Best of Izé

http://index.hu/tech/2014/05/18/kiutaljak_a_noket_a_kockak/

"sokan az egyenlőség fogalmát összekeverik az egyformasággal."
Igen, de alapvetően összekeverve is használják sokszor - ez a tapasztalatom.
"Ha valaki csak a férfiasnak, illetve nőiesnek..."
Persze. Néha viszont színt visz a mindennapi életbe. :)

:D Értem. Szerintem az a baj, hogy sokan az egyenlőség fogalmát összekeverik az egyformasággal. Nem az a cél, hogy a férfiak és a nők viselkedésben, kinézetben teljesen egyformákká váljanak (isten őrizz...), hanem az, hogy a biológiai különbségek ellenére azokon a területeken, amiket ez marhára nem érint (pl. munkavégzés honorálása), egyenlő esélyekkel indulhassanak az egyenlő kötelességek, elvárások mellett.
A magánélettel kapcsolatban meg úgy gondolom, hogy egy igazi férfi egyáltalán nem lesz attól kevésbé férfias, hogy pl. elmosogat maga után, ahogy egy igazi nő is tud maximálisan nőies és szexi lenni farmernadrágban, villanykörte-cserélés közben is. Ha valaki csak a férfiasnak, illetve nőiesnek kikiáltott, eltúlzott attitűdök gyakorlása közben, illetve a tipikus férfias / nőies külsőségek felvételével tud férfinak / nőnek látszani, akkor ott komoly problémák vannak, amiket a régebbi, külsőségekre alapozó felfogás konzerválása sem fog megoldani...

Ööö...most jöttem vissza ehhez a poszthoz. Mit nézzek fb-n? :) (Kis fáziskésés... :D)

Nem részletezném az okokat, nehezen bár, de leesett :D

Ne érts félre, nem akarom túldramatizálni. Amit írsz, azzal gyakorlatilag egyetértek, nem is igazán Veled kellene "vitatkoznom". A lentebbi vita pedig botrányosan hosszú, esélytelen volt visszaolvasni mindent, mindenkit :)
Nos, amolyan "régi vágású" pasasnak tartom magam, ennek előnyeivel és hátrányaival. Ebből kifolyólag érnek manapság "furcsa" hatások. Nem zavarnak, mert valahol lesz*rom, inkább tényleg csak furcsák. Mondok egy példát. Pár hete előreengedtem (illetve akartam engedni) az ajtónál egy nőt, aki "felcsattant", hogy nem a középkorban élünk... Ez nyilván szélsőség, de nem egyedi eset. Nem szívtam mellre, mindössze (ahogy írtam) furcsa.
Gondolom azt, hogy azonos eredményű munkáért azonos fizetés, elismerés, vagy büntetés stb. járjon - tkp. mindentől függetlenül. A nem nem mércéje az eredményeknek. Azzal az érveléssel sem értek egyet (tipikus válasz), hogy "jó, legyen "egyenrangúság", de akkor is, ha rózsát kell venni, vagy zongorát felvinni a másodikra". Tökre félreviszi a kommunikációt.
Részemről cél az, hogy elsősorban én tartsam el a családomat, adjam a páromra a kabátot, vagy szereljek a ház körül, ha kell. Nem esik ki a kezemből a tányér, ha mosogatni kell (értsd: szoktam), és távolról sem gondolom, hogy a nőnek a konyhában a helye. Becsszó. Tisztelem ugyanakkor azokat a (praktikusan) nőket, akik néha napján hajlandóak (mittudomén) szoknyát felvenni, "klasszikus" értelemben nőként viselkedni. Hozzáteszem, semmi bajom azzal, aki nem, max. haverként nézek rá :D Megfordítva: a feminim férfiak esetében ugyanez mondjuk valószínűtlen...

Elszoktam én a kommenteléstől :D Na szóval...

Ne érts félre, nem akarom túldramatizálni. Amit írsz, azzal gyakorlatilag egyetértek, nem is igazán Veled kellene "vitatkoznom". A lentebbi vita pedig botrányosan hosszú, esélytelen volt visszaolvasni mindent, mindenkit :)
Nos, amolyan "régi vágású" pasasnak tartom magam, ennek előnyeivel és hátrányaival. Ebből kifolyólag érnek manapság "furcsa" hatások. Nem zavarnak, mert valahol lesz*rom, inkább tényleg csak furcsák. Mondok egy példát. Pár hete előreengedtem (illetve akartam engedni) az ajtónál egy nőt, aki "felcsattant", hogy nem a középkorban élünk... Ez nyilván szélsőség, de nem egyedi eset. Nem szívtam mellre, mindössze (ahogy írtam) furcsa.
Gondolom azt, hogy azonos eredményű munkáért azonos fizetés, elismerés, vagy büntetés stb. járjon - tkp. mindentől függetlenül. A nem nem mércéje az eredményeknek. Azzal az érveléssel sem értek egyet (tipikus válasz), hogy "jó, legyen >egyenrangúság

na bakker... kidobott, mire megírtam :D

Ne érts félre, nem akarom túldramatizálni. Amit írsz, azzal gyakorlatilag egyetértek, nem is igazán Veled kellene "vitatkoznom". A lentebbi vita pedig botrányosan hosszú, esélytelen volt visszaolvasni mindent, mindenkit :)
Nos, amolyan "régi vágású" pasasnak tartom magam, ennek előnyeivel és hátrányaival. Ebből kifolyólag érnek manapság "furcsa" hatások. Nem zavarnak, mert valahol lesz*rom, inkább tényleg csak furcsák. Mondok egy példát. Pár hete előreengedtem (illetve akartam engedni) az ajtónál egy nőt, aki "felcsattant", hogy nem a középkorban élünk... Ez nyilván szélsőség, de nem egyedi eset. Nem szívtam mellre, mindössze (ahogy írtam) furcsa.
Gondolom azt, hogy azonos eredményű munkáért azonos fizetés, elismerés, vagy büntetés stb. járjon - tkp. mindentől függetlenül. A nem nem mércéje az eredményeknek. Azzal az érveléssel sem értek egyet (tipikus válasz), hogy "jó, legyen >egyenrangúság

Stalker mode. :D

Off: Nas, fb-re ránézel? :$

Azt azért ne vegyük már "merlei fordulatnak", hogy a korábbi, elég szélsőségesen hímsoviniszta berendezkedés helyett kialakult (illetve kialakulófélben van) egy normálisabb, igazságosabb, több ember számára elfogadható rendszer. Elhiszem, hogy sokként ér titeket, hogy pl. mosogatnotok kell, de azért ne dramatizáljuk már ennyire túl a dolgot. :D
Mondom, a dolgok látszólagos "elpicsásodása" (ahogy valamelyik kedves elvtárs fogalmazott itt) csak a korábbi szisztémához képest tűnik annak, a valódi egyenlőségtől, egyenlő elismeréstől (és most nagyon kérlek, ne lovagoljunk a szavakon, már kitárgyaltuk, hogy nem ez a legmegfelelőbb kifejezés, de mindenki érti, hogy miről van szó) még így is el vagyunk maradva egy csomó téren.

Nem tom. Az ilyesmi rendszerint párban jár tapasztalataim szerint, bár tényleg nem vág a témába szorosan.
A tágabban értelmezett topic-nál maradva azt hiszem, hogy akkor van rendben a világ, ha mindenki megtalálja számára kedves párt. Úgy értem, van lehetősége megtalálni. Szóval pl. ha egy kapcsolat akkor van rendben két ember között, ha apa mos, főz, takarít, anyu meg elmegy hétvégente a haverokkal jól lealjasodni (vagy fordítva) és ez mindkét fél számára jó, akkor nincs hiba.
Azt viszont továbbra sem látom tisztán (valóban értékítélet nélkül), hogy hova vezet az ez a körvonalazódni látszódó "merlei fordulat". Egyaránt elképzelhető, hogy felvilágosult dolog, de... az is, hogy a társadalom egyre gyakrabban "nyomkodja" azt a bizonyos hyperspace-buttont...

http://www.youtube.com/watch?v=Hk9sn7pJBCY

Sok helyen megemlítették már, és én is egyetértek vele, hogy fejleszteni kéne pl. a részmunkaidős lehetőségeket, amik jelenleg Magyarországon gyakorlatilag nem léteznek. Itthon az dívik, hogy vagy nem dolgozol egyáltalán, vagy (minimum) napi 8 órát rohadsz a munkahelyeden, nem nagyon van középút, ami pl. a kisgyereket nevelő anyáknak / apáknak (is, de pl. munka mellett tanulóknak is) megfelelő lenne. Sok olyan munka van viszont (tipikusan az adminisztrációs területeken, de nem csak ott), amiket jelenleg szintén teljes munkaidőben alkalmazott, naponta bejáró munkaerő végez, de ha őszinték akarunk lenni, kevesebb idő alatt / otthonról is prímán el lehetne látni őket. Ennek kéne a kultúráját, lehetőségeit megteremteni, fejleszteni. Ez már nagy segítség lenne.
Ahogy annak kidolgozása is (a 3 éves, munkaügyi szempontból totál nihil és karriergyilkos GYES/GYED-parkolópálya helyett...), hogy a kismama a saját, korábbi munkakörén belül "könnyített", otthonról is végezhető feladatokat láthasson el (ha akar / tud persze) gyereknevelés mellett. Nyilván ezt nem lehet minden munkakörben megoldani, de pl. a legtöbb diplomás munkánál jellemzően igen. Egy építész, ügyvéd otthonról is tud házat tervezni, szerződést írni, egy titkárnő, telefonos ügyintéző is tud otthonról dolgozni, de még egy laborban dolgozó, kutató biológust sem kéne okvetlenül dekkolásra kényszeríteni a GYES/GYED ideje alatt, simán tudna cikket, pályázatot írni, kísérletet tervezni, "bejáratott" hallgató munkáját távfelügyelni, stb., hogy a saját területemet említsem.
Ez segítené a nőket, hogy ne essenek ki a munkából, illetve valami kis pénzt is kapnának érte (nyilván nem annyit, mintha teljes munkaidőben dolgoznának), tehát nem jelentene akkora bevételkiesést sem a családnak a gyerekvállalás.

Tehát az lenne a cél, hogy ne kelljen minden áron választani GYES/GYED és munka között, hanem tegyék lehetővé, hogy "fékezett habzáson" lehessen a munkát is folytatni otthonról, és közben a gyerekkel is foglalkozni. Ahogy régen sem állt meg az élet azért, mert gyerek született, és mégsem sínylették meg ezt a gyerekek. A gyerekek szerintem jobban megsínylik, ha a szüleik frusztráltak, idegesek, kimerültek, mert nem tudják ezeket a dolgokat összeegyeztetni, meg állandóan azon aggódnak, hogy meglesz -e még az állásuk, ha visszamennek. Ezen kéne segíteni. Ez mindenkinek jó lenne egyébként, már csak azért is, mert kevesebb frusztrált, idegbeteg nő rohangálna mindenfelé. Hát kell az nektek? :)
Ezzel diszkrimináció sem lépne fel, hiszen ha a férfi marad hosszabb távon otthon a gyerekkel, nyilván ő is ugyanúgy igénybe vehetné ezt a lehetőséget, illetve más csoportoknak (pl. az említett munka mellett tanulók) is jól jönne. A fizetés meg természetesen részarányos lenne, hogy ne kereshessen valaki kevesebb munkával ugyanannyi pénzt.

Másik triviális dolog, hogy tovább kéne könnyíteni a kisgyerekes szülők helyzetét azzal, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű (!), rugalmas hozzáállású (!!!) gyerekelhelyezési lehetőséget biztosítanak. Pl. ne legyen már tortúra egy gyereket bölcsibe, óvodába, általános iskolába elhelyezni, ne kelljen a jó férőhelyekért harcolni. Ez non sense dolog. Hogy várják el egy szülőtől, hogy lelkiismeretesen lássa el a munkáját, miközben a gyerekét nem tudja biztos helyen?

Sajnos alig van időm visszanézni a meccset. Ki nyert? :)

Kedves Nas! Ha jól látom alighanem megegyeztünk egymással. :-) Te milyen megoldást tudnál adni erre a problémára? Legalábbis abból indulok ki h részmegoldásnak nevezted a mostani megoldásokat tehát nem tartod teljes értékűnek. Mi olyat tennél még hozzá ami hatékonyabbá tenné de mégsem lépne fel egyik oldal irányában sem diszkrimináció?

Szerintem azért beleszámít ez is a gyerekvállalási kedv alakulásába. Legalábbis a gyerekvállalás időpontjának kitolódásába biztosan (a hosszabb tanulási időszak és a hatékony fogamzásgátlás mellett persze), ugyanis amikor egy fiatal nőt felvesznek valahova dolgozni, az első kérdésük mindenhol az, hogy tervez -e a közeljövőben gyereket (hiába tilos, mindenhol felteszik ezt a kérdést, sokszor olyan nem túl burkolt formában is, hogy UGYE NEM tervez a közeljövőben gyereket...). Mit tud erre mondani szerencsétlen? Nyilván azt, hogy nem, hanem előbb bedolgozza magát 1-2 (3-5-7...) évig a céghez, és max. utána mer ilyesmivel előállni, hogy ne rúgják ki miatta. (Igen, tudom, hogy törvényileg az is meg van határozva, hogy a GYES-ről/GYED-ről visszajövő nőt vissza kell venni, viszont egyrészt ez csak egy nagyon rövid időszakra vonatkozik, másrészt (ha jól tudom) az nem feltétel, hogy ugyanabba a munkakörbe, ugyanazzal a fizetéssel, jogkörökkel, stb. vegyék vissza, ahonnan elment, a védett időszak lejárta után pedig a munkáltató szabadon büntetheti utólag is kirúgással - ez meg a valóság a szép törvények mellett...). Ezért mondom, hogy a nőknek jobban kell félteniük az állásukat, mert tudják, hogy ha el akarnak menni szülni, az konfliktust fog okozni, és ezért inkább más dolgokban tűrnek, hogy ezt "elnézzék" nekik. Ez pedig egyáltalán nem rétegjelenség, ezt biztosan tudom mondani neked.

Nem is pozitív diszkrimináció kell, mert azzal mindig vannak, akik visszaélnek. De valahogy a gazdaság, a termelés működését igazítani kéne az emberek működéséhez, elvégre az van értünk, és nem fordítva. Erre jó részmegoldás az, hogy az apák is otthon maradhatnak már a gyerekekkel, ami egyébként a férfiaknak is előnyös, mert szorosabb kapcsolatot tudnak a gyerekeikkel kialakítani, nem az ő vállukon nyugszik egyedül évekig a család eltartása, stb.

Jó, csak ezt a felvetésedet én meg azért nem értem, mert itt nem valami teljesen más témába lett belekeverve, hogy "mer' kirekesztés van meg szegregáció, blablabla", hanem erről szólt a poszt, nyilván erre reagált mindenki. Nekem nem szokásom feleslegesen dobálózni ilyen szavakkal (konkrétan nem emlékszem, hogy bárhol leírtam volna őket), de ha már felmerült a kérdés, akkor beszéljünk róla. Az agyonhallgatás meg a zsigeri hárítás sem megoldás.

Ez rendben is van, csak azt nem szeretem, amikor kötőszóként használják a "szegregáció" és hasonló szavakat. Uncsi... :(
Egy béna régi vicc jutott eszembe, érteni fogod az analógiát.
Bemegy a familiárisan hiperpigmentált SVÉD a boltba és ellop egy halom dolgot. Megállítja a biztonsági őr, mire a SVÉD:
- Tezsvírem, csak azért akarsz megmotozni, mert SVÉD vagyok? Vedd el a mocskos kezedet te NÁCI. Nem motozol meg engem!
Zavarában a biztonságis:
- Miért nem? Csak azért, mert ZÓDISZ vagyok?!

2 - Akkor lehet h félreérthetően fogalmaztam. Egyáltalán nem akartam azt az érzést kelteni h ezt ti tudatosan elvárnátok tőlünk sokkal inkább azt h ez számunkra is és számotokra is teljesen természetes és ösztönös viselkedés.

A gyerekvállalási kedv alakulásába nem hiszem h ez beleszámítana. A gyerekvállalási kedv azért csökken mert jóléti környezetben élünk. Ha megfigyeled minden olyan országban ahol az alapvető szükségletek megteremtése már nem jelent komoly kihívást ott csökkent a születések száma és legjobb esetben is inkább csak stagnál a népesség de sok esetben még csökken is. A gyerekvállalási kedv nincs szoros összefüggésben avval h a nő mekkora részt vállal a gyereknevelés-karrier kettős esetében. Ha a fiataloknak könnyebben menne a lakáshoz jutás akkor esélyes h a népességünk még tovább csökkenne.

