülmények ma, mint az én gyerekkoromban, de pont hogy én nem tennék különbséget, és nem akarom elhinni, hogy egy mai gyereknek sokkal stresszesebb és nehezebb lenne az élete. Én valahogy sose akarom az én gyerekkoromhoz hasonlítani a mai világot, mert tudom, hogy változnak a dolgok, de nem is gondolom úgy, hogy alapvetően más lenne a világ. Csak a körülmények, vagy a technika, vagy a szokások. Ezért nem értem a bezzeg régen, bezzeg az én időmben kezdetű szövegeket se.

Köszönöm a felvilágosítást, benned bíztam.:)

Ez minden ismeretre igaz.

Látom közben érkezett autentikusabb válasz az enyémnél.

Nem tudlak megnyugtatni,olétezik a stresszes gén, illetve vannak akik születésüktöl fogva, azaz genetikusan hajlamosabbak
stresszelni, ezt/ezeket a tulajdonságokat a környezet tudja tompítani vagy erősíteni.

"Nyugtassatok meg, hogy olyan, mint "stresszes gén" nem létezik?!:)"

Megnyugtatlak, nem létezik. :) Viszont amit a köznyelvben "lelki alkatnak" hívnak (ami valójában persze az idegrendszer egyedi érzékenységével, struktúrájával van kapcsolatban) örökletes tényezőktől IS függ. Viszont sokkal mérvadóbb ebben a témában a környezet, a családi háttér, a nevelés, a követett értékrend és elvárások, az azoknak való megfelelés közben keletkező stressz mértéke és kezelése. Ez viszont szerencsére nagyon jól fejleszthető, egy idegesebb típusú, és valóban sok stressznek kitett ember is élhet nyugodt életet, ha odafigyel magára. Arról nem beszélve, hogy stressz az, amit annak érzünk. Sokszor magunk generáljuk saját magunknak teljesen feleslegesen.

Viszont könnyen azzá válhat, ha nem hozzáértő végzi, oktatja...

Nyugtassatok meg, hogy olyan, mint "stresszes gén" nem létezik?!:)
Ezen az úton tovább haladva feltételezem, hogy olyan jelenség sincs, miszerint hatéves korára minden gyerek befeszül. Vagyis, a család, a környezet hatására válhatnak egyesek stresszessé, feszültté. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen, ahogyan mi felnőttek is stresszesebb életet élünk, mint szüleink-nagyszüleink, úgy ez gondolom a gyerekekre is igaz. Sőt, ezért mi és a környezet a felelős.
Én a problémát abban látom, hogy ha egy adott tudást nem a megfelelő "közönségnek" és nem a megfelelő szakemberek akarják átadni. Mert az ugye világos mindanyiunk számára, hogy nagy kárt ezzel nem lehet okozni az adott résztvevő személyiségében, viszont abban igazuk van egyeseknek, hogy ha nincs haszna valaminek, akkor az akár felesleges is lehet. Idő és energia pocsékolás.
A mai kor gyermeke egészen más környezetben nevelkedik, teljesen más hatások érik, mint amilyenek minket vagy őseinket értek.Emiatt én nem látok abban semmi rosszat, ha követve a fejlődést bevezetünk, kipróbálunk olyan dolgokat, amik régen vagy manapság nem megszokottak. Legyen az jóga, agytorna, búvárkodás vagy tablettréning.
Azonban ha már csinálunk valamit, akkor azt tegyük felelősségteljesen, szakemberekkel, profin. Ismertessük meg először a szülőkkel, felnőttekkel, szkeptikusokkal és ha valóban olyan eredményes és hatásos, akkor könyörögni fognak érte, hogy bekerüljön a NAT-ba.

És még valami: Ez NEM hókusz-pókusz

Én csak átfutottam a cikket, de az megmaradt,hogy a heti öt testnevelés órából kértek 30 percet.