Ugyanakkor teljesen megértem h ez még ha viszonylag kis mértékben is de meglévő probléma a nők számára. Nehéz összehozniuk a karriert a családdal mivel a gyerekszülés egy nem kikerülhető része annak. Viszont ez szerintem elég könnyen kezelhető lenne de semmiképpen nem pozitív diszkriminációval ahogy azt a feminista szervezetek elvárnák. Ahogy megfigyeltem az elmúlt évtizedekben az ehhez való hozzáállást azt látom h ezen a téren igen komoly előrelépések történtek sőt, mondhatni félig már meg is oldódott a probléma legalábbis jogi szempontból. Ma már a férfiak is elmehetnek gyesre és ők is otthon lehetnek a gyerekkel amikor az megbetegszik nem feltétlen muszáj h a nő karrierje legyen emiatt problémás. Egyedül a szülés előtti és utáni köbö fél év az aminél az anya feltétlen ott kell legyen és hiányoznia kell a munkából. Tehát a két fél eldöntheti h ki is marad otthon a gyerekkel. Ismerősi körömben is van olyan apuka ahol már a harmadik gyerek született és az elsőnél még inkább az anyukát illette ez a munka de a második kettő esetben már szinte csak az apuka végezte ezt mivel anyuka már többet keres nála. Természetesen ez még nem általános egyrészt azért sem mert hagyományosan a kisgyerekek nevelésében általában jobbak a nők, másrészt azért mert a házasságban a férfi többet keres és ezért jobban megéri neki építeni a karrierjét és a nőnek otthon maradnia.
/Mielőtt bárki is azzal jönne h lám a férfi csak többet keres a nőnél megelőzném a felvetést és szólnék h itt csak házastársak közötti fizetési különbségekről van szó. Tehát arról h a nő az esetek jelentős részében inkább a nála jobb keresetű férfit választja mert az a vonzó számára viszont emiatt esélyesebb h ő fog otthon maradni a kisgyerekkel is./

1. Oké.

2. Rendben, de te ezt úgy adtad elő, mintha mi követelnénk meg tőletek, hogy így viselkedjetek. Ezt magatoktól csináljátok, én (illetve a nők nagy része) biztos, hogy nem kértem soha senkit arra, hogy a mi életünket többre értékelje a sajátjánál. Egyébként meg ez oda-vissza dolog. Ha az ember szeret valakit, azért bármire hajlandó, én is odaadnám a fél vesémet is a férjemnek, ha mondjuk baleset érné, és erre lenne szüksége.

"Ha figyelembe vesszük a munkáltató nézőpontját is akkor rájövünk h részéről ez egy teljesen logikus lépés hiszen akár a saját tapasztalataiból is láthatja sokszor h a nő miután felvették tényleg elmegy szülési szabadságra ezáltal kiesik a munkavégzésből."

Természetesen érthető a munkaadó hozzáállása, csakhogy ez megint felveti az a problémát, hogy ezzel a társadalom a gyerekneveléssel járó összes lemondást és hátrányt a nőkre hárítja. Ezt persze lehet csinálni, de meg is lesznek a következményei: meg lehet nézni pl. a gyerekvállalási kedv alakulását. Magyarországon sem azért csökkent ám drasztikusan a születések száma, mert a nők nem akarnak gyereket vállalni (amivel szintén sokszor alaptalanul és sértő módon megvádolnak minket), hanem sokkal inkább az ilyen dolgok miatt (+ mert a fiataloknak önerőből esélyük nincs lakáshoz jutni).

"De azért remélem nem azt akarod sugallni ezzel h az általad tapasztalt pár személyes példa akár csak kismértékben is összevethető lenne több komoly kutatás hivatalos eredményével?"

Nem. Ezzel azt akarom sugallni, hogy a valós élet sokak számára sajnos mégis így néz ki...

Én sem kedvelem az ilyen "ki a jobb" típusú összehasonlításokat. Ez viszont a másik oldalra ugyanúgy jellemző, hogy statisztikákkal, kimutatásokkal próbálják alátámasztani a "felsőbbrendűségüket", és fitogtatják, hogy ők (szerintük...) miben és mennyivel jobbak...(ld. ferfihang.hu és társai)
A nővédő szervezetek azért próbálnak ellentétes bizonyítékokat hozni, hogy megváltozzon a nőket körülvevő - jellemzően negatív - sztereotípiák tömkelege (vagy legalábbis ne legyen annyi). Akármit mondasz, sokan még ma is azt gondolják, hogy a nők butábbak, bénábbak (ld. "női sofőr"), kevésbé kreatívak, egyszerűbb gondolkodásúak ("csak a shoppingolás érdekli őket", "a konyhában a helyük" és hasonló faszságok), akiknek vezetésre van szükségük, mert maguktól két kézzel sem találnák meg a saját seggüket. Ez (is) nyilvánvaló baromság, mégis sok férfi szereti hangoztatni.
Nekünk viszont már baromira elegünk van belőle, mert ha a fejünk tetejére állunk, bizonyítunk, dolgozunk, kutatunk, részt veszünk a politikában, stb., akkor is sokan ragaszkodnak ehhez az igazságtalan felfogáshoz, és az ilyeneknek egy nő bármiben jó, és bármennyire jó, nem elég ahhoz, hogy emberszámba vegye. Ezekkel viszont nem lehet már mást csinálni, csak felkenni a falra. Ennyit a "hisztiről".

Kedves Nas! Úgy látom nagyobb részben továbbra is egyetértünk ezért inkább csak az eltérésekre összpontosítanék. :-)

1 - Nem állítottam h a nők ne tudnának bátrak lenni. Hanem azt írtam h a férfiak a nőkkel szemben sokkal inkább önfeláldozóak mint fordítva. Igazad van mikor azt írod h a férfiak hajlamosabbak a kockázatvállalásra de ennek oka éppen az h a nőt értékesebbnek tartják a saját életüknél.

2 - A második esetben sem rólad volt elsősorban szó hanem arról h jellemzően mi történne. De gyanítom h még ha nem is mered leírni akkor is látod te is h ennek oka az h a férfi ha nem is tudatosan de többre értékeli a nő életét mint a sajátját mondhatnám ösztönösen cselekszik így.

4 - Nem állítottam h kisebb munka lenne egy gyerek kihordása mint egy égő házból való életmentés. Arra világítottam csak rá h a férfiak igenis ugyanúgy kiveszik a részüket a közös feladatokból mint a nők. A férfiak korábbi meghalásával kapcsolatban az említett könyvet tudom újra javasolni.

Említettem már egyszer h a férfihang cikke további forrásokra hivatkozik amelyek már egyáltalán nem elfogultak tekintettel arra h éppen az Egyenlő Bánásmód Hatóság készítette azt a felmérést amelyre hivatkozik. Az abban lévő grafikon http://www.ferfihang.hu/wp-content/uploads/2013/12/berkulonbseg-ferfiak-nok.jpg egyértelműen jelzi h a legtöbb fizetési kategóriában nincs eltérés nő és férfi között ahol pedig van ott is csak 15% körüli ráadásul ezen kategóriában valóban sokkal jellemzőbb a teljesítmény alapú fizetés ami tényleg magyarázhatja a férfiak itteni magasabb jövedelmét. Az index cikke pedig a Harvard egyetem kutatásán alapszik tehát az is komoly forrásnak minősülhet és valóban magyarázhatja az eltéréseket. Többek között azt is amit írtál miszerint a nő esetében van esély rá h elmegy szülni és ezáltal nem olyan biztos munkaerőnek számít a munkáltató részéről és ezért van esély rá h kevesebbet kapjon. Ha figyelembe vesszük a munkáltató nézőpontját is akkor rájövünk h részéről ez egy teljesen logikus lépés hiszen akár a saját tapasztalataiból is láthatja sokszor h a nő miután felvették tényleg elmegy szülési szabadságra ezáltal kiesik a munkavégzésből. Természetesen ez több esetben előítélet a munkaadó részéről de ha megnézzük h bizony azért szép számmal akadnak olyan nők is akik tényleg problémásak ilyen szempontból akkor máris láthatjuk h ez a munkaadónak erős rizikót jelent tehát férfit alkalmazni kevésbé rizikós. Ezért is nem kellene a linkelt cikkeket csak úgy félredobnod mert megfelelően alátámasztva leírják mindezen dolgokat.
Én pedig ezért is mondom azt h a nők és a férfiak fizetése között már nincs olyan jellegű eltérés amit kezelni kellene. Sokkal jellemzőbbek azon eltérések amelyek az adott munkakör sajátosságaiból fakadnak avagy az adott munkahely és munkaadó egyedi jellegéből adódnak tehát nem nemi alapon történik eltérés hanem a valós ok teljesen más.
Természetesen tudom h feminista oldalról is szintén vannak ezzel ellentétes források viszont azok között még nem láttam olyat ami valóban hiteles lett volna avagy pontos adatokkal támasztotta volna alá mindezt. Sokkal jellemzőbb az h csak annyit említenek a feminista részről egy cikkben h 'kutatások támasztják alá' de h milyen kutatások milyen forrásból azt nem írják, avagy egy adott kutatásból a lényegtelen részeket emelik ki és más részeket meg elhallgatnak avagy fontos tényezőket szándékosan nem is vesznek figyelembe, gondolj csak a neked ajánlott könyvben lévő ENSZel kapcsolatos ügyre.
Elhiszem azt is h láttál már több példát a környezetedben arra h egy nő kevesebbet keres azonos esetben mint egy férfi. Mint ahogy bizonyára van férfi is aki azt tapasztalta h kevesebbet keres mint egy nő vagy ugyanúgy keres de azért többet kell dolgoznia. De azért remélem nem azt akarod sugallni ezzel h az általad tapasztalt pár személyes példa akár csak kismértékben is összevethető lenne több komoly kutatás hivatalos eredményével?? Ha meg akarsz győzni arról h a nők idehaza általánosan kevesebbet keresnek a férfiaknál és ennek oka elsősorban a feléjük megnyilvánuló diszkrimináció ahhoz többre lesz szükség mint személyes sértettségre és egy urban legend-re.

Az utolsó résszel kapcsolatban pedig egy pszichiáter véleményét mutatnám mert azok alapján amit írtál nem tér el jelentősen az álláspontunk:
http://homeomami.blog.hu/2013/07/20/noies_ferfiak_ferfias_nok_ii_resz_a_szexualitas_a_ferfi-noi_let_csapdai_es_a_megoldasok

"Hard to believe they are all under 25." :D

"Overeducation leads to ugliness, premature aging, and beard growth." :D

A probléma egy dolog, ám az ezeket tipikusan körülvevő hiszti egy másik. A témánál maradva úgy általában sokszor látom azt, hogy a nőknek még a pénisze is nagyobb...A mostanság divatos "összehasonlító" elemzések (ki az okosabb, stb.) pl. szerintem pont rossz irányba viszik az ilyen irányú kommunikációt. Másrészt értelme sincs sok. Na, szóval nem 1869-et írunk.
A témához kapcsolódóan:
https://www.youtube.com/watch?v=LS37SNYjg8w
:)

Egyszerűbb a helyzet, mint gondolnád. Amiket írtál, azzal nagyrészt nem értettem egyet. Mivel egy közösségi oldalon hangoztattad a véleményed, ezért bátorkodtam reagálni. Bocsi, ha támadásként élted meg.

Nem. Purple-lel ugyanezt csináltátok (nem konkrétan te, de itteni pasi komentelők), nem is nagyon kommentel már sajnos.

Nem igaz, hogy ennyire nem tudjátok elviselni, ha egy nő "betör a területetekre", és nem vetkőzős képeket lehet nézegetni róla, hanem hallatja a hangját ott is, ahol nem szoktatok még hozzá... Nekem nagyon ez jön le az egészből.
A női kommentelőket mindig sokkal hamarabb, nagyobb elánnal és nagyobb összefogással ugatjátok le, mintha pasi mondana olyasmit, ami nem tetszik nektek. Ezt pedig nem csak én mondom, olvasd vissza a poszt többi női kommentelőjének hozzászólásait...
Pedig intelligens ember meghallgatja a másik oldal nézőpontját is adott kérdésről, mielőtt állást foglal benne. Itt meg jószerivel csak a zsigeri visszautasítás megy, ha bármilyen nőket érintő kérdésről van szó. Ez az igazság.

(Az azért megnyugtató, hogy van néhány értelmes ember, de sajnos még mindig a balfasz trollok vannak többségben.)

Nem vagy kicsit paranoiás? :-)

Elég érdekes nőkkel veteted körül magad, őszintén sajnállak. Ettől függetlenül leszállhatnál végre rólam, bármit írok, bármilyen poszthoz, mostanában mindenbe belekötsz. Nem tudom, hogy ennek mi áll a hátterében, nem is érdekel, de ne rajtam kompenzálj azért, mert neked esetleg negatív tapasztalatod volt egy másik nővel.

1. Háborúban (ha már felmerült) ismerkszik meg az emberek igazi természete. Az az igazság, hogy valójában senki sem tudja, hogy hogyan cselekedne tényleges életveszélyben, ez akkor derül csak ki, ha tényleg belekerül. A fotelben könnyű hősnek lenni, valós veszély esetén viszont nagyon nehéz kockáztatni az életedet (ha nő vagy, ha férfi), mert mindenkiben működik az életösztön. Ettől függetlenül nők is tudnak bátrak, önfeláldozók lenni, kiállni, meghalni másokért. A férfiak hajlamosabbak a kockázatvállalásra, ezért mennek bele gyakrabban (ön)veszélyes helyzetekbe. (Ezzel nem kisebbíteni szeretném az önfeláldozó férfiak tetteit, de ne ródd már fel a nőknek, hogy ritkábban csinálnak merész dolgokat.)

2. Ha én lennék ott, biztos nem várnám meg, amíg odaér egy férfi, hanem megoldanám a helyzetet. Ha lenne ott egy férfi, nyilván ő is lépne valamit. (Nem volt jó ez a kutyás példa, inkább azt kellett volna írnod, hogy mi van, ha mondjuk egy nyilvánvalóan rossz szándékú, idegen férfi bejön a házba. Persze, hogy a rezidens férfi fogja vele felvenni a harcot, mert neki nagyobb esélye van győzni, mint az (általában) gyengébb nőnek.)

4. A szaporodás nehezebbik részét mégis a nők vállalják. Egyébként nem gondolom úgy (csak mielőtt felmerülne ez a vád), hogy meg kéne erőszakolni a biológiát, és ezen változtatni kéne. Baromság az a törekvés, hogy tegyük lehetővé, hogy a férfiak is hordhassanak ki gyereket. Szüljenek a nők, nekik van erre berendezkedve a szervezetük. Viszont ez sem kisebb "munka" és veszélyforrás ám, mint bemenni egy égő házba...
A férfiak meg egyrészt genetikai okokból halnak korábban, másrészt azért, mert nem figyelnek oda az egészségükre. Ha igaz lenne az az állításod, hogy azért haltok korábban, mert miattunk veszélyeknek teszitek ki magatokat, akkor az egyedülálló, magának való férfiak, akik soha nem segítenek senkinek, tovább élnének, mint a családosok - de pont nem ez a helyzet.

Továbbra sem tudom, hogy miért kötöd ennyire az ebet a karóhoz, hogy a nők nem keresnek kevesebbet. Nem hoztál erre semmilyen cáfoló bizonyítékot (ne haragudj, ha a hímsoviniszta ferfihang.hu-t nem tekintem annak, mert ennyi erővel én is linelhetnék feminista honlapokat, ahol meg leírják pont az ellenkezőjét...). Csak a saját ismeretségi körömből legalább 3 példát tudok mondani, ahol nem azért keres kevesebbet egy nő, mert rosszabbul / kevesebbet dolgozna, mint a férfi kollégái, hanem mert kussolnia kell, és örül, hogy nő létére egyáltalán felvették, és nem szórták ki a felvételin azzal, hogy "biztos úgyis elmegy szülni". Szerinted ez igazságos és normális dolog?

Az utolsó felvetésre: Azért ez tényleg érdekes, hogy a nők nem nagyon szoktak azon panaszkodni, hogy a férfiak miatt nem tudják megélni a nőiességüket, nem érzik elég nőiesnek magukat. Ezt a másik nemre való mutogatást ebben a kérdésben is általában a férfiak vetik fel, hogy a nők hibája, hogy ők nem tudják megélni a férfiasságukat, nem tudják elég férfiasnak érezni magukat. Szerintem viszont régen rossz, ha valaki a másik nemtől várja, hogy segítsen neki megélni a saját férfi / női identitását. Ezt mindenki alakítsa ki maga, és utána közeledjen csak a másik nem felé, ha már magában elrendezte, hogy neki mit is jelent férfinak / nőnek lenni.

"4. Bónuszkérdéseim: Ki az, aki hajlandó az egészségét, olykor az életét kockáztatni azért, hogy gyereket szülhessen a párjának?"

A párjának? Gyakrabban inkább saját magának, játékszer gyanánt. :-(

Az ég kék. A fű zöld. Ha egy macskát visszafelé simogatsz, meg fog karmolni, ha jó irányban, akkor dorombol. Nem túl bonyolult dolgok ezek.

Ha lekezelőnek érezted a stílusomat azért elnézést kérek tőled. Egyáltalán nem akartam lekezelően bánni senkivel. Személyeskedni pedig még kevésbé. Én nem éreztem személyeskedőnek amit írtam ellentétben azzal mikor te az írásomra azt írtad h ideböfögök, faszságot írok, satöbbi. De ha mégis megsértettelek volna azért külön elnézést kérek ezúton is.

1 - Igazad van abban h mindkettő hozzátesz ahhoz h előrébb jussunk hiszen ez a cél erre írtam h alapokban egyetértünk. Viszont az életét a legtöbb esetben a férfi kockáztatja. Ahogy írtad is a nők inkább ápolnak a betegágyaknál mintsem az életüket veszélyeztessék egy háztűzben bár az ápolók között is szép számmal találhatsz férfiakat főleg éppen a fogyatékosok ápolásánál mivel ott a nők ereje nem elég a munkához. A tűzoltó sem véletlenül férfimunka mint a többi hasonló munka sem. De ettől eltekintve is a legtöbb ember (nő és férfi egyaránt) nem tudná végignézni h egy nő kockáztassa az életét egy férfiért. És a nő nem is teszi meg most eltekintve attól ha a családtagjairól van szó. A fordított eset viszont teljesen normális.

2 - Nem gyerekekről beszéltem hanem nőkről és férfiakról. Te is tudod h mire gondoltam és te is tudod a választ. A legtöbb nő és talán még te is nem mennél oda kutyát elhajtani hanem rábíznád a férfiakra mivel az ő dolguk h kockáztassák az életüket.

3 - Megint csúsztatsz. nem írtam sehol h minden férfi ezt tenné. Azt kérdeztem h jellemzően melyik megy fel.

4 - Egyértelműen elismerem h ti kockáztatjátok az egészségeteket a gyerekszüléssel.
Viszont azt már nem h a párjának szülné a gyereket. Nem a párjának szüli hanem magának. Ezt biológusként te is nagyon jól tudod. A férfi pedig arra kell neki h az segítse őt ebben. Közös érdek a közös gyerek élete és jövője.
Amit pedig nem veszel figyelembe az az h ugyan a nők szülnek de mégis a férfiak azok akik korábban halnak. És ebben nagyban közrejátszik az h értetek tesznek szinte mindent. pölö kockáztatják az életüket.

De valóban nincs értelme rugózni ezen teljesen igazad van. Ugyanakkor ahogy a korábban linkelt példáimban is kifejtettem nincs értelme rugózni azon sem h a nők kevesebbet keresnének. Mert pár teljesen elfogadható kitételtől eltekintve (lásd a linkeket) NEM KERESNEK KEVESEBBET. Ez volt a mondandóm alapja és lényege amit te figyelmen kívül hagytál pedig érvekkel igazoltam forrásokat hoztam.


"Hol vetettem azt fel, hogy nekünk problémát okoz a nőisességünk megélése miattatok, ami indokolná, hogy az utolsó mondatotban kiforgasd a szavaimat? Emiatt mindig csak a férfiak sírnak, hogy a nők miatt nem tudják megélni a férfiasságukat"
Remélem nem gond h ilyen szintű általánosítással ami ellen fordított esetben még te magad is hevesen tiltakoznál nem válaszolok.

Látszik ki viseli otthon a (lovagló)nadrágot :P

Benned bíztam! :DDD

No, majd legközelebb....

Üdvözöllek, dicső lovag, szép a ruhád, szép a...hol az a nyereg? :D

Tiszteletem jeléül a női nem iránt, átengedem a 100. helyet :)

Dehogynem, de az nem az én felszerelésem, csak árulom a hülyéknek. Nemrég vezettük be a szökőárbiztos tusolózselét és a vulkánkitörésálló szájfényt.

:D
Miért, már nem megy a világvége-álló szempillaspirál biznisz? ;)

A nyerget amivel felszerszámoz ;D

http://menna.in/wp-content/uploads/angry-cat-image.jpg

Igen, hogyne. Az a tipikus szempillaspirálos-körömreszelgető csajszi vagyok...

Úgy érted a szempillaspirált meg a körömreszelőt? ;D

:D Ehehehe. Kikérem magamnak, én elbírom a felszerelésem.

Nem nevezném "értelmes hangnemnek" azt a lekezelő stílust, amivel már az első, nekem címzett kommentedben "megtiszteltél". Békejobbot nyújtottál, igen - miután előtte az egész kommentedben tovább folytattad a csipkelődést és az alaptalan, értelmetlen személyeskedést. Azt hiszed, ezzel el van intézve a dolog? Azt kapod vissza, amit adtál. Aki valóban normálisan szól hozzám, annak normálisan válaszolok, aki viszont belém köt, az ne várja, hogy kedves legyek vele.

1. Nem tudom. Miért, te igen? Linkelj már erre valamilyen számadatot! Egyébként valószínűleg több férfi megy be égő házakba, mivel a tűzoltók általában férfiak, mivel az komoly fizikai erőt igénylő munka. De ha egy nőnek kigyullad a háza, amiben benn van a családja, garantálom neked, hogy ugyanúgy be fog menni értük. (Idegenekért nem, de a saját családjáért igen.)
Kérdezhetném én erre, hogy kik azok, akik a betegágyaknál, a fogyatékosokat, időseket ápoló intézetekben dolgoznak, akik testileg-lelkileg megterhelő ápolói munkát végeznek? Zömmel nők (régen is, most is). Férfiakat elvétve találsz közöttük. Na, akkor most melyik nem az önfeláldozóbb? (Egyáltalán mi értelme ezen rugózni? Mindkettő ugyanúgy hozzátesz ahhoz, hogy előrébb jussunk.)

2. Ugyanaz a válasz, mint az előző kommentemben. Ha a kutya mondjuk a gyerekét veszélyezteti, biztos, hogy a nő fog először odaugrani, és elzavarni.

3. Rengeteg férfit ismerek, aki NEM megy fel a tetőre semmit megjavítani, még a családja kedvéért sem. Úgy csinálsz megint, mintha ez minden férfira jellemző lenne, holott nem az. Örülök ha te ilyen vagy, de hidd el, sokan vannak köztetek, akiknek egyáltalán nem az önfeláldozás a legfontosabb.

4. Bónuszkérdéseim: Ki az, aki hajlandó az egészségét, olykor az életét kockáztatni azért, hogy gyereket szülhessen a párjának? Akármennyire is természetes folyamat, a terhesség és a szülés, amit a legtöbb nő mégis bevállal, nem sétagalopp ám.

Hol vetettem azt fel, hogy nekünk problémát okoz a nőisességünk megélése miattatok, ami indokolná, hogy az utolsó mondatotban kiforgasd a szavaimat? Emiatt mindig csak a férfiak sírnak, hogy a nők miatt nem tudják megélni a férfiasságukat. (Na persze, ami nincs, azt nehéz is megélni, de ugye könnyebb a másikra mutogatni miatta...)

"Fedezném" :D

Nas megy a frontra, te meg maradsz a "hátországban": http://i.imgur.com/z1hz4T4.jpg ;D

Kedves Nas!
Sajnos elértél egy olyan szintre ahol már nem vagyok hajlandó veled tovább vitatkozni. Szerintem rendes hangnemben beszéltem veled még ha csipkelődően is. Békejobbot is nyújtottam mielőtt egymás torkának ugranánk ezzel kifejezve hogy hajlandó lennék a normális hangvételű beszélgetésre. Sőt elismertem a női nem fontosságát illetve azt is h ti még fontosabbak is vagytok nálunk. De úgy látom a felindultságod eljutott egy olyan szintre ami már erősen túlnő azon ami egy hölgy számára elfogadható lenne. Azt gondoltam egy igazi nővel (hölggyel) vitatkozom de be kellett lássam ez nem így van. Ezért a továbbiakban nem reagálok a felvetéseid többségére holott nagy részüket könnyedén tudnám cáfolni.
Egy dolgot ragadnék csak meg ha már felhoztad azt h mi nem halunk meg értetek:

1 - Mondd eddig hány férfi ment be égő házba h kihozzon onnan egy nőt? És hány nő ment be égő házba h kihozzon egy férfit?
2 - Ha egy kerti party közelében megjelenik egy láthatóan veszett kutya akkor jellemzően a nők mennek oda elzavarni avagy a férfiak állnak a kutya és a nők közé?
3 - A családban jellemzően ki az aki felmegy a tetőt megjavítani vagy más módon veszélyezteti az életét? A nő vagy a férfi?

Ha ezekre megvan a válaszod akkor megvan az is h mi férfiak igenis feláldozzuk magunkat értetek. De ha elolvasod az ajánlott könyvet abban is sok olyan tény le van írva amit te figyelmen kívül hagysz. Pedig egy feminista férfi írta.
A végére egy idézet tőled csak kicsit máshogy. De így már legalább idevág:

"Az a baj, hogy ha mi, FÉRFIAK felhozunk bármilyen egyenlőtlenségi problémát, ti azt mindig rögtön úgy értelmezitek, hogy egyrészt ez csak vérgőzös HÍMSOVINISZTA támadás, és a szószólója biztos utálja a NŐKET, másrészt a "NŐIESSÉGETEK megélése" sérülne, ha feladnátok valamit az előjogaitokból."

Nyilván egy nő hülye lesz egy pasit maga mellé venni albérlőtársnak (hacsak nem már jól ismert haverról van szó)... Az albérlők meg nemtől függetlenül jobban szeretnek csoportosan bérelni lakást, mert úgy olcsóbb.
A hülye felvetések félórájánál tartunk, vagy csak élvezitek, hogy idegesítetek? (Tooni, te ne is válaszolj, esetedben tudom a megoldást.)

Én nem ezt tapasztaltam, és magamon kívül jópár nőt ismerek még (lehet, hogy többet, mint te).

Albérlet hirdetések. 80% nő keres nőt. Most akkor hogy is van ez a férfiak-inkább csoportosulnak meg kik nem bírják a magányt? :D

"Ebben különböznek a nők és a férfiak, hogy a nők először rögtön maguk akarják megoldani a problémákat (de minimum egyedül kitalálni, hogy hogyan lehet megoldani), és csak akkor kérnek segítséget, ha nagyon nem boldogulnak vele"

Konkrétan erre gondoltam. Ez marhára nem így van. Nagy általánosságban a nők a férfiaktól várják a megoldást szinte mindenre. Lehet, hogy Te nem ilyen vagy, de a legtöbb nő igen.

"A kirekesztés szóra figyelmeztetés nélkül harapok, és az összes jogvédő szervezetet utálom."

Megértelek. Ugyanakkor ettől még az általuk (is) felkapott problémák tényleg léteznek. - Ahogy melegek is vannak a melegfelvonulástól függetlenül. Más kérdés, hogy a társadalmi ügyekhez mindig is lesznek olyan csoportok, akik hátsó szándékkal viszonyulnak, illetve a fellépésükkel többet ártanak, mint használnak, de ezt nem azokon kéne megtorolni, akik valójában érintettjei, elszenvedői a dolognak. (Ezt most nem neked írom, hanem az itteni reakciókra.)
Engem leginkább ez a sok ostoba, szűklókörű komment idegesített most fel. Egyszerűen nem igaz, hogy még mindig ilyen rosszindulatúak, önzőek és együgyűek az emberek. -,-

Nekem válaszoltál, tehát logikusan ez nekem címzett reakció, nem sima véleménynyilvánítás. Miért nem írtad akkor különálló kommentbe?
(Már rég nem doktorandusz vagyok, de mindegy...)
Elvárható lenne, hogy ha hozzászólsz egy vitához, akkor elolvasod, hogy az miről szól, milyen nézőpontot képvisel benne az, akinek válaszolsz...

Igen, nem. Bár elnézve a mai kölköket az sem lenne meglepő.
Egy biztos. A kirekesztés szóra figyelmeztetés nélkül harapok, és az összes jogvédő szervezetet utálom. Ezzel együtt az is biztos, hogy az egy kommentre jutó "férfiállatok" száma az egekben van. Derűs dolog :)

-,- Ja, mert az aztán kardinális élethelyzet...

:) Oda azért mindkét fél érdekében jobb lenne nem eljutni...

csoportos megoldások?:P mégis a nők mennek csoportosan pisilni

fogalmam sincs eddig miről ment a kommentelés. Azt a kommentedet láttam, és arra reagáltam.

" Szóval ne oktass ki erről, rohadtul nincs rá szükségem." - miss doktorandus, én az álláspontomat közöltem. Azt hogy te minek vetted az már magánügy.

Épp azt magyarázom, hogy a mai munkamegosztás, a mai társadalmi szerepek, a férfi-női viselkedés nem is lehetne ugyanolyan, mint a régebbi korokban. Olvasd már el a kommenteimet, mielőtt válaszolsz nekem!
Azt sem írtam, hogy a férfiak önállótlanok, meg igénylik a vezetést, ez kiforgatása a szavaimnak. Azt írtam, hogy jobban tudnak és szeretnek csapatban együtt dolgozni, csoportos megoldásokban gondolkodni.

A témáról mindig a Védett férfiak jut eszembe :)

Pontosan tudod, hogy én szoktam mindig felhívni a figyelmet arra, hogy semmi sem olyan egyszerű, mint ahogy az első ránézésre látszik. Számtalanszor leírtam, hogy az élet során kapott behatások, a környezet erősen befolyásolja az ember működését, gondolkodásmódját, nem csak a gének vagy az ösztönök számítanak. Szóval ne oktass ki erről, rohadtul nincs rá szükségem.
Azt sem írtam sehol, hogy mi egyenlőek lennénk az őskorban élt mammutkergetőkkel. Bizonyos jelenségeknek viszont biológiai alapjuk van, ami nem változik számottevően néhány évezred alatt. Ezt is tudomásul kell venni.
Az egész kérdést meg épp azért hoztam elő, hogy ha már a túlmisztifikált férfi-női különbségekről beszélünk, még talán ez az a terület, ahol lehetnek ilyen típusú, VALÓS különbségek. Valós különbségek ugyanis tényleg vannak férfiak és nők működése között, csak nem azok, amiket az itteni hőbörgők annak gondolnak. Pont nem én kezdtem erőszakosan belemagyarázni a mai jelenségekbe (pl. jövedelmekülönbségek), hogy azoknak mindenképpen ősi, ösztönös okai vannak.

Ez nem mellébeszélés, az épp az, amit ti csináltok. Hazugság sincs benne.

Ez egy elég nagy mellébeszélés volt a részedről, ráadásul teli hazugsággal. Meg sem kérdem, hogy mire alapozod...

én díszpéldánya vagyok/voltam azon férfiaknak akik maximális önállóságra törekedtek az élet bármely területén külső segítségek nélkül. Tökéletesen elvagyok/voltam egyedül (is), és nincs szükségem külső irányításra, egy időben pedig kifejezetten megsértődvel vettem az ilyen jellegű kezdeményezéseket.

ez nagyon ilyen "nature and nurture" téma :))

én személyes meggyőződésem az, hogy ezek elsajátított tudatos és nem tudatos belső programok, amelyek személyiségünk önvédő mechanizmusaiként dolgoznak életünk minden percében, erősen védve az egó szikla szilárd határfalait. Ezt arra alapozom, hogy felismeréssel teljesen átírható ez a jelenség (saját tapasztalat).

Ez nem azt jelenti, hogy az a mechanizmus amit te leírtál nem működik és nem befolyásol. Hanem azt, hogy azóta számos tudatfejlődési fázison léptünk át, amik mára előtérbe kerülve sokkal nagyobb befolyással vannak ebben a kérdésben.

( "tehát ösztön-szinten beépült" - a pár 100ezer év alatt beépült már sok más is az ösztön szintjén, ezt nem kellene elfeledni. Tegyük hozzá azt is, hogy az ember hogy mit kezd az ösztöneivel az erősen attól függ, hogy a tudatfejlődés milyen szintjén áll. Egy ősbunkós mammutkergetőt a biológiát leszámítva nem kellene összehasonlítani a mai korban élő ember pszichés fejlettségével, határaival. Illetve, össze lehet hasonlítani, csak ne tegyünk egyenlőségjelet a kettő közé.)

A másik dolog pedig, mindkét nemnél tudok példát mondani ami megcáfolja ezt a rideg tézist ( " a nők így működnek, a férfiak úgy

Ezt a méltatlan vitát pedig ezzel az idézettel szeretném befejezni. Aki elgondolkozik rajta, az elgondolkozik rajta, aki nem, az úgy marad:

"As long as you keep somebodies down, some part of you has to be down there to hold them down, so it means you cannot soar as you otherwise might."