"de itt nem erről van szó, hanem arról, hogy zaklatott környezetben, kétséges képzettségű és elhivatottságú személyek tegyenek úgy, mintha csinálnának valamit."
Most előre elnézést kérek az elhívatott "igazi" pedagógusoktól, de az ő óráikat leszámítva pontosan ez folyik az általános- és középiskolákban, sőt a felsőoktatási intézmények egy részében is.

te most terelsz?

első kommentedbe egy hazai pályán igen elsimert szakembert kritizáltál, második kommentedbe pedig a relaxációs és meditatív technikák működését kritizáltad.

most mint ha menekülőre fognád a szemlélet rendszerbe való bevezetésének problémáival, amit maga Bagdy Emőke is elmondott pontosan a cikkben.

szóval akkor most mi is az álláspontod konkrétan?

pontosítanék: nem pesszimista vagyok, hanem racionális, és mint ilyen, szkeptikus.

azt pedig eszem ágában sincs kétségbe vonni, hogy a nyugodt környezet, az agy "kiüritése", esetleg lágy háttérzene és a gond nélküliség pozitív hatású.
de itt nem erről van szó, hanem arról, hogy zaklatott környezetben, kétséges képzettségű és elhivatottságú személyek tegyenek úgy, mintha csinálnának valamit.
mit gondolsz, mennyire lehet eredményes és elmélyült egy olyan meditáció, amelyet vagy a mínusz egyedik(sic!) órában, vagy a nyolcadik(esetleg kilencedik) órában, egy lepukkadt osztályteremben tart egy gyorstalpalót elvégzett és fásultra fáradt tanerő végeztet, miközben a folyosó nagyjából százezer ördögfióka éppen egymást öli?
egy másik valóságban még az is lehet, hogy lenne értelme ilyen hókusz- pókuszra, de itt...
(persze, ha majd mind a tízezer vadiúj stadion felépül, akkor ott esetleg lehet találni megfelelően nyugodt környezetet, a szurkolók hada úgysem zavarna senkit :)

ha van angol tudásod nyugodtan kutakodhatsz a neten, számtalan PET, és EEG technológiás kutatás bizonyítja a relaxáció, meditáció pozitív fiziológiai hatását.

a szubjektív belső mentális folyamatokról meg nem sokat kommentelnék, ahhoz túlzottan pesszimista vagy, és a győzködés egyáltalán nem cél.

csak pontosítalak, a stresszes gyerek nem= a hiperaktívval. Eleve a stressz, az egy általunk létrehozott állapot, amit ahogy te is írtad, abból következik, hogy valamit nem tudunk kezelni. Viszont, hogy a stressz állapota kiben milyen rakciót vált ki, az már teljesen egyedi és törvényszerűtlen.

Egyébként ez az "öt évesen gyógyszerezik a gyereket" dolog, ezt most mindenre rávágjuk (mert divatos), vagy már otthon tényleg olyan felvilágosult kultúrája van a pszichiátriának, hogy az emberek elég nagy gyakorisággal igénybe veszik a szolgáltalását ilyen témában?

mert hogy usában tényleg megy így a dolog, de hogy otthon is ilyen gyakori gyakorlat lenne ez a gyógyszerezés, abban kicsit kételkedem.

Nem reklámnak szánom: http://agykontroll.hu/mi-az-agykontroll-es-mire-jo

A gyerekek pedig igen is stresszesebbek ebben a felgyorsult világban, mint jó pár éve, és nem tudnak vele mit kezdeni, és a szülő sem tud neki segíteni, mert őt sem tanították meg rá. Ezeket a "stresszes" gyerekeket nevezik ma hiperaktívnak, és kezdik el gyógyszerekkel tömni 5 évesen. Az jobb? Gondold el, mennyi frusztrációt hagyhatnál magad mögött, ha akkor valaki megmutatja, hogy kezelj le bizonyos helyzeteket, és ne okozzon maradandó lelki sérülést ("hülye" tanár, verekedő osztálytárs, csúfolódó lányok, vagy épp apa sosem ér rá velem foglalkozni, mert folyton dolgozik, stb.).

Amúgy az összes vallás, jóga, budhizmus, stb. alapjaiban mind a meditációra épít, a belső nyugalom, belső béke megtatálására, az önmagadra figyelésre. És igenis segíteni tud, tapasztalatból mondom.