Ja, de ez nem azt jelenti, hogy mi csak "kihasználjuk a férfiakat", meg "szemrebbenés nélkül végig tudjuk nézni a halálukat". Ez egy aljas, szemét feltételezés. Egy nő ugyanúgy ragaszkodik a szeretteihez, párjához mint egy férfi (sőt...), ugyanúgy fáj neki a másik elvesztése. Ha az a férfi megérdemli, ugyanúgy bármit megtesz, ha kell, szenved, meghal érte (mint erre számtalan példa volt - és lesz is még sajnos - a történelem során). Szóval nem kell nyomni ezzel kapcsolatban (sem) ezt a fellengzős "mi vagyunk a jobbak" dumát...

Nyilván valamennyit módosít rajta az, hogy pl. mennyire neveltek valakit önállóságra, de alapvetően úgy van, ahogy leírtam. Jó példa erre, hogy szabadidős tevékenységek közül is (amiből pedig bármit választhatnának) a férfiak jobban kedvelik a csoportosakat (pl. csapatsportok - akár művelése, akár nézése), míg a nők inkább a magányosan (is) végezhetőket (pl. kézimunka, főzőcskézés), ahol a siker egyszemélyes teljesítményen múlik. Szubjektív megfigyelés, de nekem az a tapasztalatom (illetve ezt pár kutatás is kimutatta), hogy a férfiak a magányt is nehezebben bírják (akár azt, hogy egyedül élnek, akár azt, hogy egyedül kell dolgozniuk, és közben nem szólhatnak senkihez). Egy nő könnyebben elvan egyedül. (Persze mindenhol vannak kivételek.)

Ez a hagyományos, tényleg a nemi szerepekből adódó munkamegosztás mellett, amit már leírtam (nyilván nem a terhes / szoptató nő futott a mammut után, hanem ő inkább bogyót gyűjtött...) azzal is kapcsolatban lehet, hogy mivel az utódnevelés alapvetően a nők feladata (volt), az ő döntéseiknek komolyabb, több embert érintő következményei voltak, ezért jobban meg kellett azokat gondolniuk, muszáj volt "önzőbben" gondolkodniuk az utódjaik felnevelése, túlélése érdekében. Ha nem így tettek volna ősanyáink, most nem lennénk itt, hogy osszuk az észt a témáról. A mai nők is így tesznek tehát, mert ez az a stratégia, ami évezredek óta működik, tehát ösztön-szinten beépült.

szerintem ez nem identitás kérdése (külső segítség igénye)

Talán éltél már nőként, hogy találgatod, mi vajon hogy éljük ezt meg? Ha nem, akkor bízd már ránk ennek eldöntését! Köszi!

Senkivel nem jópofizok, egy nőnek ugyanúgy megmondom a véleményemet, és egy férfitől ugyanúgy nem vagyok hajlandó segítséget elfogadni, mert úgy gondolom, hogy a saját dolgaimat elsősorban nekem kell megoldanom. Ebben különböznek a nők és a férfiak, hogy a nők először rögtön maguk akarják megoldani a problémákat (de minimum egyedül kitalálni, hogy hogyan lehet megoldani), és csak akkor kérnek segítséget, ha nagyon nem boldogulnak vele, míg a férfiak az első pillanattól kezdve hajlamosabbak csoportos megoldásban gondolkodni, könnyebben kérnek segítséget egymástól, könnyebben osztják meg a feladatokat. Most lehetne ezt azzal magyarázni, hogy míg a férfiaknak összefogásra volt szükségük egy mammut elejtéséhez, addig a nők számára nem volt túl előnyös, ha többen támadtak le egy málnabokrot, tehát inkább egyedül gyűjtögettek, így viszont egyedül kellett megoldaniuk, ha valamilyen problémájuk akadt, de ez túlegyszerűsíti azért a dolgokat. Viszont lényegileg ilyesmi lehet a háttérben.

Kíváncsi vagyok, hogy a mínuszolgató hány háborúban harcolt eddig hősiesen... :)

Az a baj, hogy ha mi, nők felhozunk bármilyen egyenlőtlenségi problémát, ti azt mindig rögtön úgy értelmezitek, hogy egyrészt ez csak vérgőzös feminista támadás, és a szószólója biztos utálja a férfiakat, másrészt a "férfiasságotok megélése" sérülne, ha feladnátok valamit az előjogaitokból. Abban azt hiszem, megállapodhatunk, hogy a világ egyáltalán nem tökéletes, és ha valaki feltár egy hibát a működésében, akkor nem az illetőt kellene pellengérre állítani, hanem inkább a hiba megoldásán gondolkodni. Az, hogy egy számotokra kényelmetlen kérdésre úgy reagáltok, hogy erőszakkal azt sulykoljátok, hogy minden a legnagyobb rendben van, nem megoldás, hanem struccpolitika...

Úgy hiszem, hogy nem attól lesz férfi egy férfi, hogy el tud nyomni egy nőt, és többet megtehet, többet kap, mint ő. Ahogy erős sem attól lesz valaki, hogy meg tud verni egy nála gyengébbet... Nem gondolom, hogy a mai társadalomban is nem övezné maximális tisztelet azt a férfit, aki a hagyományos "férfi értékeket" képviseli: karakán, erős, kiáll és küzd a családjáért, szeretteiért. Ilyen értelemben férfiként viselkedni igenis erény ma is, és igenis honorálják a nők. Ahogy a biológiai igényeket sem lehet erőszakkal megváltoztatni: A média által sugallt képpel ellentétben a valós életben a nők továbbra is a férfias férfiakat keresik - mint ahogy a férfiak is a nőies nőket...

Az, hogy a termelésben, munkában és társadalomban betöltött férfi-női szerepek változnak, nem csoda, ugyanis a termelés, a munka és a társadalom is változik. Ha ezt nem követné a szerepek változása, összeomlana az egész. Szóval nem kell visszasírni a régi korok berendezkedését, mert az a régi helyzetekre, kihívásokra volt válasz, mostmár nem azokban a korokban élünk, hanem ehhez a mostanihoz kell alkalmazkodnunk. Azt magyarázom, hogy azok a férfi-női szerepek, amik a korral változnak, nem is voltak soha a valós férfi-női különbségből fakadó szerepek, hanem csak a munkafeladatok mesterséges, nemekre osztott felosztása. (Jó példa erre mondjuk a mosogatás, amit herével és petefészekkel is kiválóan el lehet végezni (és egyik sem szárad le tőle...), sokáig mégis kizárólag a nők feladata volt.) A valós különbségekből eredő szerepek viszont nem fognak soha változni, tehát a valódi férfiasság és a nőiesség megélésének a lehetősége minden korban adott lesz. Ezt kéne végre megértenie mindenkinek, és akkor nem rettegnének ennyien a változásoktól, és nem lenne belőle ennyi konfliktus...

"Nem kétlem h volt esetedben olyan h kevesebbet kaptál ugyanazért a munkáért mint egy férfi és ezt sérelmezed. Avagy úgy láttad h többet érdemelnél és ez nem tetszett neked. De láthattad volna h itt nem egyes esetekről írtam hanem statisztikai adatokról és azok alátámasztásának megpróbálásáról."

Ha vetted volna a fáradtságot, és elolvastad volna a kommenteimet, amire véleményt büfögsz, láthattad volna, hogy én nem voltam ilyen helyzetben, nem a személyes sértettség beszél belőlem, hanem a rosszundulatú hozzáállás miatti felháborodás. De ez nem azt jelenti, hogy ilyen helyzet nem létezik, közvetve tapasztaltam (láttam) már ezt a jelenséget. Maximum azon vitatkozhatunk, hogy mennyire általános, de ilyenből egy eset is sok.

Cáfolatot egy darabot sem hoztál a véleményed védelmében, úgyhogy talán ne te kérd ezt rajtam számon. Mellettem ott állnak a statisztikai adatok, ismerősök tapasztalatai, látott dolgok, ezeket neked kéne cáfolni valamilyen bizonyítékkal. Nem tetted. Elnézem neked, mert látom, nem vagy rá képes, de akkor ne neked legyen nagy a szád.

A nők kisebb büntetéséről: Magyarországi adatokról, jelenségekről volt a posztban és a kommentekben is szó, ne az erős nőmozgalmi törekvésekkel rendelező USA-ra hivatkozz! Ha vetted volna a fáradtságot, és elolvastad vona, amit linkelsz, rájöhettél volna, hogy ez Michigan államra vonatkozó felmérés.

A háborúskodást pont te keverted a férfi és női fizetések témájához, ne kend rám! Ezt a patetikus férfi önfeláldozást pedig kiragadott példákon keresztül általánosítod az egész nemre. Igen, biztos volt olyan milliárdos a Titanicon, aki inkább meghalt, de előre engedte a nőket. Meg olyan is volt, aki inkább a vízbe lökött pár embert, hogy megmenekülhessen... Olyan példákat is szép számmal fel lehet hozni, amikor a férfiak egyáltalán nem önfeláldozó módon cselekedtek, hanem a saját érdekeik mentén.

"Nekünk általában nem okoz gondot meghalni értetek, nektek meg nem okoz gondot ezt végignézni és élni tovább."

Ezt a faszságot aztán végképp nem tudom, honnan szedted. Kérdezd meg a háborúban meghalt katonák családját, hogy mennyire nem okozott nekik gondot végignézni a hozzátartozójuk halálát, és nyugodtan tovább élni utána...

Nekem mondod, hogy elfogult vagyok, de épp az a baj, hogy neked az a fixa ideád, hogy a nők csak kihasználják a férfiakat.
Az sem igaz, hogy a nők többet érnek. Úgy gondolom továbbra is (pláne biológusként), ahogy leírtam, hogy egyformán fontos a két nem, és azok képviselői. Igaz, hogy egy férfi több nőt is meg tud termékenyíteni, tehát populáción belül a szaporodási ráta szempontjából a nőstény egyedek száma fontosabb, mint a hímeké, de az emberi populációk fennmaradása nem csak azon múlik, hogy milyen gyorsan tud szaporodni, hanem hogy mennyire sikeresen tudják az utódaikat felnevelni, a csoport túlélését biztosítani. Ez pedig az együttműködésen múlik - a csoport MINDEN tagja között. Ez pedig nem fog úgy sikerülni, ha a csoport egyik felét ért jogtalan sérelmeket mindig csak elbagatellizálja, szőnyeg alá söpri a csoport másik fele...

Úgy mondod, mintha háborúban minden férfinak be kéne vonulnia. Nem kell a duma, ha háború lenne, ti, akik itt kommenteltek, jó eséllyel ugyanúgy a hátországból szemlélnétek az eseményeket...

Ezt pontosítanám: "Ahogy egy nő egy férfi mellett lehet igazán férfi úgy egy férfi is csak akkor lehet igazán férfi ha erény számára férfiként viselkedni egy nő mellett."
helyett
Ahogy egy nő egy férfi mellett lehet igazán NŐ úgy egy férfi is csak akkor lehet igazán férfi ha erény számára férfiként viselkedni egy nő mellett.

Kedves Nas!
Nagyon jól találgattál férfi vagyok. És valóban a rosszabbik fajtából. Abból amelyik nem dől be a légből kapott híreknek a feltételezéseknek meg az egyéni sérelmeknek. :-)

Nem kétlem h volt esetedben olyan h kevesebbet kaptál ugyanazért a munkáért mint egy férfi és ezt sérelmezed. Avagy úgy láttad h többet érdemelnél és ez nem tetszett neked. De láthattad volna h itt nem egyes esetekről írtam hanem statisztikai adatokról és azok alátámasztásának megpróbálásáról.
Elnézem neked h nem hoztál semmilyen bizonyítékot a saját érveid alátámasztására. Azt is elnézem neked h figyelmen kívül hagytál három érvemből egyet csak mert nem tudtad cáfolni. Azt is elnézem neked h nem értetted meg a mondandómat és félreértettél szavakat ezzel pedig egy másik érvemet fals módon cáfoltad. És még azt is elnézem h miközben én logikusan próbáltam magyarázni az okot te nem hoztál ezzel szemben logikai magyarázatot arra a tényre, amit eléd tártam. Hanem csak egyszerűen elkezdtél sértegetni.
De h azt ne lásd meg h a férfihangos hivatkozás után még oda is írtam h annak is van további hivatkozása és arra még csak rá sem néztél, na azt már nem nézem el még akkor sem ha nő vagy! Remélem nem haragszol meg ezért. :-)

A nők ugyanazért járó kisebb büntetését több tanulmány is alátámasztja. Ha akartad volna utánanézhettél volna ennek is, de szerintem csak az előítéleted okozta h nem tetted, nem pedig a képességed. Viszont mivel férfi vagyok ezért leszek olyan kedves veled és keresek egyet a számodra:
http://www.law.umich.edu/newsandinfo/features/Pages/starr_gender_disparities.aspx
"men receive 63% longer sentences on average than women do," and "[w]omen are ... twice as likely to avoid incarceration if convicted."
Remélem így már te is elfogadod h mi férfiak általában nem csak h nem kapunk több jutalmat nálatok hanem még a büntetésből is jobban kivesszük a részünket. :-)

A háborús dolgoknál pedig elkövetted azt a hibát h olyan érvet hoztál fel ami nem csak h nem cáfolja azt amit írtam, hanem még félre is viszed a mondandómat. Nem beszélve a történelemmel kapcsolatos hiányos ismereteidről amit éppen nekem próbálsz felróni. :-) De elmagyarázom neked h mi is az amit benéztél.
A férfiak a háborúkban nagyjából felerészben védekező oldalon álltak. Ez bizony tagadhatatlan! :-) Tehát éppen az volt a céljuk h megvédjék a hazájukat otthonukat feleségüket gyerekeiket. Háborúba mentek mert máskülönben az ellenség elveszi azt ami a családjuké. Muszáj volt menniük hiszen mégsem küldhették a nőt oda! A támadó fél esetében pedig a propaganda szövegek hatására szintén azért mentek csatába h megvédjék a hazájukat családjukat feleségüket gyerekeiket a lehetséges jövőbeni ellenségtől avagy h még több javat szerezzenek a számukra. Mint ahogy az őskorban sem azért ment a férfi vadászni mert azzal élte ki a vadállati vágyait hanem azért h élelmet szerezzen a családjának. Ha ismernéd a történelmet akkor látnád h még a német hadsereg katonái is azért támadták meg Lengyelországot mert elhitették velük h őket támadták meg. A Szovjetunió megtámadása előtt is elhitették velük h ez egy megelőző támadás a gonosz kommunisták ellen meg szegény németeket támadó zsidók ellen.
Tehát még a támadó fél esetében sem mindig az volt az agresszió célja h hódítson hanem inkább az h védjen.
Mint okos nő pedig nyilván te is tudod h a propaganda pszichológiai hatását nem kellene belekeverni a nemek közti munkamegosztás és fizetés ügyébe. Pláne akkor nem ha a nők ugyanúgy kivették a részüket a háborúkból mint a férfiak! :-) (Gondoljuk pölö a hátországban lévő gyárak munkásaira, a légvédelmi ütegek női kezelőire és hasonlókra.) Csupán csak arról volt szó a társadalom szempontjából h a korábban megszokott munkamegosztással vették fel a küzdelmet a másik csoporttal: a nők otthon maradtak a gyerekre vigyázni a férfiak meg elmentek harcolni a másik csoport hasonló hímjeivel. Tehát nem érdemes keverni azt h az átlagos férfi mit és miért is tett egy háborúban azzal h a felső vezetések mit hitettek el az egyszeri átlagemberrel. :-)
A mondandómmal nehezen félreérthető módon (persze neked sikerült) arra utaltam h ilyen helyzetben egy átlag férfi azért megy háborúzni h ne a nőnek kelljen. Ahogy az őskorban is ha egy kardfogú tigris megtámadta a csoportot nem volt kérdés h a nők védik-e meg azt avagy a férfiak kockáztatják az életüket. Megsúgom h a férfiak tették. De ez történt a Titanic esetében is. Milliárdos férfiak maradtak önként a süllyedő hajón miközben csóringer nők kerültek a mentőcsónakokba. Még a gyártulajdonos milliárdos férfi számára sem volt kérdés h ő haljon-e meg avagy egy nő, még ha az alacsonyabb társadalmi sorból származott is nála. Meghalt azért mert férfi volt.

Egy másnak írt hozzászólásodban írtad h a társadalom férfiközpontú. Mondhatjuk így is. Meg ugyanúgy mondhatjuk nőközpontúnak is. :-)
Ahogy a milliárdos férfi feláldozta magát a Titanicon azért h a nők és a gyerekek megmeneküljenek, ezzel alátámasztva a férfiközpontú társadalmi berendezkedést ami részben az ilyen neveltetés miatt is van, úgy a nő is gond nélkül beszállt a mentőcsónakba természetesnek véve h neki az jár mivel ő nő. tehát így már vehetjük nőközpontúnak is a társadalmat nem? :-)

De szerintem nem neked biológusnak kellene magyaráznom h mindennek az oka mindössze az, h míg a férfi akár naponta több nőt is meg tud termékenyíteni addig egy nő maximum kilenc havonta képes gyereket szülni. Egyszerűen statisztikailag értékesebbek vagytok nálunk és ez a társadalmi életünkre is gyökeresen rányomja a bélyegét. A csoport fennmaradásának záloga a nő a férfi pedig csak olyan mértékben fontos h legyen ki megtermékenyítsen benneteket. Márpedig ezt akár egy férfi is meg tudja tenni a csoportban ezért hát a többi nyugodtan adhatja értetek az életét. Ezért védünk és oltalmazunk titeket akár az életünk árán is és ti ezt a legnagyobb nyugalommal természetesnek is veszitek tőlünk és hagytok minket meghalni értetek. Nekünk általában nem okoz gondot meghalni értetek, nektek meg nem okoz gondot ezt végignézni és élni tovább.
Csak voltak idők mikor ezt a férfias viselkedésünket ti elismeréssel jutalmaztátok. Nekünk nem az fáj amikor meghalunk értetek. Ezért vagyunk ez a dolgunk. Hidd el jobban fáj az amikor nem lehetünk férfiak mellettetek mert nem engeditek. Ahogy egy nő egy férfi mellett lehet igazán férfi úgy egy férfi is csak akkor lehet igazán férfi ha erény számára férfiként viselkedni egy nő mellett.

Mindezek ellenére nagyon köszönöm a részedről megnyilvánuló sértegetést és szidalmazást meg persze a lepontozást is. De nyugodj meg én nem pontozlak le téged. Férfi vagyok nem teszek ilyet egy nővel. ;-)
Különösen tetszett az a megnyilvánulásod mikor írtad h háborúban MINDEN férfi állattá válik. Ez legfőképpen azért tetszett mert én általánosságban írtam a nőkről és a férfiakról természetesen kihangsúlyozva h mindig vannak kivételek. Gondolom nem kel magyaráznom h a háborúkban a férfiak többsége nem válik állattá még ha akadnak is kivételek, és így már érted te is h kettőnk közül miért is te vagy az elfogultabb? ;-)

Mivel felvetetted a tanulmányozást ezért én is ajánlanék neked egy tanulmányozni valót.
Warren Farrell: Miért nem értik a nők, amit a férfiak nem mondanak ki, avagy ki védi meg a férfiakat?
Letölthető innen: ddl7.data.hu/get/0/5767751/warren_farrell_miert_nem_ertik_.pdf


De h ne vedd támadásnak amit írtam engesztelésül békejobbot nyújtok neked még mielőtt egymásnak rontanánk egy olyan vitában amelyben voltaképpen egyetértünk. ;-)
És nem csak üres szónak szántam ezt az egyetértést! Hogy bizonyítsam idéznék tőled egy korábbi hozzászólásodból. Mert az a véleményem h ha minden ember (nő és férfi is) így gondolná és ennek megfelelően cselekedne akkor ........... most nem vitatkoznánk itt. :-)))
Tehát az idézet tőled:

"Nyilván férfi és nő soha nem lesz teljesen egyforma, biológiailag, társadalmi szerepét tekintve egyenlő (hálistennek). De ettől még pontosan egyformán értékesek, egyformán szükség van rájuk, egyformán hozzátehetnek a család, a társadalom előrejutásához a tetteikkel. Ezt pedig egyforma megbecsüléssel kéne honorálni. Fals következtetés az, hogy akármelyik nem képességei, jogai előrébb valóak lennének a másiknál."

Annyival egészíteném ezt ki a részemről mint férfi részéről:
NEM, NEM ÍGY VAN! Hidd el ti értékesebbek vagytok. Egy férfi számára még önmagunknál is! ;-)

Oké, ha háború jön, Te mész a frontra, én meg maradok a hátországban. Ezt megbeszéltük. ;-)

A nők nem magányos harcosok, hanem egymás örök ellenségei. ;-) Lökitek egymás előtt a jópofizást, a háta mögött meg úgy áztatjátok el, ahogy tudjátok. A férfiak ezzel szemben nyíltan a másik képébe mondják a tutit. Persze mindkét oldalon vannak kivételek, de ők csak erősítik a szabályt.

Nekem a női sofőrről nem a bénázás jut eszembe, hanem, hogy udvariatlan bunkók. Nem mind, de feltűnően sok. Ha egy gyalogost a zebrán/úton átereszt egy autós, az szinte mindig férfi. Ha valaki önként lemond az elsőbbségéről, az szinte mindig férfi. Nekem ez a tapasztalatom 13 év autóvezetés alapján.

Kitalálom, te férfi vagy...ráadásul az ostobábbik fajtából. Tipikus szűklátókörű hozzáállás, hogy "nincs itt semmi probléma, ha nekem jó a rendszer, legyen jó mindenkinek".

Tipikus szőnyeg alá söprő visszavágás, hogy "azé' nem kaptok annyi fizetést, mer' biztos szarabbul / kevesebbet dógoztok". Felvilágosítanálak, hogy ez egyáltalán nincs így. Sok nő úgy nem kap azonos fizetést, hogy TÖBBET és JOBBAN dolgozik, mint a férfi kollégái. Csak ő nem mer szólni miatta, mert fiatal nőként örül, hogy egyáltalán felvették, és nem sütik rá a másik köcsög előítéletet, hogy "úgyis biztos elmegy majd szülni, minek bele invesztálnunk". Ezt a munkaadók, ha tehetik, kihasználják.

Remélem, nem baj, hogy eloszlatok pár tévhitet, ami a kis fejecskédben él: A szülési időszakot nem számítják bele a jövedelemkülönbségek vizsgálatába, ugyanis akkor a nő nem fizetést kap, hanem GYED-et meg GYES-t. Itt a fizetések és a béren kívüli juttatások összehasonlításáról volt szó.

Ezt a szánalmas ferfihang.hu-t meg felejtsétek már el. Olyan IQ nulla, tenyérbemászó stílusban megírt felböfögések vannak rajta, hogy a napiszar hozzá képest igényes, intellektuális hírportál. Aki a habzó szájú feministákat szidja, annak csak szólok, hogy a ferfihang.hu is ugyanez a kategória, csak a másik oldalról.

Nem tudom, honnan szedted, hogy a nők ugyanazért a bűnért kisebb büntetést kapnak.

"a titanic süllyedésétől a háborúkon át szinte minden veszélyhelyzetben a férfiak voltak azok akik vállalták az önfeláldozást. a nőkért"

xDDD Önfeláldozást... Mert mi küldtük a férfiakat harcolni, igen, nem is más, hataloméhes férfiak... Mert a hátországban aztán tejjel-mézzel folyó Káanán volt, míg a hős férfiak harcoltak. Általában a polgári lakosság jobban szenved egy háborúban (főleg azé az országé, amelyiknek a területén a harcok folynak), mint a katonák. Nekik jut valamilyen ellátás, védelem, a magukra maradó civileknek viszont semmi, csak az ellenséges, vérszomjas, fosztogatásra, kegyetlenkedésre és nemi erőszakra hajlamos idegen hadsereg hős férfijai...mert mind állattá válik a háborúban, teljesen mnidegy, hogy eredetileg milyen célért harcolt, honnan jött.
Istenem, hogy lehet valaki ennyire ostoba? Tanulmányozd már egy kicsit a történelmet, mielőtt ide hányod a hülyeségeidet, azt javaslom.

Ezért kár volt beregisztrálnod (illetve újabb altot létrehoznod).

Ez nem mindig volt így. Az egész a letelepedéssel, a magántulajdon megjelenésével (amibe élőlények is beletartoznak, sőt, kezdetben nyilván elsősorban élőlények tartoztak bele), valamint a férfiak gyerekcsinálásban betöltött szerepének a felismerésével kezdődött. Onnantól kezdve a férfiaknak fontossá vált, hogy biztosítsák, hogy a hozzájuk tartozó nő(k) valóban az ő gyerekeiket szüli(k) meg. Ezt a legegyszerűbben úgy lehetett megoldani, ha a nőket vagyontárgyként (vagy jutalomként - ld. iszlám) kezelték, és elzárták, önálló döntési jogaikban korlátozták őket. Persze kialakult mellé egy ideológia, hogy mindez az "ő érdekükben is" történik, meg "ez a dolgok rendje", stb., hogy legitimizálni lehessen az egyenlőtlenségeket. Ezt sajnos ma is nagyon sok ember automatikusan magáévá teszi, és bele sem gondol, hogy mi van a hátterében.

Bonyolult dolog ez, mert igazából nem csak a férfiak férfiközpontúak, hanem az egész társadalom. Mivel a nők is ebben nőnek fel, sok nő is elfogadja ezt a dolgot, és valójában ő is férfiközpontú (pl. jobban bízik a férfi orvosban, stb.), mert ragaszkodik a "hagyományokhoz", a neveltetéséhez. Nagyon nehéz az egyénnek ezekkel szembemenni, még ha neki nem kedvező állapotot hoz is létre a dolog. Ugyanez az oka szerintem annak is, hogy sok nő miért nem hagyja ott az őt bántalmazó férjét. Ezt a szituációt nem lehet egészséges párkapcsolattal a háttérben, kívülállóként megérteni. Paradox dolognak tűnik, de az áldozatok egy idő után beletörődnek a helyzetükbe, sőt, maguk is elkezdenek azonosulni az elnyomó ideológiájával, valóban elhiszik, hogy ez az állapot az igazságos, hogy ezt érdemlik. Ennek az lehet a pszichológiai háttere, hogy így könnyebb elviselni a helyzetet, mint állandóan őrlődni miatta, küzdeni ellene, konfliktust provokálni, amiben jó eséllyel a fizikailag gyengébb nő húzza a rövidebbet. Aki ilyen helyzetben van, egy idő után nem tud racionálisan gondolkodni, nem látja át, hogy a beletörődés helyett vannak más megoldások is. Ezt ugye koncentrációs táborokban, hadifoglyokon, stb. is megfigyelték, teljesen általános emberi reakció.

remélem nem baj h eloszlatok pár tévhitet ami sok hölgyben megvan. :)
igaz h kevesebb fizetést kapnak, de!!!

a. főként csak a felsőbb szinteken. azokon ahol jellemzőbb a teljesítmény alapú fizetés. pölö menedzserek, igazgatók, tőzsdeügynökök, satöbbi. ennek oka h aki eredményesebben dolgozik az többet kap. itt nem a nemek döntenek hanem a teljesítmény!! tehát kár előhozni a sokat hangoztatott szegény elnyomott nők dumát mert már nem menő. hatékonyabban kell dolgozni és többet fognak kapni. ;-)

b. másik oka az h kiszámíthatóbb a férfi mint a nő ezért a munkaadónak is jobban megéri ezt honorálnia.

c. ha ehhez még hozzáadjuk azt h a jövedelemkülönbségbe beleszámítják azt az időszakot is mikor a nő szül, tehát kevesebbet keres, rájövünk h nem is olyan nagy a baj mint ahogy azt szeretik sokan hangoztatni. :-)

jahhh nem magamtól tudom ám ezeket! források:
http://index.hu/gazdasag/allas/2014/02/10/megfizetnek_a_nok_a_rugalmatlansagert/
http://www.ferfihang.hu/2013/12/21/berkulonbseg-a-kiirthatatlan-feminista-hazugsag/
a másodiknak van belül is további forrása ahonnan szedte az anyagot, még mielőtt azzal jönne valaki h egy elfogult oldallal jövök.

említést érdemel még h igaz h a felsőbb vezetői helyekben többségben férfiak csücsülnek de ez érthető is mert arányaiban több férfit találni aki magabiztos viselkedésű mint nőt ezért több férfi alkalmas vezetői posztra. viszont a szarabb melókban is több a férfi mint a nő!! de ez ellen valamiért a kedves hölgyek nem szoktak már annyira sírni. miért? pölö hány hullamosót láttunk már aki nő volt? és kukást bányászt? miért csak az zavarja őket h a magasabb beosztásokban vannak kevesebben? miért nem akarják itt is bevezetni azt h a hullamosók között legalább 30%ban kelljen nőket alkalmazni??

sokszor emlegetett tévhit az is h főként csak a férfiak követnek el erőszakot nőkkel szemben. pedig az arányok korántsem ennyire egyértelműek:
http://444.hu/2013/11/21/a-nok-most-verik-le-a-ferfiakon-az-evszazadok-elnyomasat/

a fizetés meg csak egy része a kapott javaknak. egyfajta jutalom. de mikor büntetésről beszélünk akkor is a férfiak kapnak többet mint a nők (pölö igazolt h egy nő ugyanazért a bűnért kisebb börtönbüntetésre számíthat mint a férfi). de valamiért ez sem fáj a nőknek hanem csak legyintenek rá. :-) nekik érdekes módon az előnyökből kellene több de a hozzá tartozó hátrányokból és kötelezettségekből már nem. /tisztelet a kivételnek akik kevesen vannak./ pedig már eleve több volt szinte mindig az előnyük mint nekünk. na jó leszámítva a keresztény és muzulmán agyhalasztást ahol mindenért őket okolták. de kimondhatjuk h a mi társadalmunkban a nők nincsenek elnyomva és nincs kevesebb juttatásuk mint nekünk. viszont sok dologban több jut nekik még ha nem is veszik észre!

és ha már egyenlőségről beszélünk akkor vegyük figyelembe h a nők sok esetben előnyben vannak. pölö a titanic süllyedésétől a háborúkon át szinte minden veszélyhelyzetben a férfiak voltak azok akik vállalták az önfeláldozást. a nőkért! mondjuk ki bátran mi döglöttünk meg helyettük. de ez gondolom nem baj sőt természetes. és az érdekes az h ezt éppen mi férfiak érezzük leginkább természetesnek! mert számunkra érték a nő. értékesebb mint mi magunk! csak ezt ugye valahol honorálni szokták. valahol meg nem. ;-) szóval ha már egyenlőségre törekszünk akkor tényleg egyenlőségre törekedjünk ne pedig arra h a nőknek minél több legyen és a férfiaknak meg kevesebb. érthető és jogos volt a nők egyenlőségre törekvése még pár évtizede vagy az előző század elején. értelmes férfi még támogatta is! de most h elértük az egyenlőséget talán nem kéne átesni a ló túloldalára.

Jogos. Azért elgondolkodtató, vagy érdekes, vagy nem tudom hogy fejezzem ki, a lényeg, hogy vajon miért van az, hogy több száz, vagy akár ezer évek óta van fenn ez az állapot. Hogy a férfiak elnyomják a nőket, hol kevésbé, hol jobban. Hogy vajon miért nem irtották még ki a nők a férfiak 90%-át, miért engedik a nők, hogy ez legyen a szitu. mert valahol engedik, mert azt azért tudjuk, hogy ha a nők el akarnak érni valamit, azt elérik, nem kell ahhoz erőszak sem. Ezen gyakran elgondolkodom, hogy mintha hagyták volna a nők a történelemben, hogy úgy bánjanak velük, ahogy, mintha cserébe meg kaptak is volna valamit. Nem tudom, de furcsa miért van ez így. És hogy még mindig miért van ez így.

Amúgy szerintem az, hogy a feminizmustól félnek a férfiak, vagy elnyomják a nőket, nem akarják hogy erősek legyenek, egész egyszerűen gondolom biológiai oka van, illetve azon alapuló pszichológiai. Egyszerűen a férfi szeretne az erősebb lenni, és nem szeretné ha a nő lenne az erősebb. Ettől rémülünk meg, már aki. Úgy gondoljuk, még mindig mi hozzuk a mamutot, a nő meg veleje a gyereket, de igazából ezek a szerepek valamiért alakultak. És ha a szívedre teszed a kezed, valószínű te is olyan párt választasz magadnak, aki bár lehet érzékeny, és kedves, és megértő és elmosogat, de azért férfi, és erős és biztonságos. NA ebből az igényből indulhat ki aztán az elnyomás. És ezért van az, hogy a nagyon határozott, karakán, erős nőket nem biztos, hogy szeretik, vagy nem tekintik nőnek őket. Valahol hülyeség, valahol érthető.

Ja bocsi, ha azt írtam valahol, hogy nincs különbségtétel a munkapiacon, úgy akartam írni, hogy én nem tapasztaltam, de attól még biztos probléma.

:D Ahá, akkor ez lehet a megoldás arra, hogy miért hajlamosabbak a szemüket is dörzsölgetni azok a férfiak, akiknek van, aki az egyéb testrészeiket dörzsölgesse...felszabadul a kezük. :D (Én meg már azt hittem, hogy valami fennkölt dologról van szó, egymásra hangolódás, empatikus érzés kifejlődése, blablabla.)