Van aki jógázik, van aki csak zenét hallgat, van aki kiáll egy hídra és nézi az elhúzó gyorsvonatokat, kienk mi jön be, a lényeg, hogy legyen egy eszköze, amihez bármikor nyúlhat, ha problémája akad. Mert a hosszútávú stresz bizony elég keményen felőröl, és komoly károk bír okozni, mind menálisan, mind fizikailag.

természetesen sem a keze nem nő vissza tőle, sem a haja nem lesz kék színű, sőt, még haza is talál.
de nem csak azt nevezzük károkozásnak, aminek konkrét, kimutatható káros következménye van.
a homeopátia sem okoz konkrét kárt az alkalmazójában, ettől azonban még úgy baromság, ahogy van- és aki hisz benne, annak adott esetben akár kára is származhat belőle.
ugyanez a viszony a néni által javasolt bullshittel. a gyerek alapvetően és eredendően hiszékeny lény, és ha esetleg erre még a családi környezet is rásegít, akkor elhatalmasodhat benne a hit, hogy relaxálással, meg lótuszüléssel meg magába tekintéssel meg lehet oldani olyan problémát is, amelyre az ilyen "orvoslás" nem kimondottan ajánlatos.

"hogy milyen hátránya lehet egy ilyen meditációnak, relaxációnak, amennyiben nem megfelelően felkészített ember végzi?"

vagy nem fogja tudni hatékonyan használni a gyerek, vagy nem fog működni egyáltalán. Negatív fiziológiai hatása pedig nincs.

Mit érzel amikor valami számodra kedves habitust csinálsz? pl kiülsz a kertbe hallgatni a madarak csicsergését és teljesen lenyugszol.

Emőke is elmondta, hogy talán ennek még nem volt itt az ideje, sőt a tanárok nem lettek megfelelően felkészítve, ha igen, akkor is csak egy kis részük. Megvallom őszintén, hogy én sem örülnék neki, ha a gyermekemnek kötelezően részt kellene venni egy olyan programban, oktatásban, melyet nem megfelelően felkészített emberek, szakemberek végeznek.
Viszont azt el tudnám képzelni és járható útnak találom, hogy minden kötelezettség nélkül, tanítási időn kívül szabadon részt lehessen venni ilyen programban. Ha beválik és eredményes, akkor biztosan sok követője, helyeslője lenne.
Viszont teljesen laikusként megkérdezném egy hozzáértőtől (amennyiben van itt ilyen), hogy milyen hátránya lehet egy ilyen meditációnak, relaxációnak, amennyiben nem megfelelően felkészített ember végzi?
Illetve van(lehet) ennek valami káros hatása a gyerekre?Teszem azt, ha rosszul végzik, akkor lebénul a fél oldala?Vagy elfelejt egyik reggel felébredni?Netán annyira megnyugszik, hogy nem talál haza?

na mesélj, szakmailag kérünk valami kritikát, és ha lehet állja meg a helyét;)

amikor te voltál gyerek, akkor is biztos éltél meg stresszes helyzeteket, csak már lehet nem úgy él az emlékezetedben.
( egy megélt emlék minőségét, megbélyegzését simán módosítjuk megélés után)


Tény és való, hogy több inger éri a mai kor gyermekét, viszont a dramatikusan nagy különbséget mai kor gyermekei és a mi korunk gyermekei között azért látjuk, mert a felnőtt társadalom nem kellően reagál a világ változásaira. Ugye a felnőtteknek van egy mintájuk (amiben felnőttek, ezért nekik ez a normális) amihez hasonlítják a jelen kor mintáját, és persze hogy emiatt sokkal dramatikusabban élik meg a mai világ gyermeknevelését.

vénségére kicsit megzakkant a néni. nem gond, előfordult ez már mással is. amíg csak magát és a hasonló szellemi színvonalú pácienseit nyaggatja a hülyeségeivel, nincs semmi probléma, és szerencsére azért maradt annyi józan esze az illetékeseknek, hogy nem engedik gyerekek közelébe.
túl sok pozitívumot nem lehet a balogh/hoffman páros mellett felhozni, de az, hogy körülröhögték a nénit, mindenképpen dícséretes.

Heavy barátom, valami fantáziát vihetnél bele a dologba.