értem én, hogy gőzgép, azazhogy csipa
de az sajnos nem fog megtörténni (rögtön biztos nem)
mert ugye ha a nőknek tökük lenne, ágyból felkelve nem a szemüket dörzsölgetnék

ergo akinek van tőke az nem a szemét fogja.. :-)

az ugyan lehetséges, hogy akkor nők általi csipatörlés, csak nehogy vakítás legyen a vége ;-)

Arra próbáltam célozni, hogy lehet, hogy nem is vak, csak nem jutott még el odáig, hogy a szemhéjat fel is lehet nyitni... :)

Iszonyatosan elcsépelt, félremagyarázott szó már ez az "egyenlőség".
Nyilván férfi és nő soha nem lesz teljesen egyforma, biológiailag, társadalmi szerepét tekintve egyenlő (hálistennek). De ettől még pontosan egyformán értékesek, egyformán szükség van rájuk, egyformán hozzátehetnek a család, a társadalom előrejutásához a tetteikkel. Ezt pedig egyforma megbecsüléssel kéne honorálni. Fals következtetés az, hogy akármelyik nem képességei, jogai előrébb valóak lennének a másiknál.

Egyébként B.

"az azonos munkáért azonos bért, azonos lehetőséget, azonos jogot nem fog egyenlőséget teremteni"

De azért jól esne. :D Meg igazságosabb is lenne. (Ez most nem csak a nőkre vonatkozik természetesen, hanem mindenkire, hogy azonos minőségű és mennyiségű munkáért kapjon azonos juttatásokat.)

használna mint vaknak a szemfelnyitás ;-)

Nem. De az már célravezető lehet, ha szólnak neki, hogy ha kinyitja a szemét, az adott esetben sokat segíthet az állapotán... :)

iNas. xDDD (Egyébként tényleg nem ugráltatom őket. De azért rendet tartok, na. :D)

"Ember és ember közt. Nem kell olyan messze menni, hogy férfi és nő közt :P"

Teljesen igazad van. Nyilván az ember inkább azt veszi észre, ami őt is érint(het)i.

iPodrick ;-)

:D Ez igazán barokkos, pikánsan cizellált megfogalmazás volt.

Egyébként a nők "elférfiasodásának" nem az emancipáció, hanem épp az az oka, hogy ebben a még mindig elsősorban a férfiakat számon tartó világban nőként (logikusan) sokszor csak úgy lehet elérni a minket (is) megillető, de női mivoltunk miatt mégis sokszor elmaradó elismerést, ha férfiként viselkedünk, ezáltal "tiszteletbeli" férfiként kezelnek minket. Nem egyszerűbb lenne mindenkinek, ha az ember a természetes női mivoltában is megkapná ugyanazt az elsimerést...? De.

azt mondod, hogy a férfi jobban megértheti a férfit; és
A, a nő még kevésbé érti a másik nőt és ezért magányos harcos
B, a nő nagyon is érti a másik nőt, csak mégis inkább (pont ezért - mert vetélytárs "lehet") magányos harcos

az egyenlőséget nem a férfiakhoz mérten kéne megpróbálni elérni
a különbözőségünkben vagyunk egyenlőek, tisztelhetőek, stb.
az azonos munkáért azonos bért, azonos lehetőséget, azonos jogot nem fog egyenlőséget teremteni

(akkor sem ha tényleg bekövetkezik)

***

"mi inkább magányos harcosok vagyunk"

amazoNas ;-D

na igen, de célravezető-e a vakot hibáztatni mert nem lát?

Férfiak "alattad"? iNasok :D
"a valódi egyenlőségtől még így is kurva messze vagyunk. "
Ember és ember közt. Nem kell olyan messze menni, hogy férfi és nő közt :P

Igen, de ha hasonló poszt kerülne ki pl. azzal, hogy - mittudomén - minden férfi béna az ügyintézésben, és nem lehet semmit rájuk bízni, akkor a férfi társadalom egy emberként ugrana rá a posztolóra... Ha mi szóvá tesszük az igazságtalan általánosítást, az viszont baromság...

Egyébként ha van tényleg valamiféle különbség férfiak és nők nemtől függő viselkedése között, akkor ezt az egyet mondanám, hogy a férfiak tényleg hajlamosabbak csapatban működni, összezárni, nekik általában sokkal fontosabbak az azonos neműekkel kötött barátságaik, a nők kevésbé ilyenek, mi inkább magányos harcosok vagyunk.

majdnem teljesen stimmt, de az egyenlő elismerést illetően kétségeim vannak annak azelőtti megvalósulását illetően,
hogy az "És önben kinek a faszát tisztelhetem?" meglehetősen vulgáris, ámde megalapozott kérdés
feltevésre alkamasnak lesz található még egy jó darabig

nem mindenki Madame Nas ;-)

Ez ma még tényleg alapvetően a férfiak világa. Nem mondom, jobb, mint 100 vagy 500 vagy akár 2000 éve, és tud egy nő is boldogulni, de csak tízszeres energiabefektetés árán. Nektek ezt nehezebb észrevenni, meg nyilván fel sem tűnnek az igazságtalan helyzetek, mert nem titeket érint. De attól még léteznek.

általánostani, hogy minden női sofőr béna baromság. pont akkora, mint amennyire értelmetlenség emiatt kiakadni. ha jól vezetsz - jól vezetsz; ha nem - nem. semmi köze ennek ahhoz, hogy ki milyen nemű. az viszont szembetűNŐ ha egy posztvideós illető már 42-edszerre próbálkozik a parkolással, vagy egy Y-kanyarral. (ugyanez fa__zal el sem jut ilyen vicces videókig, mert vagy már az írásbeli kresz vizsgán elütötte a viszgáztatót; vagy később egy egész buszmegállót. :-D)

a nők érzékeny egy állatfajta és néha vitatják, hogy a férfiak is lehetnek érzékenyek (csak simán állatok, ugye? ;-)).

"Na hát erre már regisztrálnom kellett :D"

szerintem másért érdemesebb lett volna ;-)

"Az, hogy a középkor olyan volt volt amilyen köszönhető egy kedves, gondolkodást nem toleráló, nőket elnyomó vallásnak köszönhető, aminek dogmáit férfiak találták ki. Csudálatos. Továbbá. A rómaiaknál sem voltak a nők olyan rohadt jó helyzetben mint azt te hinnéd. Esetleg olvastál a témában? Hm? Élete végéig vagy a fater vagy a férje szavának kellett engedelmeskednie. Ez a kedves hagyomány fennállt addig míg volt Román Birodalom. Bezony. A dicső birodalom bukását sem írnám én a nők számlájára. Az, hogy kezdtek elkurvulni a dolgok a társadalomban mindkét nemen múlott."

ez butaság. kb. olyan ebben a bekezdésedben az eszmefuttatásod, mintha valaki Madame Curiet hibáztatná Csernobilért.. nőket elnyomó vallás amit férfiak találtak ki? csak egy? és biztos "elnyomó"? mert egyrészt ugye van egyfajta fizikai erőnléti különbség (vannak kivételek és kivételes helyzetek), viszont ennek a realitásnak a rögzítése nem vehető elnyomásnak mindaddig amíg az elnyomás nem horizontális szinten volt szembetűnő, hanem vertikálisan. fáraónak/hadvezérnek/császárnak/királynak majdnem mindent szabadott tenni (és minden sikeres férfi mögött állt egy nő - néha csak azért, hogy hátbadöfje ;-)) míg a másik véglet nagyszámú rabszolgának szinte semmit. ilyen megközelítésben az, hogy az apa vagy férj rendelkezhetett (a joga megvolt rá, dehogy ki is használta-e az más történet) a lányával, feleségével az nem annyira súlyos jogvesztéssel fenyegető probléma, mint akár számodra is annak tűnik - abban a korban nem volt az (azt nem is említve, hogy ki lehetett ebből a körből törni/lépni - ha meghalt "apu" és egyébként anyagi gondjaik nem voltak, mégis ki uralkodott a feleségen vagy a lányon tovább? senki.. vagy ha meghatározott időnként pár napot (vagyis inkább éjjelt) nem a férj fedele alatt töltött a római patrícius asszony, akkor nem alakult át férjuralmivá a házasság - ez persze csak a felsőbb rétegenek volt elérhető, de világos belőle, hogy a jogvesztés nem azonos társadalmi osztályokon belül volt kirívó.

a legtöbb társadalomban pedig legalább rejtetten létezett egyfajta matriarchális rendszer (a férfiak ma is korábban halnak átlagosan, ugye?), és ahogy felvilágosult(?) az ember úgy lett egyre inkább figyelemmel a nők igényeire. hülye asszonyverők mindig is voltak, ahogy ma is vannak; meg hülye nők is akik az ilyenekhez újra-meg-újra visszamennek (lásd vak komondor..), de ez nem jelenti azt, hogy a nőket általánosan elnyomták volna. a vallások is kifejezetten a hús-vér nőkre épültek; a kereszténység pedig főleg nem valami teljesen földöntúli nőideált alkotott (azt is korábbi vallástöredékekre alapozva). mert mégis melyik vallás írja elő, hogy üsd a nőt ahol éred? van Szűz Mária, mifelénk Boldogasszony kultusz; az élet teremtése kapcsolódik a nőkhöz - és mégha edénynek is tartották, tisztelték annyira, hogy ne egy lépcső alatti gardróbban tartsák, mert nem a női mivoltből fakadt az felettük uralkodás. nem volt annyira sötét középkor sem mint egyesek állítják..

többnyire olyan "queer" "nők" akarják bemagyarázni mindenkinek, hogy ez még ma is a férfiak világa, és régebben meg méginkább az volt, akik képtelenek arra, hogy akár csak hasonszőrű társaik társaságát hosszabb távon biciklipumpából készített szexuális segédeszközök nélkül elviseljék. ők akarják véleményterrorral megmondani a többgyermekes családanyáknak, hogy őket elnyomták és elnyomják. ráadásul az összes férfi... baromság..

"Amúgy jó, hogy nem a keleti országok szokásait magasztalod. Elhiszem, hogy neked jobban bejönne, ha szabadon dirigálhatnál az asszonynak, kefélhetnéd jobbra is balra is a padlót és ezért nem is téged köveznek meg, de azért álljunk már meg."

jól lerendezted a keleti kultúrát.. biztos annyiból állna amit most leírtál róla? .. a megkövezés egyébként a házasságtörésért jár. a házaságtörő férfi (akár más házastársa, akár nem: házasságtörő) ugyanott várja szépen a megkövezést, ahol a nő is. ha mégsem akkor a vagyoni osztályi különbségek teszik számára lehetővé, tehát ma sem horizontálisan mutatkozik "elnyomás", hanem a vertikális berendezkedésben. (ami viszont as-is szükséges volt a mai állapotok eléréséhez. ha ez kevés, akkor a harcos feminista utazzon szépen azokba az országokba ahol ez a megvetett szokás dívik (mellyel az ott élő nők tisztában vannak!) és rázza ott az öklét, vagy mutogassa magát tendenciózusan ott.. ne itt..) a házasságtöréshez "legalább három fél" szükséges; ha nőt köveznek, akkor vagy volt szerepe benne; ha pedig ártatlan és önkény áldozata, akkor meg valójában nem a női mivolta miatt kövezik meg..

"Női górék téma: ha te paraszt vagy velük és érezhetően lekezeled, akkor nehogy már térdre vágódjon előtted. Ha meg a nő volt bunkó, akkor az nem a női nem egyöntetű hibája."

nem értek egyet mindenben sergivel. amit viszont ezzel a mondattal bemutattál azt nevezik kettős mércének.

eddig volt a vállalható véleményre adott válasz. az "A gyerek NYŰG (én álláspontom, nem is akarok 1 kis tetvet sem)" inkább nem kommentálnám.. arra azért felhívnám a figyelmedet, hogy főleg úgy, hogy "nem akarsz 1 kis tetvet sem" - egyébként hurrá, tolódik a hülyék paradicsomának egyértelmű kezdete - és fogalmad sincs arról, hogy az "utód tisztességesnek vélt felneveléséhez" kitétel - melyet éppen te fogalmaztál meg - pontosan mit is takar és milyen áldozatokat kíván (amit nem mellesleg egy anya, sőt ANYA az élete árán, tűzön-vízen keresztülmenve megadna a gyerekének). én férfiként sejtem, de engem anya szült és szerencsére van édesanyám. ;-)

Érdekes, nekem is van férfi beosztottam, hallgatóm is, és egyik sem panaszkodik, hogy "elnyomom" meg "dirigálok neki". Sőt, ők akartak hozzám jönni... Erről ennyit. (Költői kérdés: a főnöknek (ha nő, ha férfi) nem az a dolga, hogy irányítson, "dirigáljon"...?) Az, hogy "el van picsásodva" a társadalom, csak a régi, hímsoviniszta állapotokhoz képest igaz, a valódi egyenlőségtől még így is kurva messze vagyunk. Jogegyenlőség már van, de egyenlő elismerés még egyáltalán nincs.

Természetes, hogy vannak különbségek, mert más szerepet tölt be a nő, és mást a férfi a családalapításnál. Ez pedig jó eséllyel nem fog soha érdemben megváltozni (nincs is rá szükség). Nyilván a gyerekvállalás másként érinti egy női és másként egy férfi munkavállaló munkavégzését, ami hatással van a karrierjére, stb.
Az viszont igazságtalan, hogy ettől teljesen független dolgokba is beleerőszakoljuk a férfiak és nők közötti megkülönböztetést. Férfiak és nők között sokkal kevesebb biológiai, habitusbeli, képességbeli különbség van valójában, mint azt a társadalmi konvenciók sugallják. Elég, ha mindenki végigveszi az ismerőseit. Az, hogy ki milyen ember, milyen a neveltetése, világnézete, intelligenciája, stb. sokkal jobban számít akár a munkavégzésnél, akár a magánéletben, mint az, hogy férfi vagy nő az illető. A nemi különbségek a mi társadalmunkban túl vannak hangsúlyozva és misztifikálva. (Amit egyes férfiaknak ugye kényelmes lenne megtartani, mert jelenleg még mindig a patriarchális, a nőket alsóbbrendű lényeknek vélő felfogás utórezgéseit "élvezhetjük". Nem csoda, hogy annyi férfi mumust lát a feminizmusban...)

Azért volt pár, jellemzően az örökzöld "béna női sofőr" témában. Elfelejtitek, hogy ami nektek vicces, az másnak lehet bántó. Ha jól emlékszem, legutóbb lb7 akadt ki ezen...

A fizetés (és egyéb juttatás) az anyagi oldal mellett egy jelzés, hogy mennyire becsülik meg a munkádat, mennyire tartanak értékes munkaerőnek. Ha ugyanazért a minőségű és mennyiségű munkáért kevesebbet kapsz, az azt jelenti, hogy kevésbé vagy szívesen látott, elismert tagja a csapatnak, az erőfeszítéseid ellenére kevésbé becsülnek meg mint másokat.

Nem a HR-es dönt a fizetést illetően, ő csak közvetít a főnök és a leendő beosztott között a bértárgyalásnál.

Írtad (2. és 9. komment).

Itt nem arról volt szó, hogy a férfiak mellett ki kellett volna állni, és ehelyett rád támadtam. Az, hogy nem értettem egyet veled, és ezt bátorkodtam megírni, nem azt jelenti, hogy nem állok ki a férfiak mellett is, ha igazságtalanság éri őket. Ne keverd a szezont a fazonnal.

Nekem konkrétan ilyen szempontból teljesen korrekt munkahelyem és főnökeim vannak, mert megtehetem, hogy válogassak, és leteszek annyit az asztalra, hogy érdemes legyen korrekten megtartaniuk. (Természetesen a párom sem balfasz, ostoba díszmacsó, mert akkor nem lenne a párom...) Viszont kezdőként dolgoztam már én is olyan helyen, ahol érezhetően nem ugyanolyan volt a férfi és női dolgozók megbecsülése (és egyáltalán nem azért, mert a nől kevesebbet vagy rosszabul dolgoztak volna, ami a másik bunkó visszavágás szokott lenni...), valamint ismerősi, baráti körből is tudok több példát is hozni erre. Engem pedig az ilyen igazságtalanságok felháborítanak, akkor is, ha nem velem történnek. - Illetve konkrétan most a sok lekicsinylő, problémát szőnyeg alá söprő, nemtörődöm, gunyoros komment háborított fel. Mondom, nektek személy szerint semmit nem kell csinálnotok. De legalább ne vonjátok már kétségbe, hogy ez a jelenség igenis létezik, és igazságtalan gyakorlat (és nem csak a felső tízezret érinti).