Kérdés:

Matekot azért tanítanak az iskolában, mert akkor ott azzal megoldasz bármilyen számviteli ügyintézést nyolcadikban?

jó cikk

Érdekes kérdéseket vet fel, hogy miért akarunk ilyen "puha" dolgokat pragmatikus iskolai keretek közé szorítani. Nem vagyok benne biztos, hogy szerencsés, ha az alapvető szocializációs és életviteli jellegű ismereteket, készségeket iskolai keretek között akarjuk átadni a következő generációnak.

Relaxáció, vallás, erkölcstan, etika, kulturális ismeretek, egészségnevelés, tanulásmódszertan. Mit mutat ez? A mai kor gyermekei stresszesek, nincs kialakult erkölcsi-etikai értékrendjük, nem szívják magukba a társadalmi környezetük normáit, önállótlanok és nem befogadóak.

Ezeknek a készségeknek, jellegeknek természetes úton a társadalmi együttélés során kellene kialakulnia a gyermekben, elsősorban a család és a szűkebb környezete hatására. Miért akarjuk a családot felváltani az iskolával?

Édesanyám egyébként 25 éve alsó tagozatos gyerekeket tanít, és pont a napokban jegyezte meg, hogy mennyit változott a helyzet manapság. Sokkal több ilyen jellegű problémával találkozik, miközben a valódi tudás- vagy ismeretátadás lehetőségei is szűkülnek. Sokkal nehezebb a mostani gyerekek figyelmét megragadni. Szerintem ebben már egyfajta generációs szakadék is közrejátszik - elsősorban a tanítási technikák szempontjából, de az alapvető társas készségek ilyen szintű hiánya sem könnyíti meg a dolgát.

Pl. ezért: www.ize.hu/index.php?search=drphil ;)

XD XD XD

Nem, hanem azért, mert a piához nyúlnak a szülők, meg a halálba menekülnek,amiért olyan hülyék a gyerekeik.:)

De vajon azért, mert leterheltek a gyerekek?

elbagatelizálhatjuk a mentális egészség problémáját , de nem véletlen, hogy világelsők vagyunk az alkohol fogyasztásban és öngyilkosságok számában

6 éves gyerekeknek stresszmentesítő óra, istenem :D

- Pisti, neked hányas lett a múlt heti relaxációd?
- Kettes b'meg, nagyon viszketett a seggem, és észrevette a tanár, hogy segédeszközt használok a megvakarásához.
- Nekem i csak négyest adott, mert nem mentem le csak bétába.
- Bezzeg a Jolika jóllakott előtte, el is aludt egyből, csillagos ötös lett neki.
- Na, majd a jövő heti órán lehiggadunk. El ne felejtsd megcsinálni a házit belőle, tudod, az éjszakai mély alvást. A múltkor azért kaptam egyest rá, mert a szomszéd kutyája miatt csak félálomban aludtam.

....attól féltek becsempésszük a buddhizmust..... ezt bírom. Úristen mi történne Magyarországgal, ha becsempésznék a buddhizmust a gyerekek nevelésébe. A pokol legmélyebb bugyrában rohadna el az ország! De a hittant azért becsempészhetjük, ja tényleg Szűz Mária országa vagyunk.

Abszolút nem akarok abba a hibába esni, hogy bezzeg az én időmben.... de bezzeg az én időmben nem voltak ilyenek. Elmentünk az iskolába, tanultunk feleltünk, egyest kaptunk, ötöst kaptunk, hazamentünk, tanultunk vagy nem, és kész. Nem tudom, mert nem vagyok ma iskolás, és iskolás gyerekem sincs, de olyan, mintha 10-szer olyan nehéz lenne ma az iskola, mint húsz éve mondjuk. Nem értem, ennyire nehéz manapság gyereknek lenni, vagy ennyivel több stressz éri az embereket, vagy ennyire hülyébbek a mai gyerekek, hogy bármiféle stresszkezelés és jobb agyféltekés könnyítés nélkül nem tudnak elvégezni egy általánost meg egy gimnáziumot. Mert kicsit úgy tűnik, mintha le lennének degradálva a mai gyerekek. Jajj sok a tananyag, jajj stresszes az élet, jajj nehezek a tankönyvek, jajj nagy az elvárás. Ez tényleg így van?

Valaki, akinek van iskolás gyereke? mi a helyzet?