Most olvasom vissza, hogy ragad a hülyeség: román birodalom. Uh. mea culpa :D Római. jajjuj

Na hát erre már regisztrálnom kellett :D
Az, hogy a középkor olyan volt volt amilyen köszönhető egy kedves, gondolkodást nem toleráló, nőket elnyomó vallásnak köszönhető, aminek dogmáit férfiak találták ki. Csudálatos. Továbbá. A rómaiaknál sem voltak a nők olyan rohadt jó helyzetben mint azt te hinnéd. Esetleg olvastál a témában? Hm? Élete végéig vagy a fater vagy a férje szavának kellett engedelmeskednie. Ez a kedves hagyomány fennállt addig míg volt Román Birodalom. Bezony. A dicső birodalom bukását sem írnám én a nők számlájára. Az, hogy kezdtek elkurvulni a dolgok a társadalomban mindkét nemen múlott.
Amúgy jó, hogy nem a keleti országok szokásait magasztalod. Elhiszem, hogy neked jobban bejönne, ha szabadon dirigálhatnál az asszonynak, kefélhetnéd jobbra is balra is a padlót és ezért nem is téged köveznek meg, de azért álljunk már meg.
Női górék téma: ha te paraszt vagy velük és érezhetően lekezeled, akkor nehogy már térdre vágódjon előtted. Ha meg a nő volt bunkó, akkor az nem a női nem egyöntetű hibája.
"de inkább ne legyen férfi felett egy sem"--> akkor férfi se legyen nő fölött... mert az meg lekezeli, lenézi. Én is mondhatom ezt.
Egyszerűen nem látom be, mért kéne a nőknek meghunyászkodni, csak mert nektek az úgy jó.
Családalapítás: mért csökken? A gyerek NYŰG (én álláspontom, nem is akarok 1 kis tetvet sem), a másik, hogy nincs pénz, nincs meg a megfelelő egzisztencia az utód tisztességesnek vélt felneveléséhez. Ez múlik azért a férfiak hozzáállásán is. Ha megöregszik asszony, keresek újat. Elég sokan vannak így. Asszony meg hátramarad a gyerkőcökkel. Köszi. Kínlódjék egyedül. (Az hogy a nők munkába kezdtek állni nagy számban, a 2. világháború következménye. Valakinek kellett keresni, míg apa puffogtat valahol/megpusztult. Államügyekbe nő nem szólt bele annak idején. És el is indult szépen lassan a folyamat)
Rövidre zárva, ami már így is elég hosszú lett: nem foghatsz minden rossz dolgot arra, hogy juj a nők. A férfiakon legalább annyira múlnak a dolgok.

Ajánlom figyelmetekbe ezt az oldalt: http://www.ferfihang.hu/
Itt egy kis olvasgatás után kiderül,hogy a "fejlett" nyugaton melyik nem is van elnyomva,ne akarjunk hozzájuk felzárkózni.Az emancipáció már évtizedekkel ezelőtt lezajlott,na ott kellett volna abba hagyni és ez ránk keletiekre is igaz.A dicső román birodalom itt nem állt meg,jött is utána a középkor.
A női kollégákkal meg úgy vagyok,hogy remekül el lehet velük lenni ameddig nem kerülnek az ember fölé,mert akkor az tán isten irgalmazzon mindenkinek,nem csak a férfiaknak.Nem tudom ki hogy van vele,de én megalázónak érzem ha egy nő dirigál nekem.Meg fordultam már pár munkahelyen,de szinte csak kizárólag női górékkal volt gondom.Van köztük tekintélyes,meg korrekt is ,de inkább ne legyen férfi felett egy sem. Igy is már rendesen el van picsásodva a férfitársadalom és szerintem ez egy férfi nemzőképességére is negativ hatással van.A feminizmus mai formája meg közvetlenül a férfiak(már az igaziak és nem a papucsok)családalapitási hajlandóságára.

Van olyan mondás is, hogy nagyon sok nő azt szeretné, hogy úgy bánjanak velük, mint a királylányokkal. De ehhez nekik is úgy kell bánni másokkal, mint a hercegekkel.

Nagyon sok réti nigger híja magát hercegnőnek, felmerül a kérdés, mire fel...
De ez más téma.

Az a helyzet, hogy a nők gyakran szeretik felhozni mentegetőzésnek a tényt, hogy ők nők. Míg ha ezt egy férfi csinálná meg, akkor már kezdődne is a köpködés.

Ez a férfi-nő kapcsolat elég érdekes kérdés. A nők mindig a legvagányabb, legmenőbb és általában kiszámíthatatlan macsókra buknak. Ha meg megkapják akkor egyből elkezdik átnevelni őket, hogy talpnyaló papucsok legyenek. És ez valahol azzal egyezik, amit a lilaninja leírt. Elsőre kell a pasi, a dolog, a munka, aztán egy idő után már mégse olyan jó. Ha nem úgy megy minden, ahogy akarja, akkor mindjárt minden más hibás csak ő nem. Ez tipikusan nőknél van így, a férfiak kevésbé sírnak, vagy beletörödnek vagy továbbállnak.

bakker ez de szép volt (bólogató smiley)

Tényleg, basszus, most hogy így mondod 10 hr-esből 9 nő, legalábbis amikor munkát kerestem minimum ez volt az arány. Mondjuk egy nagy cégnél a felsővezetőket már nem a hr-esek válogatják gondolom, hanem az igazgatóság. De mindenféleképpen furcsa ez a kérdés, hogy nálunk ez mennyire jellemző, hogy külföldön mennyire. Országonként ugye, hogy van ahol nem szabad nőnek nézni a nőt, hogy ne legyen megkülönböztetve, van ahol nem illik a vezető nőnek kifejezetten kihívóan csinin öltözni, de van ahol elvárják, van ahol kifejezetten nőnek kell lennie. Mennyire máshogy állnak a témához egyes országokban, mennyire tesznek eleve különbséget a nemek között. Hogy ilyen különbségek mellett, mondjuk hol kapja ugyanazt a megbecsülést egy felső szinten lévő nő? Amerikában, Németben, Belgiumban, nálunk, Oroszországban?

Alapvetően sok-sok évszázados szokás és tradíció a nőket valami másnak tekinteni (nem feltétlenül gyengébbnek, vagy alacsonyabb rendűnek, csak különbséget tenni), és nagy kérdés, hogy ez miért van így, természetes-e, kell-e hogy ne legyen különbség férfi és nő között, vagy hogy mennyi legyen az a különbség, és milyen területeken tegyünk különbséget, és hol ne.

Mármint postra...

"hány nőszapuló poszt és komment van a főIzén..."
Tényleg, hány? Én egyre sem emlékszem...

Azt amúgy én sem értem, hogy Nas miért támadta le lilaflexninja-t. Sztem mindketten elég értelmesek vagytok, hogy ne menjetek egymásnak ilyenek miatt.

A témához kapcsolódóan egyébként nekem nincs sok tapasztalatom, de jobban hajlok afelé, hogy tényleg van megkülönböztetés.

A nagyobb probléma szerintem az, hogy Magyarországon amúgyis nagyon érzékeny kérdés a fizetés. Én pl. közel 2.5 éve vagyok a szakmámban, úgy érzem elég jó munkaerő vagyok, próbálok minél jobb és hatékonyabb lenni, és szerintem azt is elég jól látom, hogy aki több ideje (5-10 év) van a szakmában lustább, lassabb, jobban leszarja, kvázi kevesebb hasznot hoz a cégnek (ebben szinte biztos vagyok). Mindezek ellenére abban egyetérthetünk - ha még nem is tudok bizonyítékokkal szolgálni - hogy valószínűleg én jóval rosszabb fizetést kapok, mint ő. Én ezt nem érzem igazságosnak, és nem gondolom, hogy változni fog még évtizedeken belül sem.

Visszakanyarodva az eredeti témához, én is úgy érzem, hogy általában kevesebbre tartják a nőket, és még rohadt sokat kéne fejlődnie a társadalomnak. Nem hiszem viszont, hogy a fizetés témában lehet felnyitni az emberek szemét, vagy legalábbis innen szerintem nehezebb (ami nem azt jelenti, hogy a jelenlegi állapotok rendjén vannak). Csavar a történetben, hogy - ahogy én tapasztalom - a HR-en és a Pénzügyön inkább a nők szoktak többségben lenni (és végtére is velük tárgyalja le az ember a fizetését).

Ne haragudj, de neked mi bajod van? Függetlenül attól, hogy amúgy hány nőket szapuló poszt vagy hozzászólás van az izén, amit szerintem nem én írtam, de mindegy, letámadod itt az embert, hogy nem értem az összefüggéseket, meg szegény nők, és a pasik így úgy meg amúgy, meg érezzem magam bunkónak, amikor azt se tudod, hogy a másik kicsoda, micsoda. Írtam én egy szóval is, hogy a cikkben említett probléma nincsen? Vagy hogy kamu? Vagy, hogy ki nem szarja le, ha egy nő nem kap céges kocsit? Azt írtam, hogy én még nem találkoztam ilyennel. Igen, azt írtam, hogy ahol én eddig dolgoztam... de mit csináljak, nem dolgozok a coca-colánál, vagy valami multi cégnél, vagy a legfelsőbb bíróságon, vagy a parlamentben, hogy lássam ott mi a helyzet. Te meg itt hullára meg vagy sértődve, valami olyanért és olyanokra, akiknek vajmi közük van hozzá, hogy ez a helyzet. Ja fel kéne tán vonulnunk, hogy egyenlő jogokat mindenkinek? Vagy mit kéne tenni? Megérteni a női problémákat? Megértem én, de sajna vagy nem sajna nem találkozom ilyennel.

Érdekes, hogy azt írod, a nők jobban kiállnak a férfiak mellett, de kb. te voltál az első, aki sértődött hangnemben kezdte a másikat izélgetni. Sajnálom, de azokból amiket írsz (és azokban amúgy igazad van, vagy lehet, hogy nincs teljes egyenlőség, de sose lesz, mert igen mindig lesznek szőkék és feketék, vagy alacsonyak és magasak), ugyanolyan megkülönböztetés árad, mint amiért meg vagy itt sértődve. És akkor a férfiak a sértődékenyek, meg nem adnak igazat a nőknek.

Amúgy te kevesebbet keresel, mint a férfi kollégáid? Vagy kevesebb juttatást kapsz? Úgy komolyan érint téged ez a téma? Vagy a te párod ilyen igazi díszmacsó, nem törődöm, amit felvázolsz a férfiakról? ez komolyan érdekelne. meg egyáltalán, hogy ha már itt az izén vagyunk, vajon hány nőt érint ez a probléma itt az izén? Mert azért van egy olyan érzésem, hogy szűkebb, de tágabb környezetben is, igazából csak egy kisebb réteget, egy bizonyos szint fölött, ahol meg amúgy is nagy a harc, ez van. Sőt tovább megyek, és legyek bunkó, abszolút nem érdekel, hogy egy vállalat felső vezetője mennyit keres, milyen juttatásokat kap, és mennyire van ezzel gondja vagy nincs, és az se, hogy azért van gondja, mert nő, cigány, alacsony, vagy nagy a füle. Azért álljon már meg a menet, amikor az emberek többsége szarból se él, ne azon sírjunk már, hogy mi van a magánszféra felső szintjén. Ott, ahova amúgy nem kötelező bekerülni, és nem feltétlenül kötik meg őket annyira az előírások, mint az állami vagy közcégeknél.

az nem elég, hogy könnyebben felveszik a nőket, könnyebb a munkájuk, kevesebbet kell dolgozniuk.
Miért kell mindig sírni?

Műszaki pályán kevés nő van, mindenhol nyalják falják Őket, ha szép ha bűnronda. Elszállnak maguktól és ezután bekerülnek egy versenyszerű munkakörnyezetbe, akkor már megy is a hiszti, hogy nem Ők vannak a középpontban.

:D Igen, köszönöm.

Igy már jobb? :)

Ha már feljött a család-téma, itt sem egyenlő a megítélés.

Ha egy női munkavállalónak családja van, rögtön azt gondolják róla, hogy biztos nem érdekli már annyira a munkája, nem tud úgy odafigyelni, nem tud olyan hatékony lenni, kiesik majd a munkából a gyerekek miatt, stb. Ha egy férfi munkavállalónak családja van, akkor azt gondolják róla, hogy érett, megbízható, lehet rá számítani, biztos jó szervező, stb. A nőkről automatikusan a negatív dolgok merülnek fel, a férfiakról a pozitívak. Pedig a család is egyenlő részben múlik a férfin és a nőn, és mindkettejükre ugyanúgy lehet inspiráló meg visszahúzó hatással a munka szempontjából.

Ja, meg igen, a mínuszolgatás is nagyon megy...

"Amúgy ez a dölyfösség megvan minden csoportban, ha mondjuk a pink izén, vagy valami női oldalon merül fel egy ilyen téma, ott gondolom a nők vannak többségben, és ott meg megy a bunkó férfiak szapulása."

Pont, hogy nem. Ellenőrizd le nyugodtan, nagyon tanulságos összehasonlítás lesz, hogy hány nőszapuló poszt és komment van a főIzén, és hány férfiszapuló poszt és komment a pinkIzén (de mondhatnám a NőkLapjaCafét is, ha a pinkIzét kevésbé látogatott oldalnak találod). A nők inkább kiállnak a férfiak mellett, hajlamosabbak ellenségeskedés helyett közösen törni a fejüket a megoldáson (nyilván itt is vannak kivételek, de az általános tapasztalat ez), míg a férfiak mintha a fogukat húznák, úgy hajlandók csak a legapróbb dologban is igazat adni a nőknek, akkor is, ha nyilvánvaló tények szólnak az igazuk mellett, és a női problémákra annyi a reakciójuk, hogy "ti dolgotok, oldjátok meg".

A másik, amit utálok, hogy azt hiszitek, hogy azzal, hogy ezeket a dolgokat felhozzuk, mi titeket akarunk támadni. A franc se akar titeket támadni. Nem a ti fizetéseteket akarjuk csökkenteni, a juttatásaitokat elvenni, hanem annyit kérünk, hogy ha mi is ugyanolyan keményen, ugyanúgy minőségi munkát végzünk (vagy jobbat, mert erre is van példa...), akkor mi is kapjunk ugyanannyi anyagi és erkölcsi megbecsülést. Ez jelenleg nem teljesül (nyilván itt is vannak kivételek, de az általános tapasztalat ez). És itt nem a nőkről és a férfiakról van szó, lehetnének a szőke és fekete hajúak, alacsonyak és magasak, stb. ugyanilyen helyzetben.

Igen, mindig ez megy. Ha valamilyen speciálisan nőket érintő problémáról, jelenségről van szó, mindig jön néhány sértett férfi, akik úgy próbálják megtorolni a nők részéről őket ért vélt vagy valós sérelmeiket, hogy ilyenkor elégedetten bebüfögik a témára, hogy "nincsen is ilyen" meg "mer' megérdemlitek"... No comment. És ezek képzelik magukat a mai magyar társadalom intelligens, felvilágosult tartópilléreinek... -,- Csodálkozunk bármin is?

Tehát mégis elismered, hogy létezik a "munkaerő piaci megkülönböztetés", és hogy igazságtalanul nem bíznak annyira a női munkavállalókban mint a férfiakban? Akkor hogy is van ez?

Egyáltalán nem érted a probléma lényegét, de a félremagyarázás meg a bagatellizálás nagyon megy.

Itt elsősorban nem a fizikai munkát végzőkről és a bértábla szerint fizetett közalkalmazottakról van szó, ahol pontosan lehet tudni, hogy adott munkakörben ki mennyit fog keresni. Ott nincs is nagy különbség a férfi és női bérek között. A cikkben is az szerepel, hogy a középvezetőkről, felsővezetőkről, szellemi foglalkozású diplomásokról van itt szó elsősorban. A jövedelem és a béren kívüli juttatások eltérő mértéke, valamint az üvegplafon jelenség nyilván nem a takarítónőket érinti, akik max. pár ezer forint értékű melegétel utalványt kapnak, előrelépési lehetőségről meg esetükben nem is igen beszélhetünk, hanem a képzettebb, felelősségteljesebb munkát végző embereket (pl. orvosok, mérnökök, kutatók, stb.), akiknek több energiát kell invesztálniuk a képesítésük, szaktudásuk megszerzésébe, és ezt honorálandó a munkájukért több fizetés jár(na) nekik.
Lehet, hogy te nem ilyen munkát végzel, ezért nem találkoztál még a jelenséggel, de ezért kijelenteni, hogy nem is létezik ilyesmi kb. olyan mintha azt mondanád, hogy olyan nincs, hogy Afrikában éhen halnak emberek, mert te még olyat soha nem láttál... Kicsit meg kéne próbálni elszakadni a szűk kis világodtól (vagy legalább megtanulni csöndben maradni).

A másik mellett való kiállás meg rohadtul nem arról szól, hogy a nőket gyámolítani kell (ahogy az egyenjogúság sem arról, hogy a nők is viselkedhetnek suttyó paraszt módjára, nem kell kifacsarni a dolgokat). Tudod, intelligens ember - nemtől függetlenül - el tud jutni odáig, hogy ha a munkatársamnak problémája van (nemtől függetlenül), akkor nem áskálódok ellene, meg kihasználom a helyzetet a munkaadók seggének fényesre nyalására, és adom alájuk a lovat, hanem fellépek az igazságtalansággal szemben akkor is, ha nem engem érint, mert esetleg legközelebb kerülhetek én is a fasz rosszabbik végére, amikor nekem lehet szükségem a többiek támogatására. Erre lettek kitalálva ugye a szakszervezetek, ha nem züllesztették volna le őket. Így viszont marad a dolgozók egymás közti szolidaritása, amivel meg tudnák védeni magukat. Ez sajnos - épp a hozzád hasonló, ostoba, szűklátókörű egyéneknek köszönhetően - a béka segge alatt van kishazánkban, aminek meg is van a férfi és női munkavállalókra nézve egyaránt kedvezőtlen következménye.

A példád meg egyáltalán nem mérvadó. Kb. a közoktatás meg a betegellátás az egyetlen terület, ahol túlsúlyban vannak a női munkavállalók, ezért jobban figyelembe veszik az érdekeiket. De - kapaszkodj meg - ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a több száz másik területen is ugyanez a helyzet. Megint csak azt tudom erre mondani, hogy elő kéne jönni a hátsó udvarból - ha nem is a főutcáig, de legalább a bekötőútig...

Igencsak sajnállak, ha ezeket a mélyebb összefüggéseket képtelen vagy átlátni.

Hát abban igazad van, hogy bunkók nagyon az emberek, nemigen nevelték meg őket. Amúgy azt nem értem, hogy a mai világban miért gondolja sok férfi még mindig úgy, hogy a nők valami alacsonyabb rendű lények, az a baj, hogy ez öröklődik, ezt látta aputól. Hány olyan ismerősöm van, aki csicskának tartja az asszonyt, és sajna azt látom, hogy a fiúk is így nő föl. Anyu a szolga, és kuss van. Ezt mondjuk nem értettem én se sose, hogy valaki nyomatja a "nőállat" dumát, de azért megdugdosni jó. Egyszer kétszer megkérdeztem, hogy akkor miért nem vagy buzi, de értelmes válasz nincs erre. És valahol ez lehet az alapja a munkaerő piaci megkülönböztetésnek is. Hogy a férfiak jobban bíznak a férfiakban, jobban partnerként tekintik őket. Amúgy hülyeség.

Azért érdekes lenne egyszer erről is egy rejtett kamerás riportot csinálni, hogy egy nő elmegy egy interjúra és utánajár, ugyanannyi-e a fizetés, ugyanolyanok-e a feltételek, aztán mondjuk egy férfi. Nem mindig a cigizős és ivós tinikről kéne tuti riportokat csinálni.

Őőő azt nem írtam, hogy mind az, hanem, hogy a többség, és a nőket is beleértettem, de mindegy. Én pl még sosem tettem olyat, ami miatt tiszteletlenséget érdemeltem volna ki, de most említhetnék sok esetet, ahol a férfiak TÖBBSÉGE kiváltságnak érzi, hogy ő férfi, és valami felsőbbrendű egyed, ő meg csak nő, és hagyjon már a feminista dolgokkal stb. Szerintem sokan még a feminista szó jelentésével sincsenek tisztába, ahogy sok más szóval sem. Itt a korábbi ilyen posztok alatt lévő kommentekre is gondoltam, mikor egyesek szó szerint lehülyézik azokat az embereket(nőket...), akik házasodni akarnak(mi van??!!). Szerintem mindenkinek meglehet a saját véleménye, de bírom, mikor mindenki általánosságban beszél.
Egyszer a hajnali buszra vártam két emberrel, ami tőlünk indult. A tini srác arrébb lökött, hogy elsőként felülhessen az üres buszra. És ez nem egyedi... Milyen érdekes, én nő létemre a teli buszra is feltudok engedni sok ideje várakozó FÉRFIAKAT is, ha láttam, hogy a nagy dulakodásban, nem akar ellökni nőket... Én nem sértődök meg ezeken a dolgokon, csak gondoltam írok egy ellenvéleményt. Engem hidegen hagynak az ilyenek, mert a szememben, aki úgy beszél mindenkiről, mint egy használt rongy, az nem is ember :D
Az ilyen kevesebb fizetésekhez meg annyit, hogy az ilyen pozíciókra azért vesznek fel nőt, mert megtehetik, hogy kevesebb fizetést adjanak nekik, de ha többet kéne, akkor már a sztereotípiák miatt azonnal férfiakat részesítenék előnyben.

Én már csak azért is adtam neked egy pluszt. Viszont azt nem értem, hogy ha a férfiak mind ilyen disznók, unintelligensek és soviniszták, akkor mit vártok tőlünk? És miért soviniszta disznó, és nem intelligens az, aki úgy gondolja, hogy annak jár a tisztelet alapból (és én itt nem csak a nő-férfi dologra, de mindenféle emberi kapcsolatra is gondolok), aki meg is dolgozik érte, akit valóban tisztelni is lehet, hogy azzal vagyok udvarias, akivel lehet, aki hagyja magát, aki el is várja, de olyan is, akivel udvariasnak illik lenni. Pl. előre szoktam engedni a nőket, nem azért mert ettől jobb nekik, hanem mert így tanították, de az olyan nőket nem szoktam előre engedni, akinek látszik a szemén, a testtartásán és a mozdulatán is, hogy nem hogy elvárja, de felrúg, hogy előre mehessen.

Amúgy ez a dölyfösség megvan minden csoportban, ha mondjuk a pink izén, vagy valami női oldalon merül fel egy ilyen téma, ott gondolom a nők vannak többségben, és ott meg megy a bunkó férfiak szapulása. Itt szerintem eddig a férfiak leírták a tapasztalatukat, nem azt, hogy a nők nem is érdemelnek többet, vagy nem ugyanolyanok, vagy nem egyenlőek, vagy helyes ha elnyomjuk őket, vagy jajj egy hónapban egyszer egy hétig úgyis le vannak nyekkenve és úgyse tudnak annyira teljesíteni, vagy bármi ilyen. Erre jön a női sértődés, hogy bunkók a férfiak! Azért úgy érzem ez a lekezelés megy ide-oda-vissza.

Régóta járok már ide, és olvasom a kommenteket az ilyen posztok alatt, de az évek alatt sajnos egy dolgot le kellett szűrnöm, hogy itt ha bevallják, ha nem, túl sokan is soviniszták.
Hogy miért gondolom így? Mert a magyarok többsége az. Lehet itt a feminizmusra kenni mindent, stb, engem nem érdekel az egész. Az egyenlő bánásmódot, olyan irracionálisan tudjátok felfogni, hogy az már fáj. Mit is ért sok nő az egyenlőség alatt? Hogy úgy, mint embert hasonló jogok illessék meg, de mellette én konkrétan sosem vártam el, hogy a női, férfi hagyományok sokat változzanak, talán csak ott, ahol kicsit érezhetőbb az egyenlőtlenség. Azok akik úgy látják, hogy ha egyenlőek vagyunk, akkor ne várjunk el udvarias gesztusokat, azok szimplán nem nevezhetőek intelligens embereknek. Sokan közületek dölyfösek vagytok, és sérti az egótokat, ha egy nő is hasonló szinten lehetne(itt most egy egyszerű köznapi dolgot kell érteni), mint ti, ezért bántok sokakkal kissé lekezelően.
A nők sem kivételek, ők is elég idiótán tudnak viselkedni, de őszintén, ezt váltottátok ki sokakból, akár tetszik akár nem. Ezért kurvult el annyira a társadalom is.
Ezzel most nem akartam senkit se megbántani, csak egy ellenvéleményt szerettem volna írni, ugyanis a nők elleni vádaskodás jól szokott itt menni, hmm de milyen érdekes, hogy a férfiakról sosem lehet ilyesmit látni, mert ha eddig akárki vette a fáradságot, egyből ment a lekezelés, akár a lepontozás által. Azért néha el kéne gondolkodni kicsit azon, miért is váltotok ki hasonló reakciókat a nők többségéből, de hát minek is beszélek, úgy is le leszek pontozva, mert csak úgy sértődöttségből :D

Nos a nők helyzetétől függetlenül: én nem értem azt, amikor valaki elmegy valahova dolgozni, mondjuk árufeltöltőnek a tesóba, aztán fél év múlva meg pampogni kezd, hogy de nehéz meló ez, és keveset is keresek. Bár tudom, hogy nehéz melót találni, mert nálam is jelentkeznek naponta öten a legszarabb állásokra, azért ha valakinek annyira nincs munkája, akkor becsülje meg, ami van. Ha meg válogatni tud, akkor ne pampogjon, hanem váltson. Ne haragudj már, de az milyen, hogy jelentkezel valahova, elmondják mi a meló, mennyit fogsz keresni, mik a feltételek, aztán meg még neked áll feljebb, hogy nem tetszik. Mondok példát, nálunk a takarítónők szokták ezt csinálni. Amikor belépnek elmondják, hogy mi a feladat, takarítani kell, a wécét is, port törölni, stb stb, minimál bérért, reggel 6-14-ig. Oké jön az új munkaerő, két nap múlva kilép, hogy ennyiért ő ezt nem fogja csinálni, még hogy wc-t pucolni, meg leszakad a lába. Na erre mondom, hogy akkor lehet más helyet keresni.

Nem tudom miért féltik a nők jobban az állásukat, honnan veszed ezt, de biztos így van. Én férfiként is féltem. Azt se tudom, milyen nők mellett kéne nekem férfiként kiállni, és miért is????? Nem az van, hogy egyenjogúság van? Nem az van, hogy azért harcoltak a nők, hogy ne legyenek megkülönböztetve, ne kezeljék gyengébb nemként őket? Nem az van, hogy egy nő bármit megtehet, viselkedhet suttyó paraszt módjára, mert modernek vagyunk, nem kell nőiesnek, kedvesnek, bájosnak lenni, nem kell főzni, nem kell takarítani, nincsenek férfi és női szerepek? Akkor miről beszélünk? A saját feleségemért kiállok, de ő tud is nő lenni a klasszikus értelemben. Nem gyenge, védelemre szoruló virágszál, de legalább nem macsóbb nálam, szóval van miért nőként nézni rá. Amúgy meg igen, van férfiszolidaritás, női meg nem nagyon (mert általánosságban azért az van, hogy ahol 2-3 nő együtt van, ott már megy a harc).

És azt se értem, hogy oké vegyük fel a nőket vezetőknek kötelező alapon, mert nehogy már egy bizonyos százalék alá essen a nők aránya a vezetésben. Akkor az érdemük szerint vettük fel, vagy csak azért hogy ne lehessen diszkriminációról beszélni? Ha az érdeme szerint veszik fel, akkor ne dumáljunk arról, hogy nő.

A nemtől függő vezetési szokásokról norbertvince biztos tudna mondani valamit, hogy függ-e vagy nem, gondolom ha van ilyen jelenség, annak pszichológiai okai vannak. Én csak a saját tapasztalatomat mondtam el, hogy én nem találkoztam még a nők hátrányos megkülönböztetésével a munkahelyeimen, sőt mondok neked valamit. Állami intézménynél vagyok, és az általam ismert 20-25 vezetőből nálunk összesen 3 férfi van! Basszus fel is jelentem a céget, hogy mi ez a megkülönböztetés. Szóval saját tapasztalat 2, az összes iskolába, ahova jártam (gazdasági) 2x 3x annyi lány volt. Eddigi munkahelyeimen, egy nőt se rúgtak ki, mert terhes lett, sőt három évig jegelték a helyét arra várva, hogy visszajön-e, aztán ha kegyeskedett neki, akkor állandóan elengedték előbb, vagy később jött, mert ugye a gyerek (na külföldön, ahol biztos jobban egyenjogúság van, nem téma a gyerek, nem kérdezik meg. vállalod a 8-9 óra munkát? igen? akkor jó, nincs kifogás, hogy beteg a gyerek)

Végül, férfiként nem a saját boldogulásommal vagyok elfoglalva, hanem a családoméval, köszi otthon nincs gond azzal, hogy nőként bánok-e a nőkkel.

Ja és láttam valahol egy ilyet, angolul jobban hangzik: Nők! ha azt akarjátok, hogy a férfiak urak legyenek, és felálljanak, akkor viselkedjetek hölgyként, és üljetek le! És ez szerintem nagyon igaz a mai világra. Mármint erre a nőies-nem nőies, férfias-nem férfias, egyenjogú, de tekintsenek nőnek, de közben semmi nőiesség nincs bennem dologra.

Hát, igen. Erről ennyit.

A mai munkaerőpiaci helyzetben igazán reális tanács az, hogy "mennyé máshova dógozni, ha valami nem teccik". Nem tudom, a férfiaknak miért kell ebben a kérdésben állandóan, automatikusan a munkaadók pártját fogni. Tényleg ennyire nehezetekre esik valódi férfi módjára bármiben is kiállnotok a nők, a női kollégáitok, a feleségetek, barátnőtök, stb. mellett...? (Aztán csodálkoztok, ha nem azt kapjátok vissza, amit szeretnétek...)

Általános jelenség, hogy a munkaadók kihasználják, hogy a nők jobban féltik az állásukat, ezért hajlandóak kevesebb pénzért, kevesebb megbecsülésért is ugyanolyan keményen (sőt, sokszor a férfiaknál keményebben) dolgozni. Nem kell ezt eufemizálni, mellébeszélni, letagadni, úgy csinálni, mintha ez normális, fair állapot lenne. Ugyanis nem az.
Érthetelen, hogy férfiként valaki annyira csak magával, a saját boldogulásával legyen elfoglalva, hogy meg se próbálja felfogni ezt, csak nyomja a kitérő hadovát. Nektek nem kell semmit tennetek ellene, nem is kell foglalkoznotok a dologgal (ez tudom, túl nagy kérés lenne felétek...), de legyen már bennetek annyi tartás, hogy legalább nem tagadjátok le a jelenség létezését is!

Az, hogy ki milyen vezető, meg nem a nemétől függ, hanem attól, hogy milyen ember. Férfi főnökből is van elég köcsög.

Régi szép időkben, ha egy autós bénázott elöttem, akkor tudtam, hogy vagy vén fasz, vagy nő. Mára elértük, hogy fiatal férfiből legalább annyi béna van.

Persze, vannak. A tréleresek között is néhány, mutatóban. Nekünk eddig még nem volt szerencsénk egyhez sem. Vagy épphogy szerencsénk volt. :)

Hát igen, azért a 80 tonnás trélert csak az erős férfiak tudják elhúzni :) De amúgy miért? külföldön azért vannak női kamionsofőrök, jó általában olyanok is, mintha férfiak lennének.

Első bekezdés: Én meg fejletlen vagyok, mert nálunk el sem tudnék képzelni egy nőt a 80 tonnás tréler vezetőfülkéjében. Hacsak nem a sofőrrel "relaxálva", egy útmenti intermezzo során.... :)

Második bekezdés:
http://www.mommo.hu/media/Vigyazat_Noi_autovezeto
:)))

Biztos igazuk van, de én még nem dolgoztam olyan helyen, ahol a nők kevesebb bért kapnának, mint a férfiak. Amúgy, bár jogos ez a kérdés, az, hogy kiemelik, hogy a nők..... legalább olyan megkülönböztetés, mint ámerikában, a "mert fekete vagyok?" kérdés, vagy, amikor elkezdik ott is számolgatni, hogy egy cégen belül csak ennyi és ennyi fekete dolgozik. Ha egyenjogúság van, akkor ne számolgassuk, hogy ki nő, ki törpe, ki nyomi és ki színes, ha kevesebb a bére valakinek, akkor perelje be a céget, hogy ő kevesebbet kap, pedig ugyanolyan jók a kvalitásai, vagy mondjuk ne menjen oda dolgozni, mert általában azért lehet tudni, hogy egy adott cégnél, mennyit fogok keresni. Amúgy, és ez csak személyes tapasztalat, és abszolút nem objektív vélemény, a női főnökök általában köcsögebbek, mint a férfiak, szóval nem csoda, ha a férfiak, férfi vezetőket akarnak.


Autós téma: én azt figyeltem meg, hogy egy csomó női vezető, nem hogy béna lenne, vagy ne tudna parkolni, hanem úgy megy mint az állat, bunkóbbak még a férfiaknál is, ami valszeg a mai világ eredménye, miszerint a nők férfiasodnak, de rendesen. Tisztelet a kivételnek. Na jó a plüssmacis, dobozos zsepis autóktól igyekszem azért mindig távolodni.

Nem nehezen bízzák rá a céges autót (mintha nem lehetne azt egy nőre ugyanúgy rábízni...), hanem ezen a téren sem kap annyi juttatást egy nő mint egy ugyanolyan munkakörben dolgozó férfi.